Az Inkubátor nyolcadik évében 70 pályázat érkezett be a Nemzeti Filmintézethez, melyek közül a szakmai előzsűri – Benkő Emese Orsolya forgatókönyv-fejlesztő, Bodzsár Márk és Grosan Cristina forgatókönyvíró-rendezők, valamint Józsa László és Sümeghy Claudia producerek – választotta ki a továbbjutó, így fejlesztési támogatásban részesülő tíz filmtervet. Eljött a pitchfórum ideje, ahol a tizből öt elsőfilmes tervét választják ki, amelyek gyártási támogatást kaphatnak. A program olyan nagysikerű filmek elkészítését tette lehetővé, mint az Egy nap, a Külön falka vagy a Magasságok és mélységek, viszont mivel a hetedik Inkubátor öt nyerteséből három mégsem készülhetett el, komoly kétségek merültek fel a program jövőjét illetően.
Miről szól a filmterved?
A Sine Morbo egy filmszatíra egy egészséges kisemberről, aki csak meg akarja hosszabbítani a munkavállalói igazolványát, és elmegy egy rutin egészségügyi vizsgálatra. Ám a kórházi labirintusban hősünk eltéved, és összekeverik a kórház egy súlyos betegével. Elveszíti személyiségét és egészségét, még a másik ember daganatát is kinöveszti magában, míg végül meghal. A film címe egy orvosi diagnózis, ami annyit tesz, betegség nélküli, azaz egészséges.
Mióta és miért foglalkoztat ez a téma?
Kocsányi András (rendező): 2001-ben tört ki rajtam a motorsport-rajongóknak bizonyára kedvesnek hangzó Kawasaki-szindróma nevű ritka autoimmun-betegség. Igazi súlyát csak évekkel később realizáltam, amikor a válogatott betegségeket felvonultató Doktor House egy epizódjában is ezzel foglalkoztak. Nagyjából ekkortól datálódik szűnni nem akaró hipochondriám is, melyre végső soron igen büszke vagyok. A sok megélt kórházi élmény során egy ponton átbillent a percepcióm, és elkezdtem külső szemmel figyelni az ilyen helyzetekben, a drámai szituációkban pedig meglátni a komikumot.
Török Éva (kreatív producer): Lassan két éve ültünk le először Andrissal beszélni arról, hogy egy kórházi történettel szeretnénk foglalkozni együtt. Akkoriban én is sok ilyen irányú élménnyel gazdagodtam, és hamar felismertük, hogy amikor már semmi más nem segít, a nevetés még mindig gyógyír. Nekem egy terápiával ért fel, hogy ezekkel a történetekkel foglalkozunk egy komédiában, és az a célunk, hogy a nézők is felszabaduljanak egy kicsit a saját traumáik alól.
Milyen műfajban gondolkodsz és milyen vizuális világot képzelsz el a filmhez?
K.A.: A film egy fekete komédia számtalan bizarr fordulattal. Formailag tablószerű totálokat képzelek el, amik érzékeltetik hősünk, Mihály elveszettségét, jelentéktelenségét a várótermi tömegben. Néhol nem is ő a fontos, hanem egy-egy mellékalak, akinek bepillanthatunk az övétől nem különben abszurd sorsába. A különböző diegetikus zörejek, mint a sorszámhúzások hangja, az ivóvíztartály bugyborékolása, az agonizáló emberek jajgatása, vagy épp a vérnyomásmérők zúgása a film több markáns jelenetében egy zenévé áll össze. Ezek a montázsszekvenciák reményeink szerint kifejezik a kórházi gépezet bizarr repetícióját. A hang- és a térhasználatban a film legfőbb esztétikai előképének Jacques Tati életművét, különösképp a Playtime-ot tudom megnevezni, valamint a magyar szatirikus filmek hagyományát, főként Bacsó Péter Forró vizet a kopaszra! című szatíráját.
Mennyire látod magad előtt a kész anyagot, és mekkora szabadságot hagysz a változásnak?
