Indul az Educatio 2009 kiállítás

filmhu: Miben különbözik az Educatio 2009 kiállítás a tavalyitól?  
 
K.G.: Nagyobb területen, tízezer négyzetméteren rendezzük meg idén a kiállítást:  a tavalyi nagy érdeklődésre való tekintettel idén kényelmesebb helyszínt szeretnénk biztosítani. Mintegy 40 ezer látogatót várunk a kétnapos programra, akik alapvetően két rétegből tevődnek össze: azokból a diákokból, akik a felsőoktatásba igyekeznek és szeretnék megismerni a bemutatkozó egyetemeket, ők a kiállításon támpontokat, segítséget kaphatnak, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük, milyen praktikákat érdemes elsajátítaniuk például a sikeres nyelvvizsga megszerzéséhez. A látogatók másik része pedig közoktatási szakemberekből és tanárokból áll, akiket érdekelnek az új, korszerű pedagógiai módszerek és eszközök, és ezeket szívesen használnák is iskolájukban, mindennapi munkájuk során. Ehhez kapnak itt ötleteket, építhetnek kapcsolatokat.
 
filmhu: A kiállításra látogató diákok milyen hazai és külföldi egyetemekkel ismerkedhetnek meg?  
 
K.G.: Valamennyi magyar felsőoktatási intézmény és több mint harminc külföldi egyetem, főiskola, csoport lesz jelen a kiállításon. Főként Európából, de Amerikából és Ázsiából is jönnek egyetemek képviselői. Arról sajnos nincsen közvetlen adatunk, hogy évről évre hányan döntenek úgy, hogy külföldön folytatják tanulmányaikat, mert ezt nem kell bejelenteniük a diákoknak, de a kiállításon résztvevő egyetemek visszajelzéseiből tudjuk, hogy mindannyian pozitív élményekkel távoznak, mert az általános érdeklődésen túl sok diák ténylegesen is jelentkezik az egyetemükre, tehát van eredménye annak, hogy bemutatkoznak az Educatio kiállításán.
 
filmhu: Az egyetemeken kívül még milyen kiállítók lesznek jelen?  
 
K.G.: Olyan vállalkozások, kiadók, eszközgyártók mutatkoznak be, amelyek az új, 21. századi oktatási módszerek, eszközök, segédanyagok minél szélesebb megismertetését és elterjesztését tűzték ki célul. Valamint jelen lesznek az Oktatási Minisztérium képviselői, akik közvetlen válaszokat adhatnak az önkormányzatok oktatási szakemberei és a tanárok felmerülő kérdéseire. A tavalyi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ezek a találkozások nagyon fontosak mindkét félnek, hiszen a személyes kapcsolat oldja az esetleges gátlásokat. A legtöbb európai uniós pályázatot az önkormányzatok adják be, a sokszor elsőre bonyolultnak tűnő rendszerről az ilyen beszélgetések után kiderül, hogy nem is annyira ördöngös. Az Educatio 2009 kiállítás egyik fontos célja tehát, hogy a pályázó iskolák, önkormányzatok képviselői közvetlen válaszokat kapjanak a pályázással kapcsolatos kérdéseikre. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az uniós pályázatokban való részvétel egyrészt nem kerül pénzbe az iskoláknak, önkormányzatoknak, másrészt a pályázatok automatikus elbírálásúak, tehát gyakorlatilag minden helyesen kitöltött és beadott pályázat nyer. Az iskola pedig maga tudja kiválasztani, hogy melyik eszközt szeretné például beszerezni az odaítélt pénzből.
 
filmhu:A kiállításon látható lesz egy 21. századi osztályterem modellje is. Miben más egy ilyen osztályterem, mint az eddig megszokott? És hogyan tudják az iskolák alkalmazni azokat az eszközöket, módszereket, amelyeket egy ilyen terem és rendszer kínál? 
 
K.G.: Az osztályteremben láthatóak lesznek azok a kompetencia alapú fejlesztések, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében dolgoztak ki a szakemberek. Az új módszertanban helyet kapnak a legmodernebb audiovizuális technikai alkalmazások, a tanulók és az oktatók mindennapi munkaeszközeként szerepel például a laptop, és a digitális tábla. Az új eszközök mellett természetesen az órákon használt munkamódszerek, de még akár az ülésrend is megváltozik: a megszokott egymás mögé elhelyezett padok használata helyett arra ösztönözzük az oktatókat, hogy például körben vagy U-alakban helyezzék el az asztalokat. A megváltozott órai munka nemcsak hatékonyabbá teszi a tanulást, hanem a diákok olyan képességei is fejleszthetők, amelyek később a munkaerőpiacon is hasznosíthatók lesznek.

A digitális eszközök és a laptopok szélesebb körű használata természetesen nem azt jelenti, hogy a gyerekek ezután nem használják többé a hagyományos tankönyveket és nem írnak, jegyzetelnek többé füzetbe. De az új módszer a való életet modellezi, vagyis azt, hogy manapság a legtöbb írnivalót igenis számítógépen végezzük el. Megmaradnak a tankönyvek és munkafüzetek is, de a feladatok jellege megváltozik. Sokkal jobban előtérbe kerül a csoportmunka és kevésbé az elméleti tudás, mint inkább a gyakorlati képességek fejlesztése a fontos.
 
filmhu:Az új módszerek bevezetéséhez a tanárok továbbképzésére is szükség van. 
 
K.G.: Így igaz, egyre több tanár vesz részt a továbbképzéseinken, a tapasztalat azt mutatja, hogy amelyik tanár megismeri ezeket az új munkamódszereket és látja, hogy nem ördöngősség a használatuk, az szívesen alkalmazza a mindennapokban. A pályázatban hatszáz iskola és közel százhúszezer gyerek vett részt, idén mintegy ezer iskola részvételére számítunk.
 
filmhu: Mely tárgyakat lehet az új fejlesztéssel tanítani? 
 
K.G.: Az új módszer kifejlesztése konkrét képességterületek mentén indult el, az óvodai nevelés, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák, az életpálya-építési, az informatikai képességek fejlesztésében, idegen nyelvek oktatásában vezettük be az alkalmazását valamint a matematika és a szövegértés területén, most pedig a természettudományok oktatásába való integrálásánál tartunk. A nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a magyar oktatási rendszer eddigi egyik nagy hibája az volt, hogy elsősorban a lexikális tudásra koncentrált a gyakorlati helyett. A diákok nagy része a munkaerőpiacra kikerülve nem tudja használni a megszerzett tudását, kevésbé jól tud csapatban dolgozni. Az új módszertan fókuszában ezeknek a képességeknek a fejlesztése áll, hogy a diákok könnyedén ki tudjanak például állni egy csoport elé, megtanuljanak érvelni, prezentációt tartani, kifejteni közönség előtt a véleményüket.  

Bővebb információ