„Kulo City a bulik, a lelkesültség és a letargia ezredfordulós Budapestjének lenyomata, mely egyszerre nemzedéki, vicces, ironikus, szemtelen, laza, mégis megrázó” - áll a szinopszisban. A könyv megfilmesítésének ötlete Kis-Kovács Tímea forgatókönyvíró és Kiss Heni látványtervező fejéből pattant ki, akik Stark Attila tudtával és beleegyezésével készítették el a Kulo City forgatókönyvét, amelyhez térítésmentesen kapták meg a jogokat a Roham Kiadótól. Ezután került a képbe Kostil Danila, aki a produkció rendezői székét foglalata el.
Koncepciókép a Kulo City-ből |
A készülő filmről a forgatás után a rendezővel beszélgettünk, aki cáfolta, hogy a könyvnek ne lenne cselekménye. „Tény, hogy klasszikus értelemben vett cselekménye és linearitása nincs, de azért megbújik ott egy nehezen kihámozható sztori” - mondta Kostil Danila a Kulo City-ről, amely Kula Jani nyolc évét 'meséli el', képekbe, rövid feljegyzésekbe és asszociációkba ágyazva, attól kezdve, hogy feljött Budapestre, és beiratkozott az Iparművészeti Egyetemre.
A Kulo City Stark Attila biográfiája, az ő alteregója Kula Jani, a könyv pedig a festő-író diplomamunkája volt az Iparművészeti Egyetemen. „A könyv részben arról szól, hogy hogyan készült a könyv”, mondta a rendező, és ennek analógiájára a film középpontjában az írásmániás, szinte grafomán iparművész, Stark Attila, illetve alteregója, Kula Jani áll. A rendező a sztoriból a törzs-kocsmákban, többek közt a Nagymező utcai Sohoban eltöltött órákat emelte ki, illetve a szerelmi szálat, amelyben főhősünket a legjobb barátjáért hagyja ott a csaja.
Kula Jani lakásában a stáb |
„A filmben egyaránt játszanak amatőr és profi színészek, és teljesen civilek - Attila haverjai –, az viszont sok fejtörést okozott, hogy ki játssza Kula Janit, amikor épp majomfejű” - tudtuk meg a rendezőtől. (A könyvben a szereplőknek majom feje van, a film főhősének két alteregója egy ember és egy majomfejű lény lesz.) Az alkotók végül rávették Stark Attilát, hogy legyen ő az egyik alterego. „Azt akartam, hogy Stark ne játsszon szerepet, ezért áldokumentarista stílusban forgattunk, helyzetbe hoztuk Attilát, míg a megírt jeleneteknél a majomfejű Kula Jani kerül képbe” - magyarázta Kostil Danila. A majomfejű lény narrátorhangja is az író lett: „Megkockáztatom, hogy senki nem tudná ilyen jól felolvasni a szöveget, pedig Attila halmozottan beszédhibás”.
A könyv képi világához híven a film is jócskán tartogat majd meglepetéseket és 'vizuális fordulatokat'. A film – a megszokott gyakorlattól eltérően – a tervek szerint fele-fele arányban lesz animációs és élőszereplős. „A Kulo City hangulatilag fogja követni az alapművet”, néhol túlburjánzó színek és a könyv eklektikája köszön majd vissza, míg például a könyv második fejezetében elmesélt szerelmi bánatos-alkoholmámoros részt fekete-fehér animációk és sötét tónusok fogják meghatározni” - mondta Kostil Danila.
A film is jócskán tartogat 'vizuális fordulatokat' |
A film operatőre Garai Gábor, de az animációs részek is rendkívül jó kezekben vannak, Magyarósi Éva (Megnézem a Hanne című filmet!) és Gacs Réka felel értük. A film zenéje is különeges lesz, a rendező elmondása szerint a Leningrad, az Otto Von Schirach, a Tudósok, az Erik Sumo Band, a Spidersense, a One Man Band, a the KOLIN és a Chakra Hacker zenekarok fogja 'aláfesteni' a Kulo City-t. A film utómunkálatai jelenleg is folynak, az Umbrella Stúdióban. Az alkotók reményei szerint a 2010-es Filmszemlén találkozhat először a közönség a Kulo City-vel.