“Ez egy csodálatos történet és egyben az egyik legsötétebb is. A megfelelési kényszerről, a mások ítéletétől való félelemről és az önbecsapásról szól. Megmutatja, hogyan válik három, egymást szerető ember egymás foglyává. Kosztolányi azt boncolgatja, mi történik, ha az ember ahelyett, hogy kiállna és vállalná magát, inkább elbújik a világ elől, és akkor azt hiszi, hogy minden rendben van” – jellemezte Paczolay Béla a Kosztolányi-regényt, ami új tévéfilmje alapjául szolgál. A rendező szerint az 1924-ben publikált regény ma talán még aktuálisabb, mint megjelenése idején, egészen a mamahotel-jelenségig is el lehet vezetni a pszichológiai vonatkozásait.
Péteri Lilla, Rancsó Dezső és Bede-Fazekas Anna / Fotó: Gordon Eszter
A Kalandorok és a Dumapárbaj rendezője az utóbbi években inkább a színház felé fordult, Kosztolányi művét a Pesti Magyar Színházban vitte színpadra. “Gyakorlatilag ősbemutató volt, mivel bármilyen hihetetlen, de a filmmel ellentétben a Pacsirtát előttünk még sohasem dolgozták fel színházban.” A Filmintézet színházaknak és filmeseknek szóló pályázata viszont lehetőséget nyújtott számukra, hogy egy új mozgóképes változatot is elkészíthessenek belőle. Mint elmondta, vegyes érzésekkel, de főleg izgalommal állt újra kamera mögé. “Született már belőle egy remekmű, így természetes, hogy Ranódy leheletét ilyenkor a nyakán érzi az ember.”
Ranódy László 1963-as adaptációjával és a remake-kel kapcsolatban elmondta: “Fantasztikus film, és Páger Antal sem véletlenül kapta meg érte a legjobb férfi színésznek járó díjat Cannes-ban. Viszont láttunk már olyat, hogy az újrafilmesítésnek is van egy idő után létjogusultsága. Az Édes Annát például Fábri Zoltán után Esztergályos Károly csinálta meg újra csodálatosan Nagy-Kálózy Eszterrel. A mi esetünkben egy teljesen más irányú feldolgozásról van szó, más karakterekkel és kisugárzással.”
Balázs István Balázs operatőr, Kisari Zalán és Haumann Máté / Fotó: Gordon Eszter
Az új Pacsirtát nemcsak a korábbi filmtől, hanem a színpadi előadástól is megkülönbözteti, hogy a cselekmény ezúttal nem a 20. század fordulóján játszódik: “Úgy éreztem, hogy a költségkeretből nehezen lehetne hitelesen visszaadni az 1890-es éveket, a kiírás szerint színházi díszleteket sem szabad használni. Másrészt az is motoszkált bennem, hogy egyébként sem lenne túl sok értelme, hogy ugyanabban a korban játszódjon, mint a Ranódy-film. Ez a történet lényegében bármelyik korszakban működne, ebből látszik is Kosztolányi zsenialitása.”
“Rengeteget beszélgettünk erről Kovács Kriszta dramaturggal, akivel az adaptációt csináltuk, és felmerült benne, hogy mi lenne, ha az egészet az 1960-as évek közepére helyeznénk. Erre felcsillant a szemem, mivel így helyben tudtunk forgatni.” A történet egy Sárszeg nevű, fiktív településen játszódik, amelynek 1965-ös változatát a Pesti Magyar Színházon belül, valamint a környező utcákon vették fel: “Az épület borítólemezei mögött jóformán teljes egészében megmaradt a 60-as évekbeli építészeti világ. Rengeteg helyszínt rendeztük be odabent. Aki nem ismeri közelről az épületet, annak ez valóban egy kisvárosnak fog tűnni.”
Paczolay Béla, Bede-Fazekas Anna, Rancsó Dezső, Péteri Lilla / Fotó: Gordon Eszter
A film dialógusai nyolcvan százalékban megegyeznek a darabbal, a szöveget viszont átforgatták a 60-as évek nyelvezetére. “Mindenki azon a véleményen volt, hogy a Pacsirtának jól áll a 60-as évek. Két dolog volt, amit jelentősen át kellett írni. Az egyik, hogy az újságokban a ‘65-ös híreket olvassák, a másik pedig egy politikai vita. Szinte természetesen adta magát, hogy az ‘56-os forradalomról legyen szó, amitől addigra már egy kicsit eltávolodtak a szereplők, a történtek viszont továbbra is feszítették a társadalmat. A Kádár-kor tespedtsége és kilátástalansága pedig egyébként is jól visszaadja Sárszeg hangulatát az eredeti regényből."
“Ragaszkodtam a színészekhez, úgy éreztem, ezzel a csapattal kell megcsinálni, és utólag sem bántam meg egyáltalán.” Az előadáshoz hasonlóan Vajkayt Rancsó Dezső, feleségét Bede-Fazekas Anna, lányukat pedig Péteri Lilla alakítja a filmben. “Velük, és a többiekkel, például a helyi ivó asztaltársaságát alakító Haumann Mátéval, Fillár Istvánnal és Szűcs Sándorral is izgalmas volt újra találkozni egy másik korszakban.” A szereposztás egyedül a város dívája, Lator Margit esetében változott: őt ezúttal Döbrösi Laura játssza Szőke Abigél helyett. “Mindenki más jött a színházból, még a súgó is kapott egy szerepet.”
Tahi József, Rancsó Dezső, Fillár István, Bede-Fazekas Anna / Fotó: Gordon Eszter
A forgatás mindössze 12 nap alatt zajlott. “Azt gondolom, ez a színészeknek is egy nagyon izgalmas kihívás volt, viszont segítségükre volt, hogy a darabot hat hétig próbáltuk. Ha nincs ez a próbaidőszak, valószínüleg nem tudtuk volna ilyen alapossággal és érzékenységgel a filmet sem leforgatni.” A stáb részben filmes, részben pedig színházi szakemberekből tevődött össze. “Régóta szerettem volna már Balázs István Balázs operatőrrel dolgozni, most végre sikerült, és nagyon sokat tett hozzá a filmhez. Izgalmas volt látni az olyan neves színházi kollégák találkozását is a filmmel, mint Khell Csörsz díszlettervező vagy Benedek Mária jelmeztervező.”
A munkát viszont beárnyékolta a koronavírus: “Októberben kezdtük, de a pandémia teljesen keresztbe vágta a forgatást. Betartottuk az előírásokat, naponta teszteltünk, ez a borzalom viszont egyszercsak felütötte a fejét.” Egyik kollégájuk, Tóth András fahrtmester sajnos elhunyt koronavírusban. “Az elvesztése nagyon rányomta a bélyegét a forgatásra. A tragédia előtt viszont mindenki lelkesedéssel és örömmel csinálta a filmet. Miután leálltunk, többször is összegyűltünk, hogy befejezzük a filmet, de a teszt mindig kihozott egy pozitív eredményt. Végül decemberben tudtuk felvenni az utolsó jeleneteket.”
Rancsó Dezső és Bede-Fazekas Anna / Fotó: Gordon Eszter
A Pacsirta a Film Positive és a Pesti Magyar Színház produkciójában, a Nemzeti Filmintézet 109 millió forintos támogatásával készült. Producerei Kisgergely Zita, Lajos Tamás és Dr. Zalán János. A film jelenleg bemutatásra vár, valamint a legjobb tévéfilm kategóriában van versenyben a Magyar Mozgókép Díjért.
