MMK: A hiányzó pénz az elkészült magyar filmekben van

Az azóta eltelt időben a három évre ütemezett konszolidációs terv kidolgozása zajlott. Ennek legfőbb eleme, amely a filmes szakmát érzékenyen érintheti, a gyártási támogatások visszafogása. Baán László az Urániában rendezett sajtótájékoztatón hozzátette: mivel az elmúlt évek során a túlköltekezés főként a játékfilmes keretet érintette, ezért “ők is fizetik meg a hiányt”. Baán szerint évi 18-20 film gyártására lett volna lehetőség, ehelyett átlagosan 25 filmet gyártottak az elkövetkezendő évek terhére, amelynek a kurátor szerint nemcsak gazdasági, de kulturális értelemben is lett eredménye, hiszen a magyar film felfutását éppen ez a túlköltekezés biztosította. A kurátor szerint a jövőben évi 12-14 film a reális, ha “a feltételek nem romlanak” - fogalmazott Baán.

Szintén fontos tétel a működési költségek lefaragása: noha Kovács Árpád is megerősítette, hogy a 8%-os működési költséget az Alapítvány nem lépte át, ám “a munkabérek a közszférában dolgozók jövedelméhez képest jelentősen magasabbak, a munkaszerződések és azok módosításai vizsgálatából megállapítható, hogy a munkavállalók részére korábban prémiumként elérhető összegek fokozatosan beépültek a személyi alapbérekbe.” - áll a jelentésben. A Titkárság 21 embert foglalkoztat főállásban, ám a foglalkoztatott munkavállalók számához viszonyítottan aránytalanul sok, 15 megbízásos munkatárs állt a Közalapítvánnyal egyéb munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyban. A korlátozott felelősséget viselő, tanácsadói megbízási szerződések között “nem ritkán 20 ezer forintos tanácsadói óradíjak, érdemi munkavégzés nélkül is járó havi több százezer forintos rendelkezésre állási díjak szerepelnek.”

A szervezeti és működési szabályzat módosítása is fontos tétel, hiszen az SZMSZ nincs összhangban az Alapító Okirattal, és nincs Adatkezelési Szabályzat sem.  Létrehozták a gazdasági igazgatói posztot az erősebb kontroll, a világos felelősség kialakítása érdekében (Kresz László), valamint a nemzetközi igazgatói posztot a nemzetközi koprodukciós bevételek növelése érdekében (Bereczki Csaba).

Természetesen a tárgyalnak a banki szférával a kezdvezőbb hitelkonstrukciók érdekében. A Kuratórium egybehangzóan állítja: noha a kellemetlen meglepetés befolyással van a jövőre is, az Alapítvány helyzete konszolidálható. Baán László elmondta: a terveik szerint 2015-re 700 millióra tervezik faragni a jelenleg 7,9 milliárdos hiányt.

A hírek szerint a kulturális szférában a költségvetés 60%-át zárolni tervezik: Baán László és Kőrösi Zoltán állítják, ők 30%-os zárolásról tudnak, amely a féléves költségvetésre vonatkozik, így a Közalapítvány esetében 750 millió forint. A kurátorok azonban állítják: ezt a hiányt is figyelembe vették a konszolidációs terv kidolgozásakor.

Az elvonások érzékenyen érintik a már leforgatott, elindított, és a közvetlenül indítás előtt álló filmeket: ezeket a projekteket a Kuratórium egyenkénti eljárásban vizsgálja, és "mindent megtesz a megoldásért". (Fontos: a fogadóórák a Kuratórium nyári szünete alatt nem lesznek, az utolsó ülés július 14-én lesz, utána szeptember 1-ig nem ülésezik a testület.)

Kőrösi Zoltán elmondta: a vizsgálat során gazdasági célszerűtlenségeket, és ebből fakadő felelőtlen költekezést találtak a Közalapítványt vizsgáló auditok, de törvénytelenséget nem. Erre már csak azért nem volt lehetőség, mert a Közalapítvány működését a Filmtörvény szabályozza (mintegy két tucat feladatkört rögzítve), Kuratóriumi határozatok mellett folytak a kifizetések, és a minisztérium is évente vizsgálta és el is fogadta a Kuratórium működését. Igaz, a Kovács Árpád vezette Állami Számvevőszék 2004-ben és 2006-ban is felhívta a figyelmet az ésszerűtlenségekre, 2006. júliusában javasolták az MMK Kuratóriumának, hogy a támogatási döntések összege ne haladja meg a kapott éves költségvetési támogatás mértékét, valamint minden Szakkollégium részére írják elő az éves támogatási keret mértékének betartását. Ahogyan Kovács Árpád fogalmazott: az ajánlás süket fülekre talált, a túlköltés egészen 2009. december 31-ig tartott.

Az új Kuratórium július 1-jével nekilátott a költségek lefaragásának: szerződést bontott szakértőivel, valamint megszüntette a visszatérítendő támogatási formát - ésszerűtlenségre hivatkozva. A vizsgálati eredmények szerint a visszatérítendő támogatásokból származó követelés összege a 718 millió Ft. A beszámoló szerint “a visszatérítendő támogatást jellemzően előfinanszírozási céllal nyújtották, majd azokat beszámították a később megítélt vissza nem térítendő támogatás összegébe. A Közalapítvány a visszatérítendő támogatások behajtása érdekében nem tett meg mindent és nem járt el következetesen: a visszatérítendő támogatások egy részét leírták, egy részük a követelések között szerepel, bár eredményes behajtásuk kétséges, más részük fennáll, de nem szerepelnek a követelések között, illetve rendre olyan produkciós társaságok is pályázhattak és kaptak támogatást, melyek visszatérítendő támogatással rendelkeztek. Az MMK követeléseit és a visszatérítendő támogatások állományának kérdését szorosan együtt kell kezelni a Közalapítvány kötelezettségállományának pénzügyi konszolidációs intézkedéseivel.”

Az audit teljes anyaga innen letölthető.