A kamera kézről kézre jár
Jelenet az Ég veled!-bőlAz első történet szereplői egy házaspár, Andorai Péter és Bánsági Ildikó és egy bizonyos harmadik, Szacsvay László. A tanár házaspár home videózása a Balaton-parti utószezonban egy régóta ketyegő magánéleti időzített bombát robbant fel. Tőlük ellopják a kamerát, amely egy negyven év körüli asztalos-melóshoz kerül, aki nőt akar szerezni, őt Kocsis György alakítja. Pontosabban kukkolásra használja a kamerát, addig, amíg le nem lepleződik.

A melós voueyer-től a kamera egy magándetektívnél, Tóth Barnabásnál köt ki, akinek megbízása szerint egy kínait kell követnie, azonban az európai szem számára szokatlan, egymástól nehezen megkülönböztethető távol-keleti arcok könnyen összekeverednek.

Ami az operatőri munkát illeti „a filmben nagyrészt, körülbelül 80%-ban a kamera mozgásban van, és úgy 1/5 részt valahova lerakva rögzít. Az operatőr Kardos Sándor – a Résfilm készítője, amely alkotás a tavalyi Szemlén kísérleti kategóriában nyert -, ám többször maguk a szereplők is fogják, kezelik a kamerát”.

A Lopott képek-ben nincsenek olyan „elszállós” pillanatok, mint az Ég veled!-ben. „Korábbi filmjeimhez képest ebben az esetben tudatosan fordultam más irányba", mondja legutóbbi munkájáról Pacskovszky. "A korábbi, költőibb stílusú filmeket egy kicsit meguntam, és mást is ki szerettem volna próbálni. Ezért a Lopott képek nyersebb, realisztikusabb, stílusában talán Cassavetes (Arcok) munkáira emlékeztet, ami jól kiegészül a home videók durvaságaival, a külső zajokkal, zörejekkel.”

„Hozott anyagból” készült

Az esetlegesség tere
Esti Kornél 
Így a film részben a technikai választásnak köszönhetően igen alacsony költségvetéssel készült el, amit a „hozott anyag” sem drágított meg. „A forgatások nagyrészt Pomázon, a saját lakásomban folytak. Itt élek, ezt a közeget ismerem, illetve volt még egy rövid balatoni rész, amit abban a panzióban forgattunk, ahol korábban már nyaraltam. A felvételeknél Kardos Sándor saját kameráját használta, a színészek saját ruhájukban játszottak, és a játék nem pedig a nagy pénz miatt szerepeltek a filmben.”

Így összességében néhány millió forintból három hét alatt készült el a Lopott képek, amelynek forgatókönyvét a rendező öccsével, Pacskovszky Zsolttal írta. „Előre pontosan megírt forgatókönyvünk volt, de azt úgy készítettük el, hogy teret hagytunk az esetlegességnek. Például, ha valakit megláttam a tévében, aki megtetszett, és úgy gondoltam, hogy jó lenne a filmben, akkor másnap megkértem őt erre. Így volt ez Fosu Nikolette esetében.”

A pontosan előre megírt forgatókönyv és a véletlen társításáról Pacskovszky elmondta „Az esetlegesség főként ott kapott teret, ahol hozzá lehetett még tenni kisebb dolgokat a jelenetekhez, ha valami vagy valaki, például egy pincér vagy egy nagymama jelenléte, szavai erősítették a képeket.”