Milyen programmal készül a Filmművészet Kollégiuma az NKA 25. születésnapja alkalmából?
Lajos Tamás: Az NKA ünnepségsorozata keretében egynapos fesztivált szerveztünk a Puskin moziba a Budapest Film segítségével. Szeptember 26-án olyan filmek lesznek majd műsoron, amelyek az NKA működését teljes egészében lefedik. Ezeknek a filmeknek - különböző célokra ugyan -, de mindegyike támogatást kapott az NKA-tól. A másik szempont pedig az volt, minél változatosabb és minél több nézőt vonzó programot állítsunk össze.
Így került egymás mellé a gyerekeknek szóló Bogyó és Babóca olyan komoly művészfilmekkel, mint a Dealer Fliegauf Bencétől vagy olyan szórakoztató közönségfilmekkel, mint a Valami Amerika. A filmművészet teljes spektrumát próbáltuk lefedni.
Képkocka a Dealer című filmből (fotó: Budapest Film)
Hogy kerül bele ebbe a társaságba a Ponyvaregény?
L. T.: Az NKA egyik feladata a külföldi művészfilmek támogatása, így többek között a kultfilmmé vált Ponyvaregény magyarországi forgalmazását is segítettük.
Bakos Edit: Ez a program tükrözi az NKA Filmművészet Kollégiumának a sokoldalúságát. A korábbi időszakban támogattuk rövidfilmek, nagyjátékfilmek és animációs filmek gyártásának előkészítését, utómunkáit, és a forgatókönyvírást is. A válogatásban szereplő filmek ennek a támogatási jogcímnek, valamint a magyar filmértékek digitalizálását, a régi filmek restaurálását, a hazai és külföldi filmértékek moziba történő eljuttatását, a vizsgafilmek elkészültét segítő pályázati kiírások nyerteseiként kerültek az NKA támogatott listájára.
Képkocka a Ponyvaregény című filmből (fotó: Budapest Film)
A programban szereplő, a Kecskemétfilm által gyártott Cigánymesék-nek és a Kormos mesék-nek vagy a Dealer-nek például a forgatókönyveit támogattuk, a Deltá-nak a gyártás-előkészítését, a Werckmeister harmóniák-nak, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan-nak a forgalmazását segítettük.
Az NKA huszonöt éves fennállása alatt többször is változott, hogy milyen filmhez kapcsolódó tevékenységi körök tartoznak hozzá. A jelenlegi filmfinanszírozási rendszerben hol helyezkedik el a Filmművészet Kollégiuma?
L. T.: Alapvetően három és fél lábon áll a magyar filmfinanszírozás. A nagyjátékfilmek gyártása és terjesztése a Filmalaphoz tartozik. A rövidfilmeket és a tévéfilmeket az NMHH Magyar Mecenatúra Programja támogatja. Bár nem igazán szeretjük ezt a szót, de a határterületek tartoznak a Filmművészet Kollégiumához. Már sok tevékenységet említettünk, de hozzánk tartozik a filmszakmai folyóiratok és a művészmozik programjainak, közönségkapcsolatának támogatása, valamint infrastrukturális fejlesztése is. Továbbá aktívan keressük a segítségre szoruló területeket, most éppen a rövid műfajok külföldi képviselete kapcsán látjuk azt, hogy az NKA-nak tennivalója van. A fél láb pedig a különböző - 56-os vagy például Gulag - Emlékbizottságokat jelenti, akik a tematikájukhoz kapcsolódó filmeket támogatnak.
Mennyiből gazdálkodik a Filmművészet Kollégiuma?
L. T.: A Kollégium az ismét önálló formájában 2016. január 1-jén alakult meg, az első évben 197 millió forintból gazdálkodtunk. 2017-ben 250 millió forintra nőtt az összeg, idén 370 millió forint az, ami pillanatnyilag látszik, de ebben még nincs benne az üres adathordozókból befolyó pénz.
