Kocsis L. Mihály: Bara Margit tekintete
Bara Margit, a kolozsvári születésű színésznő az 1950-es évektől Magyarországon játszott; színházban és filmben egyaránt jelentős, nagy szerepeket alakított. 1967-ben Balázs Béla-díjat kapott, mígnem egy pletykahadjárat következtében derékba tört a karrierje. 1977-ben önszántából visszavonult a színjátszástól; 2002-ben színészi munkája elismeréseként Kossuth-díjat kapott. Az életművét bemutató könyvből Széles Anna Kossuth-díjas, ugyancsak erdélyi színésznő olvasott fel, majd Bara Margit férje, Gyarmathy Dezső, a Nemzet Sportolója, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó beszélt a könyv keletkezéséről.
 |
| Gyarmathy Dezső: "A könyv létrejöttével személyes kívánságom teljesült" |
"Idestova negyven éve hurcolták meg Margitot mint nőt és mint embert, ezután már nem volt képes többé színpadra lépni. 2006-ban agyvérzést kapott, és, Istennek hála, visszajött az életbe, de beszédképtelensége miatt nem lehet már teljes ember. Köztünk van még, ez a lényeg, és ugyanolyan szálfaegyenes gerinccel jár, mint a betegsége előtt. Kocsis Levente, a könyv szerzője a baleset után keresett meg engem, ekkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy ezt a derékba tört pályát meg kellene valahogy örökíteni. A könyv létrejöttével személyes kívánságom teljesült, véleményem szerint csodálatos, korhű és cseppet sem elfogult mű született, ami visszaadja azt a kort, amiben egyik pillanatról a másikra megtörténhetett egy ilyen ocsmányság. Ez a könyv korhű dokumentumok alapján mutatja be Margit teljes pályáját a kolozsvári pályakezdéstől a meghurcoltatás időszakáig. Feleségem, Margit szép, kedves, erkölcsös asszony volt, de a hatvanas évek szenvedései és az önként vállalt visszavonulás nem múltak el nyomtalanul, ez is közrejátszott a betegségében. Kérem, fogadják szeretettel ezt a könyvet.”
Ezt követően Kocsis L. Mihály még hozzátette, hogy B. Müller Magdának köszönhetően január 29-én, 18 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínházban fotókiállítás nyílik Bara Margitról.
B. Müller Magda: Parnasszus
B. Müller Magda
a magyar standfotó emblematikus alakja, aki korábban már számos filmfotóra épülő könyvet gondozott, ezúttal nem egy rendezőportrét vagy egyetlen filmről szóló könyvet ajánlott a közönség figyelmébe, hanem saját pályájának áttekintését.
 |
| B. Müller Magda: "Élő és elhunyt barátaimról szól ez a könyv, úgy, ahogy én láttam őket" |
"Úgy is kezdhetném, hogy ajánlom magamat… A könyvben 450 fotó található, azokról, akiket én nagyon szeretek, szerettem. Többen már nem élnek: Huszárik Zoltán, Latinovits Zoltán, de számomra ők még most is vannak, sokat gondolok rájuk, álmodom, sőt, beszélgetek is velük… Élő és elhunyt barátaimról szól ez a könyv, úgy, ahogy én láttam őket. A jó fotó olyan pillanatot örökít meg, amikor az alany arca érzelmet, gondolatot tükröz, így közelebb kerülünk általa az emberhez. A Parnasszus című könyv róluk is, rólam is szól. Számos kiváló szerző mellett én is tollat ragadtam, hogy leírjam a történeteimet, hogy ez egyszer ne csak a fotókon keresztül meséljek kollégáimról, barátaimról. A könyvben kiváló esztéták, Poszler György, Báron György, Bikácsy Gergely, Gelencsér Gábor és még sokan mások vallanak remek írásokban a fotókról, a filmekről, az alkotókról. Koltai Sutyi, akinek köszönöm, hogy most is eljött, még rólam is megemlékezett. A könyv címének magyarázata, hogy akik a borítón belül vannak, mind a Parnasszuson vannak, legyenek azok színészek, alkotók vagy esztéták.”
(A könyv apropóján készült interjúnkat itt olvashatod!)
