Zsemberi Zsófia: Egy artista képességű intézetis kislány életéről.
Filmhu:Mióta foglalkoztat ez a téma?
Zs.Zs.: Pinkler története azóta foglalkoztat, amióta elolvastam Bódis Kriszta regényét pár évvel ezelőtt.
Filmhu:Milyen műfajban gondolkodsz, milyen vizuális világot képzelsz el?
Zs.Zs.: Ez a történet alapvetően dráma, megspékelve Pinkler belső világát megjelenítő szürreális elemekkel.
Filmhu: Mi inspirál ennek a történetnek a megfilmesítésére?
Zs.Zs.: Mindig vonzottak az olyan karakterek, akik kicsit máshogy látják a vilagot maguk körül. Kíváncsiak, megkérdőjeleznek, sokszor jogosan és szándékosan nem illeszkednek a számukra kialakított rendszerbe. Ami még izgalmas számomra, amikor egy ilyen karakter belekerül egy tőle teljesen idegen környezetbe ott vajon hogy reagál.
Filmhu:Milyen lehetőséget látsz az Inkubátor programban?
Zs.Zs.: Gondolom, amit mindenki más, hogy elkészülhessen az első filmem. Nagyon jó, hogy azoknak, akik lehetőséget kapnak nem kell 2-3 szakaszban bebizonyítani a film jogosultságát, viszont ugyanúgy megkapják végig a szakmai támogatást, ami nem árt egy elsőfilmesnek (sem).
Filmhu:Hogyan készülsz fel a pitch fórumra? Vettél-e már részt ilyesmiben?
Zs.Zs.: Még nem vettem részt ilyenen. Igyekszem a workshopon hallottakat elsajátítani, illetve olyan barátok segítségét kérni, akiknek ez már nem újdonság. Nagyon hasznos volt kipróbálni magunkat és látni az erős illetve a gyenge pontokat.
Filmhu: Mennyire látod magad előtt a „kész filmet”, illetve, mekkora szabadságot hagysz a változtatásokra?
Zs.Zs.: Sok jelenetet látok már készen a fejemben. Az írás azonban nem nekem való. Rendező vagyok, nem forgatókönyvíró és ezért kezdettől fogva tudom, hogy Horváth Eszterrel együtt szeretném írni ezt a könyvet. Szerintem mindketten nyitottak vagyunk a változtatásokra, ha az a film jobbá tételéhez járul hozzá, és mivel adaptációról van szó, ezek szerintem elengedhetetlenek lesznek.
