2024. 08. 26. filmhu

Kreatív Európa történetek: Sokfélék vagyunk, és ez adja az erőnket

Az Inforg–M&M Film nyertes projektjei

A rendszerváltás eseményeinek megörökítőjéből lett a magyar filmgyártás meghatározó producere Mécs Mónika, az Inforg–M&M Film társalapítója. Számos sikeres koprodukció áll mögöttük és előttük, az összetett társadalmi problémákról és a mély emberi drámákról szóló alkotásaik egész Európában rezonálni tudnak.

A 2011-ben alapított Inforg–M&M Film több ember kollaborációját takarja: Mécs és férje, Mesterházy Ernő közösen jegyzik az M&M Filmet, és azzal a céllal alapították az új céget az Inforg Stúdiót vezető Muhi Andrással együtt, hogy közösen gazdagítsák a magyar kultúrát új tehetségek felkutatásával és értékes filmek tető alá hozásával. „Mi műhelyként működünk, tehát ha bejön hozzánk egy alkotó a forgatókönyvtervével, akkor azon onnantól kezdve közösen dolgozunk a kreatívokkal, több szem többet lát alapon analizáljuk és fejlesztjük a filmterveket. Gondozzuk a projekteket az elejétől a végéig” – mesélte Mécs az Inforg–M&M Film működéséről.

Mécs filmes karrierje a rendszerváltás idején, azzal szoros összefüggésben kezdődött. A Fekete Doboz nevű független filmesekből álló csapat tagjaként Magyarország és a kelet-közép-európai régió többi országának rendszerbontó eseményeit rögzítette kamerára az utókornak. Ekkoriban került be a Színművészeti Főiskolára producer szakra, ahol együtt tanult a rendező, operatőr és vágó osztálytársakkal; ez a kollaboratív szemléletmód azóta is meghatározza a munkáját. „Olyan producereket képeztek, akik nemcsak a filmkészítés financiális és jogi részéhez értenek, hanem rendelkeznek egyfajta látásmóddal, ízléssel, műveltséggel és akár alkotótársként is együttműködnek a stábbal, a rendezővel. Ezt az attitűdöt vittem magammal – együtt dolgozom a munkatársaimmal, belefolyok a forgatókönyv írásába, a castingba és a filmkészítés minden más elemébe.”

Testről és lélekről

Ezen szemlélet eredményeként az alkotók szeretnek újból és újból Méccsel dolgozni; többek között Enyedi Ildikó, akinek legutóbbi két filmje, a Berlinale fődíját elnyerő és Oscar-jelölt Testről és lélekről, illetve a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába bejutó A feleségem története is a Kreatív Európa MEDIA program támogatásával valósulhatott meg. Enyedi legújabb filmje, a Csendes barát szintén az Inforg–M&M Film égisze alatt forog idén, európai koprodukcióként. Emellett számos másik projekt jár az előkészítés szakaszában, köztük Mécs első forgatókönyve, ami a MEDIA program csomagtervpályázatán nyert támogatást. 

Az Inforg–M&M Film öt nagyjátékfilmmel és egy kisjátékfilmmel pályázott sikerrel, ezek közé tartozik Mécs forgatókönyve is. A Testet egy kómába esett terhes nő megtörtént esete ihlette, ami nehéz etikai és érzelmi döntés meghozására kényszerítette a családot: vetessék el a magzatot az anya életesélyeinek növelése érdekében, vagy próbálják meg életben tartani méhen belül a gyermekét? A csomagterv-támogatás keretében fejlesztik továbbá a Molnár Ferencről szóló életrajzi filmet, egy, az aktív eutanázia kérdéskörét körbejáró családi drámát, illetve az ősemberek idején játszódó alkotást az empátia felfedezéséről. Ezekből a példákból is látszik, hogy Mécs nem fél az érzékeny vagy szokatlan filmtémáktól. „Általában az olyan projektek mellé szoktam odaállni, amelyek érzelmileg is megmozgatnak. Már a fekete dobozos időszakomban is érdekeltek a határhelyzetek és a társadalom perifériáján élő emberek – illetve a bonyolult és nehezen megmagyarázható vagy egyértelműen nem behatárolható és felcímkézhető témák. Fontosnak tartom ezeket bemutatni és elemezni.”

