Kapcsolódó anyagok
filmhu: Az elmúlt napokban felröppent a hír, hogy az Állami Számvevőszék jogszerűtlennek találta a Magyar Mozgókép Közalapítvány működését, mert az Alapítvány kuratóriumának több éve nincs elnöke és ezért nem határozatképes. Mi az MMK kuratóriumának feladata?
Tóth Erzsébet: A Kuratórium az Alapító Okirat szabályainak keretei között gazdálkodik a közalapítvány vagyonával, ennek kapcsán dönt a pályázatok kiírásáról, a nyertes pályázatok finanszírozásáról, kialakítja és működteti a támogatási rendszert. A Kuratórium a legfőbb döntéshozó testület, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a közalapítványgazdálkodásával összefüggő valamennyi kérdésben a kuratórium jogosult eljárni.
filmhu: Miért nem sikerült az elmúlt három és fél évben pótolni a hiányzó tagokat?
T.E.: Az alapítványokra vonatkozó szabályozás szerint az alapítók jogosultak a kezelő szerv (esetünkben a Kuratórium tagjainak) kijelölésére. Kuratóriumi tag lemondása esetén az Alapító Okirat módosításával nyilatkoznak a nyilvántartást végző bíróságnaka Kuratórium összetételében bekövetkezett változásokról. Tudni kell azt a helyzet megértéséhez, hogy az MMK-nak 27 alapító szervezete van, ebből 26 filmszakmai szervezet valamint a Kormány. A korábbi elnök lemondásával az alapítóknak új elnököt kellett jelölni. A szakmai alapítók meg is állapodtak az új elnök jelölt, Koltai Lajos személyében. A kormány nevében eljáró kulturális tárca is elfogadta a jelölést, és elkészítette az alapító okirat módosítását. Az elkészült dokumentumban azonban általában ilyenkor nemcsak kizárólag személyi kérdésekben történik változtatás, hanem kisebb módosításokat, finomításokat hajtanak végre az alapítók, részben olyan kérdésekben, amit jogszabály ír elő, részben pedig olyan dolgokban, amit az alapításkor nem teljeskörűen szabályozottaz alapító okirat. Ezek a módosítások, mivel tartalmilag is változtatnak a szövegen, mielőtt kormány elé jutnának, államigazgatási egyeztetésre kerülnek az érintett szaktárcák bevonásával, illetve minden alapítónak meg kell ismernie és el kell fogadnia a megváltozott szöveget. Mindez tekintettel az alapítók számára (27), valamint az államigazgatási folyamatok nehézkességére, hosszú időt, súlyos hónapokat vesz igénybe, különösen akkor, ha valamelyik alapító vagy valamelyik minisztérium nem fogadja el a szövegmódosításokat abban a formájában. Ha minden rendben van, akkor készülhet el a kormányelőterjesztés, és kerülhet döntésre a kormány elé. Ha a kormány elfogadja a módosított alapító okiratot, visszaküldi a kulturális tárcához azzal a felhatalmazással, hogy a bírósági nyilvántartásba vétel ügyében eljárjon. A tárca elkészíti a dokumentációt, és továbbítja az illetékes bírósághoz. A bíróság még mindig megtagadhatja a nyilvántartásba vételt, ha formai vagy tartalmi hibát talál.
Azért mondtam el ezt ilyen részletesen, hogy érzékeltessem egyrészt a probléma összetettségét, másrészt a dolog időigényességét. Tehát visszatérve az elnök jelöléséhez, miután az összes kört megfutottuk Koltai Lajos elfogadásának ügyében, a kormány az előterjesztett alapító okirat ügyében két évig nem hozott határozatot. Koltai Lajos ekkor visszalépett a jelöléstől. Az alapítóknak újabbb személyben kellett megegyezniük, így esett a választás Granasztói Györgyre. Ezek után újrakezdődött az egész folyamat és újabb hónapok teltek el mire ismét kormány elé kerülhetett az Alapító Okirat módosításának kérdése. Miután a kormány elfogadta a módosításokat, a kulturális tárcához utalta vissza a dokumentumot, hogy intézkedjen a bírósági nyilvántartásba vételről. 2002 májusában járunk és a választási eredmények ismeretében Granasztói György bizalmi szavazást kért az alapítóktól személyére vonatkozóan. Az alapítók a megváltozott politikai helyzet miatt úgy gondolták, hogy más elnök kerüljön a kuratórium élére. Így futottunk neki három év alatt a harmadik alapító okirat módosításnak és a harmadik elnök kijelölésének. Júniusban elkezdődött ugyanaz az egyeztetési kör, amelyik az előző elnökjelöltek kijelölésére illetve az alapító okirat módosítására irányult. Ennek eredményeként szeptemberben az összes szakmai alapító szervezet aláírta Grunwalsky Ferenc elnöki kijelölését tartalmazó alapító okiratot.
filmhu: Vajon miért késlekedett a kormány jóváhagyni a döntést?