Képkocka a Valami Amerika című filmből (fotó: Budapest Film)
Mik azok a filmes területek, amelyek egyedül az NKA-tól kaphatnak pénzt?
L. T.: A folyóiratok kizárólag az NKA-hoz tudnak fordulni. A reklámfelületekből befolyó pénz elenyésző, a szakmai fontosságuk viszont indokolja, hogy támogassuk őket. Szintén csak az NKA-hoz pályázhatnak a filmklubok működtetői. A művészmozikkal vagy a művészfilmek forgalmazóival egy fokkal bonyolultabb a helyzet, ők a Minisztériumtól is kaphatnak pénzt.
A művészmozik túlélnék, ha megszűnne a Kollégiumtól kapott támogatás?
B. E.: Nem élnék túl. A nagyrészt értékközvetítő programjukból következően kisebb közönséghez szólnak, s emiatt nem élnek meg anyagi segítség nélkül. A jegyeladásból származó bevételüket nem lehet összehasonlítani a multiplexek forgalmával. Noha az utóbbi években nőtt, még mindig csak 13%-ot képvisel az artmozik bevétele a magyarországi összjegybevételből. Aki ma Magyarországon moziban szeretne filmet nézni, 225 multiplex terem és 59 art terem közül választhat. Az NKA Filmművészet Kollégiumának meggyőződése, hogy szükség van olyan mozi hálózatra, amelyben megjelenhetnek az új magyar filmek, az értékes külföldi filmek, ill. a korábban megszületett magyar és egyetemes filmértékek, amelyek a profitorientált multiplex mozikból kiszorulnak, ezért tekinti az art mozik támogatását is prioritásnak.
Mára a teljes magyar artmozihálózat is átállt a 35 mm-ről a digitális vetítésre, és ebben az NKA-nak is fontos szerepe volt. A Minisztérium éveken át biztosított 100 millió forintot erre a célra, és amelyik mozi ebből megkapta a támogatást, az automatikusan kapott az NKA ugyanerre a célra elkülönített 35 millió forintjából is.
Bakos Edit
Hogyan zajlik a művészfilmek forgalmazásának a támogatása?
L. T.: A forgalmazó cégek első lépésben pályáznak az art minősítésre. Az NMHH keretén belül működő Filmszakmai Bizottság, az „art bizottság” dönti el, hogy melyik film kaphatja meg a minősítést. Ha megkapja, pályázhatnak hozzánk, és a Filmművészeti Kollégium döntést hoz, hogy megérdemli-e a támogatást, és hogy mekkora támogatásra jogosult. Hozzáteszem, a hozzánk beadott filmeket egy-két kivételtől eltekintve mind támogatjuk. Pontos százalékot nem tudok mondani, de a filmeknek minimum a 95 százalékát kedvezően bíráljuk el, nagyon komoly oka van annak, ha egy alkotást elutasítunk.
Az art minősítést megkapott magyar nagyjátékfilmek is pályázhatnak az NKA-hoz forgalmazási támogatásért?
L. T.: Pályázhatnak, de amióta a Filmalapnál is van forgalmazási támogatás, nem bajlódnak vele. A Filmalapnál 30 millió forint a legnagyobb odaítélhető összeg, nálunk ez néhány százezertől max. 2 millió Ft-ig terjedő tétel. Személyes véleményem az, hogy a kisebb összegért is érdemes lenne lehajolni.
Képkocka a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmből (fotó: Budapest Film)
A filmklubok támogatása hogyan működik a gyakorlatban?
L. T.: A filmklubnak először regisztrálnia kell a Filmirodában, aztán tudja beadni a pályázatát. Programtervet kell készíteniük, benne a vetítendő filmek listájával, a meghívott vendégekkel. Mi nagy örömmel támogatjuk ezeket a kezdeményezéseket, de nyilván az első évben nem talicskával kell jönni a pénzért, annyit nem adunk. Ha egy életképesnek tűnő, jó minőségű pályázat érkezik be hozzánk, akkor azt támogatjuk. A későbbiekben is figyelemmel követjük a filmklubot, az informális hálónk kiterjedt. Ha azt látjuk, hogy a kezdeményezés jól működik, akkor évről évre emelkedhet a pénz, amit odaadunk. A megítélhető maximális összeg 800 ezer forint.
