2024. 08. 26. filmhu

Kreatív Európa történetek: Sokfélék vagyunk, és ez adja az erőnket

Az Inforg–M&M Film nyertes projektjei

A rendszerváltás eseményeinek megörökítőjéből lett a magyar filmgyártás meghatározó producere Mécs Mónika, az Inforg–M&M Film társalapítója. Számos sikeres koprodukció áll mögöttük és előttük, az összetett társadalmi problémákról és a mély emberi drámákról szóló alkotásaik egész Európában rezonálni tudnak.

A 2011-ben alapított Inforg–M&M Film több ember kollaborációját takarja: Mécs és férje, Mesterházy Ernő közösen jegyzik az M&M Filmet, és azzal a céllal alapították az új céget az Inforg Stúdiót vezető Muhi Andrással együtt, hogy közösen gazdagítsák a magyar kultúrát új tehetségek felkutatásával és értékes filmek tető alá hozásával. „Mi műhelyként működünk, tehát ha bejön hozzánk egy alkotó a forgatókönyvtervével, akkor azon onnantól kezdve közösen dolgozunk a kreatívokkal, több szem többet lát alapon analizáljuk és fejlesztjük a filmterveket. Gondozzuk a projekteket az elejétől a végéig” – mesélte Mécs az Inforg–M&M Film működéséről.

Mécs filmes karrierje a rendszerváltás idején, azzal szoros összefüggésben kezdődött. A Fekete Doboz nevű független filmesekből álló csapat tagjaként Magyarország és a kelet-közép-európai régió többi országának rendszerbontó eseményeit rögzítette kamerára az utókornak. Ekkoriban került be a Színművészeti Főiskolára producer szakra, ahol együtt tanult a rendező, operatőr és vágó osztálytársakkal; ez a kollaboratív szemléletmód azóta is meghatározza a munkáját. „Olyan producereket képeztek, akik nemcsak a filmkészítés financiális és jogi részéhez értenek, hanem rendelkeznek egyfajta látásmóddal, ízléssel, műveltséggel és akár alkotótársként is együttműködnek a stábbal, a rendezővel. Ezt az attitűdöt vittem magammal – együtt dolgozom a munkatársaimmal, belefolyok a forgatókönyv írásába, a castingba és a filmkészítés minden más elemébe.”

Testről és lélekről

Ezen szemlélet eredményeként az alkotók szeretnek újból és újból Méccsel dolgozni; többek között Enyedi Ildikó, akinek legutóbbi két filmje, a Berlinale fődíját elnyerő és Oscar-jelölt Testről és lélekről, illetve a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába bejutó A feleségem története is a Kreatív Európa MEDIA program támogatásával valósulhatott meg. Enyedi legújabb filmje, a Csendes barát szintén az Inforg–M&M Film égisze alatt forog idén, európai koprodukcióként. Emellett számos másik projekt jár az előkészítés szakaszában, köztük Mécs első forgatókönyve, ami a MEDIA program csomagtervpályázatán nyert támogatást. 

Az Inforg–M&M Film öt nagyjátékfilmmel és egy kisjátékfilmmel pályázott sikerrel, ezek közé tartozik Mécs forgatókönyve is. A Testet egy kómába esett terhes nő megtörtént esete ihlette, ami nehéz etikai és érzelmi döntés meghozására kényszerítette a családot: vetessék el a magzatot az anya életesélyeinek növelése érdekében, vagy próbálják meg életben tartani méhen belül a gyermekét? A csomagterv-támogatás keretében fejlesztik továbbá a Molnár Ferencről szóló életrajzi filmet, egy, az aktív eutanázia kérdéskörét körbejáró családi drámát, illetve az ősemberek idején játszódó alkotást az empátia felfedezéséről. Ezekből a példákból is látszik, hogy Mécs nem fél az érzékeny vagy szokatlan filmtémáktól. „Általában az olyan projektek mellé szoktam odaállni, amelyek érzelmileg is megmozgatnak. Már a fekete dobozos időszakomban is érdekeltek a határhelyzetek és a társadalom perifériáján élő emberek – illetve a bonyolult és nehezen megmagyarázható vagy egyértelműen nem behatárolható és felcímkézhető témák. Fontosnak tartom ezeket bemutatni és elemezni.”