T.E.: Annyit tudunk, hogy a kormány december 20-án hozott határozatot az alapító okirat elfogadásárólés a dokumentum január elején továbbításra került a Fővárosi Bírósághoz nyilvántartásba vétel céljából. Én úgy érzem, hogy nincs szó késlekedésről, az előbbiekben vázolt folyamatok ismeretébenaz alapító okirat módosítása, figyelembevéve az előző évek tapasztalatát is, ennyi időt vesz igénybe. Ez jelzés az alapítók felé is, hogy a jövőben bármilyen módosítás esetén, legyen az akár személyi változás következtében, akár más okból, a változás jogerőre emelkedéséig több hónap telik el.
filmhu: Mit kifogásolt az Állami Számvevőszék azon túl, hogy nincs törvényesen megválasztott kuratórium?
T.E.: Az Állami Számvevőszék a közalapítványnál végzett vizsgálata során megállapította, hogya kuratórium a lemondott tagok távolmaradása következtében az alapító okirat szerint nem volt határozatképes, következésképpen az elmúlt időszakban meghozott döntések jogszerűtlenek. Az ÁSZ javaslata alapján a kiegészült és bejegyzett kuratórium utólagosan köteles érvényesíteni azokat a határozatokat, amelyek ebben az időszakban születtek. A másik észrevétel, ami az ÁSZ részéről érkezett, hogy az alapító okirat és Szervezeti és Működési Szabályzat olyan rendelkezést tartalmazott a képviseleti jog átruházásáról, mely ellentétes az alapítványokra vonatkozó szabályozással, így a lemondott elnök és a kuratórium jogtalanul ruházta fel a főtitkárt képviseleti joggal. Képviselő hiányában azonban egy szervezetműködésképtelenné válik, tehát nem képes ellátni azokat a feladatokat, melyre létrehozták.
filmhu: Az ÁSZ jelenlegi döntése értelmében az MMK nem hozhat semmilyen pénzügyi döntést. Meddig? Mit kell tennie és kinek ahhoz, hogy újra működőképes legyen az MMK?
T.E.: A bírósági nyilvántartásba vétel jogerőre emelkedésével ez a jogtechnikai akadály elhárul a közalapítvány működése elől. Ezt időre lefordítva optimális esetben is kb. 3 hét.
filmhu: Hogyan fogják a Filmszemlét finanszírozni?
T.E.: A Filmszemle finanszírozására megbeszéléseket folytattunk a kulturális tárcával, és ígéretet kaptunk a miniszter úrtól, hogy meg fogjuk találni a módját a Szemle zavartalan lebonyolításához szükséges pénzügyi fedezet biztosításának.
filmhu: Ki nevezi ki a szakkollégiumok tagjait? A szakkollégiumok sem működtek szabályszerűen?
T.E.: A szakkollégiumok tagjait az alapítók javaslatára a kuratórium nevezi ki. A kinevezésekről szóló határozat szabályos kuratóriumi ülésen került elfogadásra, így működésük teljes mértékben törvényes volt az elmúlt három évben.
filmhu: Milyen pénzügyi és egyéb döntések halasztódnak el a Filmszemlefinanszírozási problémáin kívül az ÁSZ határozatai miatt? Fognak-e csúszni a filmes pályázatok?
T.E.: Néhány, a filmszemlén bemutatásra kerülő játékfilm esetében jelenthet ez a döntési szünet technikai akadályt, de a minisztériumtól erre nézve is kaptunk ígéretet, hogy áthidaló megoldást keresnek. Az új pályázati kiírások a szokásostól kicsit később fognak megjelenni, de ez nem jelenthet fennakadást a filmgyártás folyamatosságában.
filmhu: Az ÁSZ megállapította, amit eddig is tudtunk, hogy az MMK szerepe háttérbe szorult a filmfinanszírozásban amiatt, hogy az előző kormány más csatornákon keresztül juttatta a filmgyártásba a pénzt. Az idei költségvetésből a filmre szánt pénz mekkora hányada és összesen mennyi pénz fog az MMK-n keresztülmenni? Vagyis: megvan-e a jelenlegi kormányban a hajlandóság arra, hogy visszaállítsa a szakma által működtetett MMK forráselosztó szerepét?