Egri Lajos: A drámaírás művészete
A könyvet a fordító, Köbli Norbert, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének elnöke mutatta be a közönségnek. “Ez a könyv 1942-ben jelent meg először New Yorkban, de mi, magyarok csak most fedeztük fel. A tengerentúlon mindig is nagy becsben tartották, 1979-ig ebből tanultak Hollywoodban forgatókönyvírást, ez lett a forgatókönyvírók bibliája. A könyvben az a jó, hogy Egri nem szakbarbár, így könyve érdekes, izgalmas olvasmány lehet minden érdeklődő számára. A magyar származású Egri Lajos a harmincas években New Yorkban iskolát nyitott, ahol drámaírást oktatott. A drámaírás művészetén Balázs Béla szellemisége érezheto, de a szerző sokat idéz Ibsentől is, valamint vitába száll Arisztotelész Poétikájával, mert azt mondja, a karakter a legfontosabb, nem a cselekmény. A filmírás egyik alapművévé vált könyv most jelenik meg először magyarul, és január 30-tól a MOM-ban, a Magyar DVD-fesztivál standján is megvásárolható lesz.”
 |
| Köbli Norbert: "Ez lett a forgatókönyvírók bibliája" |
(Itt olvashatod el a könyvről írt kritikánkat!)
Kende János, a HSC elnöke vezette fel a HSC könyvbemutatóját: “Magyar operatőrök érdekvédelmi szervezete, a HSC eddig is foglalkozott oktatással, szervezéssel, de könyvkiadásra első ízben vállalkoztunk. Illés György Operatőri ismeretek című könyvét 1949-ben igazából már kiadták az operatőrök, mi ezt tekinthetjük előképnek.”
A Kézikönyv Film – és TV Alkotóknak című könyvet Vágyóczky Tibor mutatta be: “Ez egy oktatásra alkalmas könyv, és bár véleményem szerint a művészetet nem lehet tanítani, alkotótársaimmal mégis arra vállalkoztunk, hogy a fotografálásról, a film fényképezésének technikájáról közreadjunk egy művet, amit mindenki kézbe vehet, és használhat. Ez a mostani az ötödik kiadás. Az ‘50-es években Zsigmond Vilmossal úgy gondoltuk, hogy ezzel továbbadhatjuk az általunk megszerzett tudást. Talán még ma is hasznos olvasmány, fogadják szeretettel.”
A könyvbemutatón Zsigmond Vilmos is megjelent, aki a közönség szíves figyelmébe ajánlotta a könyvet.
Erdélyi László Attila: Labor kézikönyv
A könyvet Erdélyi László Attila mutatta be. “A borító Baska Barbara műve, aki itt ül közöttünk; szeretném megköszönni a munkáját. A Labor kézikönyvet filmkészítőknek állítottam össze. Ez az áttekinto kiadvány az ‘ennyi’ vezényszótól a vászonig tartó folyamatot mutatja be, minden olyan munkafázist, ami a laborokban, utómunka-stúdiókban zajlik. A könyv megírására az eredendő lustaság vitt rá, ugyanis régóta tanítok a Színház és Filmművészeti Egyetemen, ahol minden évben ugyanazt kellett elmondani az újabb és újabb évfolyamoknak. Így inkább leírtam és könyvvé szerkesztettem, amit addig tanítottam, hogy használható jegyzet legyen a hallgatóknak. Ez volt az egyik motivációm, a másik pedig az az óriási változás, ami most a motion picture iparban végbemegy: az analógról a digitálisra való váltás. Ez a tankönyv segít megérteni a legújabb folyamatokat, és segít, hogy fogalomhasználatunk pontos legyen, mert törekedtem az elnevezések egységesítésére is. Bár a Labor kézikönyv egy műszaki könyv, mégis igyekeztem úgy megírni, hogy olvasmányos, érthető legyen széles rétegek számára. A könyv utolsó része már azoknak szól, akik el szeretnének mélyedni a technológiákban, vagy behatóan meg akarnak ismerkedni mondjuk a hangmérnöki pályával. Az utolsó fejezetben filmkészítőkkel, operatőrökkel, laborosokkal, hangmérnökökkel beszélgetek, egy adott témában többekkel is. Ez talán a könyv legizgalmasabb része, mert a gyakorló alkotók felől, az ő nézőpontjukból dolgoz fel egy-egy problémakört.”
HSC angol-magyar filmes szótár
Novák Emil: "Olcsó könyv, zsebben is elfér, forgatáson is használható, egyszerűen felcsapható."
A könyvet a szerkesztő, Novák Emil operatőr, a HSC vezetőségi tagja mutatta be: “Kalapács Ritával együtt állítottuk össze ezt a könyvet - a mi célunk is az volt, hogy a gyakorló filmeseknek nyújtsunk segítséget. Angol-magyar szakszótár, szakkifejezések, szlengkifejezések szerepelnek benne, így ha külföldiekkel dolgozik a magyar szakember, fel tudja csapni a szótárt, és meg tudja nézni, mit is jelent pontosan az ismeretlen kifejezés. Olcsó könyv, zsebben is elfér, forgatáson is használható, egyszerűen felcsapható. Ajánlom minden filmesnek.”
