A családon belüli, generációkon átívelő kommunikációképtelenségről. A történetünk főszereplője a 34 éves, ex-zenész Bálint, aki megtudja, hogy rég nem látott apja megnémult, aki azt állítja, hogy egy tévés jós átka miatt van az egész. A fiú nem hisz a dologban, de titkon szeretne időt tölteni apjával, ezért elindul vele, hogy megtalálják a némaság ellenszerét. Az úton csatlakozik hozzájuk Bálint elhidegült barátnője Lilla és annak finn cserediák haverja Valtteri, aki látogatóba érkezik hozzájuk a raliautójával.
Mióta és miért foglalkoztat ez a téma?
Mondhatjuk úgy is, hogy „hozott” téma. Így harminc felett az embernek kezd objektívebb rálátása nyílni a gyerekkorára, ez velem is így van, és rengeteg eseményt, történést értékelek át a fejemben, akár a szülőkkel kapcsolatban, ahol rendre arra a következtetésre jutok, hogy a kommunikációs korlátok okozzák a problémákat.
Milyen műfajban gondolkodsz és milyen vizuális világot képzelsz el a filmhez?
Alapvetően már a kezdetektől fogva terv volt, hogy ezt a témát olyan formában lenne jó bemutatni, ami rengeteg szabadságot enged és a szereplőket olyan nem várt eseményekbe is belerángathatja, ami teljesen kimozdítja őket a komfortzónájukból. Erre alkalmasnak tűnt a roadmovie műfaja, szerintem szép kontrasztot teremthetnek ebben a korlátoktól mentes világban ezek a nagyon is korlátozott, frusztrációkkal teli karakterek.
Mennyire látod magad előtt a kész anyagot, és mekkora szabadságot hagysz a változásnak?
Vizualitásában él a fejemben egy markáns kép, egyes jelenetek teljes plánozása, vágása, ütemei is megvannak, de ebben a korai szakaszban ezt egy kezdő referenciaként kezelem inkább, tudom, hogy sok minden fog még változni, amire ez elnyeri a végső formáját, és abszolút nyitott is vagyok rá, hogy organikusan változzon az anyag.
Kapcsolódik a tervhez valamelyik korábbi munkád?
Kicsit pont, hogy szeretnék eltávolodni a korábbi munkáimtól, és ezúttal jóval szellősebben, a roadmovie szabadságának eszközeivel készítenénk el ezt a projektet.
Sipos Bence
Kikkel, milyen csapattal jelentkeztél az Inkubátorba?
Két barátommal, Török Évával és Kocsányi Andrással adtuk be a tervet az NFI-hez, Éva producerként, András pedig dramaturgként, társíróként vesz részt a munkában. További producerek voltak Kapin Zsolt és Kiss Jenő a Forward Productionstől, nagy segítségünkre volt még Czakó Adorján és a Karneval film csapata, a moodfilmben pedig Dér Zsolt, Gellért Dorottya, Bán Bálint és Gyabronka József keltik életre a filmterv karaktereit. A stáb még kialakulóban van, de Füzesi Tamás és Málics Gábor operatőrökre, illetve Szabó Regina elsőasszisztensre és állandó alkotótársamra, Hajtmann Dánielre mindenképpen számítok, illetve meg kell említenem barátnőmet, Staudt Laurát, aki jelmeztervezőként nagyban segítette a moodfilm létrejöttét a teljes Staudt családdal együtt, akik az egész stábot vendégül látták. A chilis pálinkára egy ideig emlékezni fogunk.
Dolgozol jelenleg bármi máson, vagy csak a pitchre koncentrálsz?
Folyamatosan vannak kisebb, nagyobb munkáim, amiken dolgozom, viszont november elejétől megpróbálok csak a pitchre, illetve a moodfilm megvágására fókuszálni.
Sipos Bence 2013 és 2017 között a Metropolitan Egyetemen, 2017 és 2020 között az ELTE Filmtudomány MA szakán tanult. In Your Shoes, Emma, Mantra, Fel az úton, aztán jobbra és Kényszerpihenő című rövidfilmjei több filmfesztivál programjában megfordulatok, Romokban című minisorozatában a budapesti romkocsmák történetét tárja fel.
A sorozat korábbi részei:
Inkubátor 9.0 – Schnabel Annabella: Ennyit jelent, ha az ember felnőtt?
Inkubátor 9.0 – Karácsony Péter: Az utolsó vonatrablás
Inkubátor 9.0 – Dóczé Péter: Nyugalom megzavarására alkalmas
