A Vuk elkészítését a Magyar Televízió rendelte meg (akkoriban gyakorinak számított a tévés megrendelésre készülő rajzfilmsorozat), a négyrészes miniszériát pedig 1981. április 18. és 21. között vetítették, naponként egy húszperces részt. A legenda szerint kiürültek ilyenkor a játszóterek, és minden kisgyerek szeme a tévére szegeződött. A hatalmas siker miatt a Pannónia Filmstúdió egész estés változatot is rendelt belőle, amire az alkotók a sorozat gyártásakor is készültek, így a bemutató után nyolc hónappal már mozikba is került az egész estés Vuk.

A rajzfilm háttereinek stílusa egy véletlennek köszönhető: a Pannónia Stúdió ablaka egyik éjjel nyitva maradt, az eső pedig eláztatta a kész rajzokat. A hátterekért felelős N. Csathó Gizella eléggé kiakadt miatta, de Dargaynak megtetszett az egyedi háttér, így vált az elmosódott tempera az erdő stílusává.

2.397.024 millió nézőjével a Vuk a második legnézettebb magyar animáció, ezt csak a szintén Dargay Attila által rendezett Lúdas Matyi (1976) előzi meg 2.418.218 nézővel. Ezek az adatok ráadásul 1999-ből származnak (Dizseri Eszter Kockáról kockára című könyvéből), azóta pedig többször mozikba küldték a Vukot (legutóbb a Filmarchívum által felújított verziót), úgyhogy simán lehet, hogy azóta megelőzte a Lúdas Matyit.

Részlet a Vuk képes forgatókönyvéből (Forrás: Henrik Irén)

Külföldön is bemutatták a filmet: a Szovjetunióban akkora népszerűségnek örvendett a Vuk, hogy Moszkvában 1984-ben a legjobb külföldi film díját is megkapta egy közönségszavazáson. Amerikában 1987-ben mutatták be, de Vukot átkeresztelték Vic-re, ugyanis angolul kiejtve a kisróka neve túlságosan hasonlított a „fuck” szóra. Ezenkívül 11 percet kivágtak az amerikai verzióból.

Ha valakit lázba hoznak a technikai információk: a Vuk filmszalagjának hossza 2160 méter, a storyboard pedig közel 800 snittből áll. A film 6 millió forintból készült, mai árakra átszámolva 226 millió forint, ami mai szemmel nézve is csekély. Mutatunk néhány képet a storyboardból is.

Részlet a Vuk képes forgatókönyvéből (Forrás: Henrik Irén)

A fáma szerint Nepp József adta Dargay Attila kezébe a Vukot, ugyanis a rendező-forgatókönyvíró szerint „az Isten is rajzfilmnek teremtette” Fekete István művét. A rendező egy jugoszláviai nyaralás során olvasta el és jegyzetelte tele a kisregényt, ezt a mai napig őrzi felesége, Henrik Irén. Dargay nem ismerte korábban az író munkásságát, és nem is találkoztak személyesen sosem. Később a rendező a Vukot tartotta a kedvenc animációjának a saját filmjei közül.

Ugyan rajzfilmről beszélünk, de Dargay minél hitelesebben szerette volna megalkotni a rókákat és a környezetüket, ezért a rendező a Fővárosi Állatkertben tanulmányozta a rókák viselkedését. Hazaérve a kutyájuk érezte a rókaszagot, ezért napokig nem nézett a rendező felé.

Dargay a Vukot eredetileg egy nyolcrészes képregényben jelentette meg 1972-ben a Füles magazinban, ahol még láthattuk az emberek felsőtestét is, a karakterek pedig karikaturisztikusabbak voltak.

Részlet a Vuk képregényből

A regényhez képest sok változtatás került a filmbe: az animációból hiányoznak az erőszakos jelenetek és a részletes tájleírások, helyette Dargay a kalandokra fektette a hangsúlyt, sokkal inkább humoros irányba vitte a történetet. Többek közt így került a filmbe a két részeg liba is, akiket imádott a közönség. A regényben nem a jövendőbeli párját találja meg Vuk az embereknél, hanem életben maradt lánytestvérét. Őt szabadítja ki Karak segítségével, majd az öreg róka halála után új párjával magára hagyja Vukot. Csak ezután tűnik fel Csele, akit egy másik róka elől ment meg Vuk.

Dargay tervezett folytatást a Vukhoz A kis csavargó címmel, melynek főszereplője egy albínó róka lett volna. Végül csak egy rövid, hang nélküli jelenet készült el, ami elérhető online. Ennek ellenére valaki más sajnos mégis folytatta: a magyar animációs filmtörténet legnagyobb szégyene A kis Vuk című 3D film Gát György rendezésében. A rendező engedélyt kért Dargaytól a Vuk folytatására, de ő nem bólintott rá, ezért újratervezték a figurákat. A végeredményt pedig ismerjük.