T.É.: Nem tartunk attól, hogy az alacsony költségvetés megköti a kezünket, eddig mindig inspirált minket, ha némiképp alkalmazkodnunk kellett a körülményekhez. Például a pitchre leforgatott jelenetet nagyban megváltoztatta a helyszín is, amikor megláttuk azt a műtőt, amiben forgattunk. A javára vált a dolognak. Az alkotótársak is sokat adnak, és miután kiválasztottuk a két főszereplőnket, a karakterek is formálódtak.
K.A.: Ez a film sok szempontból önmagát írja. A fontosabb szereplőink is már megvannak: elképzeléseink szerint a főhőst és a doppelgängerét, akivel összekeverik, kettős szerepben játssza Friedenthal Zoltán, a Főorvos Urat pedig Hegedűs D. Géza alakítja majd.
Kapcsolódik a tervhez valamelyik korábbi munkád?
K.A.: Két munkám is kapcsolódik a tervhez. Még az egyetemi évek alatt pattant ki a fejemből a kórházban leépülő egészséges kisember története, amiből aztán Gyimesi Anna rendezett kisfilmet, A közellátás vizsgálata címmel. A film stílusának előképe viszont a Kócos Bt. című, Évával közös rövidfilmünkben keresendő, nem csak a groteszk, montázsszerű jelenetek miatt, hanem azért is, mert Hegedűs D. Géza mindkét filmünk antagonistája: az egyikben egy lecsúszott fodrász, a másikban egy beképzelt orvosbáró, de mindkét alakot összeköti a fehér köpeny és a virtuóz pengehasználat.
Kikkel, milyen csapattal jelentkeztél az Inkubátorba?
Az Inkubátor Programon belül a konzulensünk a projektben Bodzsár Márk volt, akinek rengeteg pontos meglátása volt. A film leendő stábjával együtt dolgoztunk a pitch fórumra leforgatott jelenetünk során is: az operatőr Podányi Dániel, a vágó Nagy Ákos, akivel a Kócos Bt.-t is együtt vágtuk. További producere a filmtervnek Kapin Zsolt és Kiss Jenő a Forward Productions gyártócégtől.
Dolgozol jelenleg bármi máson, vagy csak a pitchre koncentrálsz?
K.A.: Az idei évben megírtam egy másik nagyjátékfilmet is, amiről egyelőre nem mondhatok semmit. Kíváncsian várom Vízkeleti Dániel legújabb, már leforgott rövidfilmjének, a Saloménak alakulását, melyet én írtam. Emellett doktori munkámat írom filmszatírákról és Jacques Tatiról (DLA műalkotásom épp a Sine Morbo).
T.É.: Idén már két filmet is forgattunk a Forward Productions-szel a Nemzeti Filmintézet támogatásában, egy kisjátékfilmet és egy dokumentumfilmet, utóbbinak zajlik az utómunkája. A mostani időszakban azonban a Sine Morbo az első, tényleg nagyon elhivatottak vagyunk, hogy megcsináljuk ezt a filmet.
Kocsányi András korábban a METU mozgókép- és az SZFE forgatókönyvíró szakán végzett, számos, fesztiválokon sikerrel szereplő kisjátékfilm – többek között a Cicaharc, a Fonica M-120, a Kertvárosi mese, A közellátás vizsgálata – írója/társírója. Kócos Bt. című rendezését számos magyar filmfesztiválon mutatták be, többek között a Friss Húson.
Török Évával a METU mozgókép szakán találkoztak, azóta alkotótársak, barátok. Éva 2018-ban diplomázott kreatív producer mesterszakon. Azóta számos alkotóval dolgozott együtt, jelenleg a Forward Productions producere. A Sine Morbo című filmtervet a Berlini Filmfesztiválon pitchelték a Pitch-it at Berlinale programban, valamint a projekt elnyerte a Cottbusi Filmfesztivál Pickastory-díját is.
A sorozat korábbi részei:
Inkubátor 8.0 – Füzes Dániel: Ellentétes alapállás
Inkubátor 8.0 – Ducki Witek: Kiszáradás
Inkubátor 8.0 – Korom Anna: Lady Sunshine
Inkubátor 8.0 – Brauner Máté: Eltérítés
Inkubátor 8.0 – Szabó Márton István: Zajkapitány
Az Inkubátor idei döntőseit bemutató sorozatunk folytatódik!
