Egy átmeneti, bizonytalan időszakban vagyunk, amelyről nehéz bármi okosat mondani. A legfőbb kérdés, hogy a mozizás, a közösségi filmnézés mint olyan túléli-e ezt az időszakot. Szeretném azt hinni, hogy az emberekben van egy alapvető igény, hogy több tucat, esetenként több száz ismeretlen emberrel nézzenek meg egy filmet, hogy együtt éljenek át olyan élményeket, amelyeket csak a mozi adhat. És persze sokszor temették már a mozit, de mégis mindent túlélt eddig” – mondja Böszörményi Gábor.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a mozi biztosan túléli a mostani időszakot is. Az biztos, hogy a közönség egy része fél tömegbe menni, ezt súlyosbítja egy kezdődő gazdasági válság. „Ha a tíz évvel ezelőtti válságból indulunk ki, akkor az várható, hogy Magyarországon kb. a felére esik a mozinézőszám. És sajnos ez a művészmozikat valószínűleg még súlyosabban érinti, amikor a nézőknek nagyon meg kell gondolniuk, hogy mire költenek, akkor nem valószínű, hogy azokra a személyes vagy társadalmi drámákra fognak beülni, amiket jellemzően szállítanak nekik az artfilm-forgalmazók, inkább a könnyedebb műfajokra lesznek vevők” – jósolja Böszörményi, aki ezután a mozifilmek online eléréséről beszél.

Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre / Fotó: Mozinet

A streamingszolgáltatók felfutása az elmúlt időszakban azt az érzetet keltheti sokakban, hogy otthon bármit el tudnak érni, nincs szükségük moziba menni. De azt látni kell, hogy a két nagy, a Netflix és az HBO Go kínálatában a hollywoodi és a magyar filmeket megtaláljuk, de éppen a Kreatív Európa által támogatott, nem nemzeti európai filmeket csak elvétve. A Cinego, az artfilmeket összegyűjtő magyarországi VOD-oldal ezen segít, de a mozit kikerülve nem éri meg a forgalmazóknak felrakni ide a filmeket. Ez egyelőre csak egy kiegészítő forgalmazási csatorna lehet, nem tudja kitermelni egy film jogdíját, fordítását, feliratozását, a HD anyagokat, a marketingről nem is beszélve. A televíziók persze segíthetnének ebben a helyzetben, de sajnos nagyon kevés európai film jelenik meg a képernyőkön, nem számolhatunk biztosan televíziós bevétellel."

„További gond Magyarországon, hogy a helyi támogatások nagyon kiszámíthatatlanok, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásaira eddig számíthattunk, bár jellemzően a premier után derült ki, hogy mekkora összeggel, de sok helyről azt halljuk, hogy bizonytalan az NKA jövője, így az artfilm-forgalmazás és a mozik sem biztos, hogy sokáig számíthatnak ezekre a támogatásokra.”

Űrpiknik / Fotó: Mozinet

A Kreatív Európa MEDIA programjának szelektív támogatási kiírása jelentős változáson ment át az elmúlt években. Böszörményi a Mozinetet érintő támogatási rendszerről is beszélt. „Nekünk az elmúlt évben volt három támogatott filmünk, most még csak tanuljuk az új rendszert. Az biztos, hogy több a kommunikáció az egyes országok forgalmazói között, a salescégek is jobban beszállnak a kampányba, ami üdvözlendő. De az elszámolás jelentősen megváltozott, ráadásul salescégenként eltér, sokkal nehezebb kalkulálni, hogy mikor utalnak nekünk a támogatásból, és úgy tűnik, hogy sokkal több idő telik majd el a premier és a támogatási elszámolás lezárása között, mint korábban. Ez persze cash flow problémákat okozhat.

Az automatikus támogatás feltételeit a Kreatív Európa megváltoztatta a vírushelyzet miatt, növelték a támogatási összeget, de ez a pénz csak jövőbeli európai filmek vásárlására fordítható. „Egyelőre nem tudjuk, hogy hány filmet vásárolhatunk az új helyzetben, ezeket milyen összegért kaphatjuk meg, és mennyit szabad marketingre költeni. Így azt sem tudjuk egyelőre, hogy az automatikus kiírásból származó támogatás sok lesz vagy kevés, el tudjuk-e költeni egyáltalán, milyen kiadásokra fordíthatjuk” – fogalmazott Böszörményi.

 A cikk elsőként a Kreatív Európa MEDIA 2020-as Kreatív Európa történetek című kiadványában jelent meg.
Címlapkép: Böszörményi Gábor / Fotó: Kreatív Európa MÉDIA