Mécs Mónika és Enyedi Ildikó

A filmek által boncolt súlyos témák ellenére Mécs számára fontos az optimizmus megőrzése. „Én félig tele a pohár mentalitású ember vagyok. Mindig mindenben meglátom a kiutat, a reményt, a lehetőséget. A filmjeinkben is fontosnak tartom, hogy legyen valami remény. Például ott van a Tóth Barnabás rendezésében készült Akik maradtak, ami a nehéz témája ellenére az újrakezdés lehetőségéről szól.” Az Akik maradtak két holokauszttúlélő valószínűtlen, de annál meghatóbb barátságát járja körbe, de Mécs kómába esett anyáról szóló forgatókönyvében sem a tragédián van a hangsúly. „Ez a test még ebben az állapotában is sorsokat mozgat, életet ad és újjászületési lehetőséget nyújt sokaknak. A szerettei életére is hatással van, akik bejárnak hozzá a kórházba és végül az egész kórterem egy különleges találkozóhellyé válik.”

Bár az Inforg–M&M Film a bevételek helyett inkább az értékteremtésre helyezi a hangsúlyt, a filmkészítésnek és a produceri munkának elengedhetetlen eleme a szükséges finanszírozás megszerzése. Amikor egy filmterv finanszírozása több országon keresztül történik, jócskán meghosszabbodhat az elkészítési folyamat, mint egy csak hazai forrásból készülő film esetében, de a koprodukciók kihívásai eltörpülnek az előnyei mellett. „A koprodukcióval nemcsak a költségvetést lehet jelentősen növelni, de megnyílnak a piacok is, hiszen minden beszálló partner automatikusan forgalmazza az elkészült filmet a saját országában is. A filmkészítés mégiscsak közösségi munka, és minél szélesebb körben vonunk be másokat, annál izgalmasabb, sokszínűbb lesz a végeredmény. Az Európai Unió előnye is az, hogy sokfélék vagyunk és ez adja az erőnket – az európai koprodukciók is gazdagodnak a különféle látásmódok kreatív összefonódásával.”

A cikk elsőként a Kreatív Európa MEDIA történetek - Sikeres magyar projektek 2021-2024 című kiadványában jelent meg.
Címlapfotó: Mécs Mónika és A feleségem története

Még több magazin

magazin

2024 legjobb férfi alakításai

Az év legemlékezetesebb színészei

A nők után a férfiakon van a sor, idén is lenyűgözött minket pár nagyszerű színészi alakítás. Egy fiatal budapesti filmrendező a saját bőrén…

tovább

magazin

2024 legjobb női alakításai

Az év legemlékezetesebb színésznői

Az ünnepi héten szokásunkhoz híven ismét számba vesszük, mely színésznők és színészek alakításai voltak ránk idén a legnagyobb hatással. 2024 nekünk…

tovább
 
hirdetés

Filmgyár podcast

A Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.

Filmgyár podcast #23: Stratégia a magyar animáció fejlesztésére

Filmgyár podcast #19: Reformkori város díszlet épült Fóton

Filmgyár podcast #21: Filmklub hálozat

a teljes dosszié

Inkubátor 9.0

November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.

Inkubátor 9.0 – Schnabel Annabella: Ennyit jelent, ha az ember felnőtt?

Inkubátor 9.0 – Karácsony Péter: Az utolsó vonatrablás

Inkubátor 9.0 – Dóczé Péter: Nyugalom megzavarására alkalmas

a teljes dosszié

Rendezőnők a magyar filmtörténetben

Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.

Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő

Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők

Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben

a teljes dosszié

BIFF 2024

Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.

Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál

Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en

A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál

a teljes dosszié
 
hirdetés
 
Minek annak szárny, aki úgysem érzi ha simogatja a szél?

Angyalok városa

Oszd meg! Az összes idézet