Vicces, háborús és karácsonyi

Politzer Péter War next door című, ahogy a rendező nevezte, „vicces drámai filmje” tavaly 9 millió forintot nyert a kisjátékfilmes pályázaton a Film Team-mel, később társproducerként beszállt az Inforg Stúdió is, illetve még folynak a tárgyalások a leendő francia partnerrel, aki a munka befejezéséhez szükséges összeggel segítené ki a produkciót. A 14 perces film egyébként már vágóasztalon van, összeállni látszik a nagyjából végleges verzió, az utómunkálatokat csak az lassítja, hogy a felvételeket zörejezni kellett, mivel a stáb a helyszínen nem tudott hangokat rögzíteni.

Politzer Péter: War next door (Vajdai Vilmos)

A film így valószínűleg őszre készül el, a bemutató időpontját viszont már egészen pontosan kitűzték december 24-ére, mivel a War next door karácsonyi történet. Az egyszereplős, párbeszédek nélküli mozi Vajdai Vilmos alakította hőse mindent megtesz, hogy méltóképpen ünnepelje a szentestét, de mivel körülötte háború dúl, nincs könnyű dolga. Mint azt a rendezőtől megtudtuk, a stábnak sem volt, a március első hetében lezajlott forgatást ugyanis számtalan szerencsétlen véletlen nehezítette, ami persze a kész filmen nem látszik majd. Maga az alkotó egyelőre nem vágja újabb fába a fejszéjét, legalábbis rendezőként nem, mivel egész nyáron Mispál Attila A fény ösvényein című nagyjátékfilmjét vágja.

Fésős többfenekű krimije

Fésős András
Fésős András május közepén, három és fél nap alatt forgatta le Három séta című kisfilmjét, amelyet Meskó Zsolt felkérésére készített el többek között a Felhőc Produkció által a Játékfilmes Szakkollégiumtól elnyert 1.400.000 forintos támogatásból. Az utómunkálatoknál tartó rövidfilm forgatásáról a rendező csupa szép emléket őriz, Füst Milánt idézve: „A galamb mindig a nyitott lélekre száll, a zárt lélekre nem tud leszállni.„ Külön kiemelte a stáb profizmusát, illetve a főszereplők odaadó munkáját.

Takács Andrea, Cserhalmi
György
A krimi főbb szerepeiben Trill Zsolt, a Balra a nap nyugszikban megismert Takács Andrea, illetve Cserhalmi György látható. Maga az alkotó, aki jelenleg második nagyjátékfilmjét készíti elő, így vall a szinopszisról: „Igent mondtam a felkérésre, azzal a feltétellel, hogy kicsit átdolgozhatom a sztorit. Az alaptörténet egy férfiről szól, aki megöli a feleségét és lelkiismeret-furdalásában odáig jut, hogy öngyilkos lesz. Éreztem, hogy ebben több van. Csináltam belőle egy többfenekű történetet, egy játékot. Van egy író, aki a nyomozó elkezdi faggatni, majd kinyílik a történet, kiderül, hogy mi is van ennek a hátterében. Adott egy féltékeny férfi, maga az író, aki feltételezhetően megöli a feleségét. Később nem elég, hogy megtalálja a felesége folyóba dobott holttestét, a szeretővel való találkozás olyan lelkiismeret-furdalást okoz neki, hogy fogja magát és vízbe ugrik. De akkor hogy lehet, hogy egy rendőr faggatja arról, miért kell őt időről-időre kihúzni a folyóból? A legvégén kiderül, hogy az író mindenkiből hülyét csinált, hiszen a vallomását rögzítő gépírónőnek valójában az új regényét diktálja le. Persze a nyomozó felháborodottan távozik, leperverzezi az írót, majd hogy legyen még egy feneke a történetnek, az író a kihallgatás után kimegy a kapuja elé, ugyanazt a bejárati ajtót látjuk, amit a történetben is szerepelt, s ugyanazt a kutyát. Megkérdezi, hogy hol a gazdád, mire megjelenik egy férfi és egy nő, a férfi a történetbeli szerető, a nő, a történetbeli feleség, aki valójában a szomszéd felesége.”

Ha minden jól megy, a „többfenekű krimit” a mozikban láthatjuk majd viszont kísérőfilmként, arról pedig, hogy mi mindent tervez még a Balra a nap nyugszik alkotója, hamarosan beszámolunk egy nagyobb lélegzetvételű portré-interjúban.