Mécs Mónika és Enyedi Ildikó

A filmek által boncolt súlyos témák ellenére Mécs számára fontos az optimizmus megőrzése. „Én félig tele a pohár mentalitású ember vagyok. Mindig mindenben meglátom a kiutat, a reményt, a lehetőséget. A filmjeinkben is fontosnak tartom, hogy legyen valami remény. Például ott van a Tóth Barnabás rendezésében készült Akik maradtak, ami a nehéz témája ellenére az újrakezdés lehetőségéről szól.” Az Akik maradtak két holokauszttúlélő valószínűtlen, de annál meghatóbb barátságát járja körbe, de Mécs kómába esett anyáról szóló forgatókönyvében sem a tragédián van a hangsúly. „Ez a test még ebben az állapotában is sorsokat mozgat, életet ad és újjászületési lehetőséget nyújt sokaknak. A szerettei életére is hatással van, akik bejárnak hozzá a kórházba és végül az egész kórterem egy különleges találkozóhellyé válik.”

Bár az Inforg–M&M Film a bevételek helyett inkább az értékteremtésre helyezi a hangsúlyt, a filmkészítésnek és a produceri munkának elengedhetetlen eleme a szükséges finanszírozás megszerzése. Amikor egy filmterv finanszírozása több országon keresztül történik, jócskán meghosszabbodhat az elkészítési folyamat, mint egy csak hazai forrásból készülő film esetében, de a koprodukciók kihívásai eltörpülnek az előnyei mellett. „A koprodukcióval nemcsak a költségvetést lehet jelentősen növelni, de megnyílnak a piacok is, hiszen minden beszálló partner automatikusan forgalmazza az elkészült filmet a saját országában is. A filmkészítés mégiscsak közösségi munka, és minél szélesebb körben vonunk be másokat, annál izgalmasabb, sokszínűbb lesz a végeredmény. Az Európai Unió előnye is az, hogy sokfélék vagyunk és ez adja az erőnket – az európai koprodukciók is gazdagodnak a különféle látásmódok kreatív összefonódásával.”

A cikk elsőként a Kreatív Európa MEDIA történetek - Sikeres magyar projektek 2021-2024 című kiadványában jelent meg.
Címlapfotó: Mécs Mónika és A feleségem története

Még több magazin

magazin

Rujder Vivien: Ahogy halad az idő egy színésszel, a tapasztalat megjelenik az arcán

Interjú a Véletlenül írtam egy könyvet színésznőjével

Január 16-án érkezett meg a magyar mozikba Lakos Nóra második egész estés alkotása, a Véletlenül írtam egy könyvet. A Tallinn Black Nights-on…

tovább

magazin

Újra melóban a kettéválasztott tudatú irodisták

Streaming ajánló január második felére

Több éves kihagyás után második évaddal jelentkezik Ben Stiller zseniális munkahelyi sorozata, Hajdu Szabolcsék névnapot ünnepelnek, Kojak pedig…

tovább

Véletlenül írtam egy könyvet

Megérkezett magyar mozikba a Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című rendezése, ami a gyerekek és a családok életéről és problémáiról szól játékos, elemelt hangvételben.

Újjászületett a magyar ifjúsági film, és ebben nincs semmi véletlen

Ahol a Bauhaus és a tinilányos hangulat találkozik

Filmgyár podcast #26: Zöld produkciók

a teljes dosszié
 
hirdetés

Filmgyár podcast

A Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.

Filmgyár podcast #23: Stratégia a magyar animáció fejlesztésére

Filmgyár podcast #19: Reformkori város díszlet épült Fóton

Filmgyár podcast #21: Filmklub hálozat

a teljes dosszié

Rendezőnők a magyar filmtörténetben

Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.

Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő

Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők

Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben

a teljes dosszié
 
hirdetés
 
- Tanár úr....
- Hétvége van, nem ismerlek.

Másnaposok

Oszd meg! Az összes idézet