Szóval bárki, aki kedvet érez egy filmklub megszervezéséhez, az nyugodtan forduljon az NKA-hoz?
L. T.: Vágjon bele, nem bonyolult pályázni, segíteni fogjuk. Első körben legyen meggyőző a pályázata.
A filmfesztiválokat is segíti az NKA? A hétvégén ért véget a miskolci CineFest.
L. T.: A CineFestet jelentős összeggel támogatjuk, sőt, idén minden eddiginél több pénzt ítéltünk meg a fesztiválnak. Nálunk fontos hívószó, ha egy kezdeményezés vidéki vagy határon túli. Valamint a CineFest nagy munkával és elhivatottsággal a legjelentősebb hazai filmfesztivállá nőtte ki magát. Mindezt látva a Kollégium úgy döntött, hogy lehetőségeinkhez mérten mi is komolyan beállunk a rendezvény mögé.
Jameson CineFest
Természetesen más fesztiválokat is támogatunk, de ez egy nehéz kérdés az NKA számára, mivel az eddig felsorolt területekhez képest a fesztiválok sokkal több helyről tudnak pénzt szerezni. Nem állítom, hogy remek helyzetben lennének, de óvatosak vagyunk velük kapcsolatban, mivel különböző állami forrásokhoz pályázhatnak, a Minisztériumtól kezdve az önkormányzatokon át az NKA-ig és a Filmalapig. EU-pályázatok is ott vannak, mint lehetőség, és az esetükben vállalkozások, cégek is fellépnek szponzorként. Kiváló példa erre a Jameson és a CineFest kapcsolata.
Ez az óvatosság miben nyilvánul meg?
L. T.: Szeretnénk tisztábban látni a fesztiválok támogatásakor, ezért a hozzánk benyújtott pályázatokban azt kérjük, hogy tüntessék fel, milyen egyéb állami támogatást kapnak. Nyilván nem mindegy a pénz odaítélésekor, hogy más állami forrásból kapott-e segítséget vagy sem. Természetesen a szponzorokhoz semmi közünk, arra nem kérdezünk rá, mindenkinek a saját ügyességén múlik, hány helyi és nemzetközi céget tud megnyerni magának.
Lajos Tamás (fotó: Pozsonyi Janka)
A fesztiváltámogatások összehangolatlansága mellett más okok miatt is fájlalom, hogy a finanszírozó szervezetek között gyakorlatilag nincsen kommunikáció. A magyar film forgalmazásakor is fontos kérdés, hogy ki mire ad támogatást. Beszélni kellene a magyar filmnek, mint brandnek a népszerűsítéséről; beindítani egy diskurzust, hogy ki mit vállal fel ebből a feladatból. Úgy látom, hogy egy átfogó filmszakmai egyeztetésre rajtunk kívül szándék nem nagyon van.
A marketing azért is a vesszőparipám, mert szerintem ezek a nézőszámok nevetségesek. Az, hogy a 2017-ben a Filmalap által forgalomba hozott 24 filmből 13 nem érte el a tízezres nézőszámot, az szerintem egész egyszerűen dráma. Nem hiszem el, hogy ennyi rossz film született, egyszerűen nem kapják meg a felületet, a megfelelő marketinget. Az elmúlt évek sikerei miatt a magyar film már nem szitokszó többé, de ez még mindig nem látszik a nézőszámokon. Ha őszinték akarunk lenni, a magyar film ugyanezeket a nézőszámokat produkálta 15 évvel ezelőtt. Még mindig az 1997-es A miniszter félrelép a rendszerváltás óta eltelt időszak legnézettebb filmje.
Az 5x5 Filmfesztivál teljes programját ide kattintva olvashatod át.