T.E.: Az MMK szerepének jelentősége nem kizárólag forrásainak nagyságában nyilvánul meg, de tény, hogyaz előző kormányzat alatt jelentős összegek kerültek minisztériumi forrásból a filmgyártásba. Az MMK szerepe nem háttérbe szorult, hanem átalakult. Mert azt is látni lehet a számokból, hogy az MMK vett részt a legtöbb film finanszírozásában. A közalapítványnak nem csak érdeke, hanem célja is, hogy minél több filmet tudjon támogatni, mert ez a filmszakma életben maradásának, a filmszakmai infrastruktúra működtetésének alapfeltétele. A jelenlegi kormány ígéretét bírjuk arra vonatkozóan, hogy jelentős mértékben megnöveli az MMK által elosztható forrásokat, és ez összhangban van a Filmszakmai Kerekasztal által képviselt célokkal. Biztató előjelnek tartjuk a tavaly augusztusban folyósított 800 millió forintos gyorssegélyt, ami az alapítványi támogatást segítette.
Tóth Erzsébet: A Kuratórium az Alapító Okirat szabályainak keretei között gazdálkodik a közalapítvány vagyonával, ennek kapcsán dönt a pályázatok kiírásáról, a nyertes pályázatok finanszírozásáról, kialakítja és működteti a támogatási rendszert. A Kuratórium a legfőbb döntéshozó testület, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a közalapítványgazdálkodásával összefüggő valamennyi kérdésben a kuratórium jogosult eljárni.
filmhu: Miért nem sikerült az elmúlt három és fél évben pótolni a hiányzó tagokat?
T.E.: Az alapítványokra vonatkozó szabályozás szerint az alapítók jogosultak a kezelő szerv (esetünkben a Kuratórium tagjainak) kijelölésére. Kuratóriumi tag lemondása esetén az Alapító Okirat módosításával nyilatkoznak a nyilvántartást végző bíróságnaka Kuratórium összetételében bekövetkezett változásokról. Tudni kell azt a helyzet megértéséhez, hogy az MMK-nak 27 alapító szervezete van, ebből 26 filmszakmai szervezet valamint a Kormány. A korábbi elnök lemondásával az alapítóknak új elnököt kellett jelölni. A szakmai alapítók meg is állapodtak az új elnök jelölt, Koltai Lajos személyében. A kormány nevében eljáró kulturális tárca is elfogadta a jelölést, és elkészítette az alapító okirat módosítását. Az elkészült dokumentumban azonban általában ilyenkor nemcsak kizárólag személyi kérdésekben történik változtatás, hanem kisebb módosításokat, finomításokat hajtanak végre az alapítók, részben olyan kérdésekben, amit jogszabály ír elő, részben pedig olyan dolgokban, amit az alapításkor nem teljeskörűen szabályozottaz alapító okirat. Ezek a módosítások, mivel tartalmilag is változtatnak a szövegen, mielőtt kormány elé jutnának, államigazgatási egyeztetésre kerülnek az érintett szaktárcák bevonásával, illetve minden alapítónak meg kell ismernie és el kell fogadnia a megváltozott szöveget. Mindez tekintettel az alapítók számára (27), valamint az államigazgatási folyamatok nehézkességére, hosszú időt, súlyos hónapokat vesz igénybe, különösen akkor, ha valamelyik alapító vagy valamelyik minisztérium nem fogadja el a szövegmódosításokat abban a formájában. Ha minden rendben van, akkor készülhet el a kormányelőterjesztés, és kerülhet döntésre a kormány elé. Ha a kormány elfogadja a módosított alapító okiratot, visszaküldi a kulturális tárcához azzal a felhatalmazással, hogy a bírósági nyilvántartásba vétel ügyében eljárjon. A tárca elkészíti a dokumentációt, és továbbítja az illetékes bírósághoz. A bíróság még mindig megtagadhatja a nyilvántartásba vételt, ha formai vagy tartalmi hibát talál.
Azért mondtam el ezt ilyen részletesen, hogy érzékeltessem egyrészt a probléma összetettségét, másrészt a dolog időigényességét. Tehát visszatérve az elnök jelöléséhez, miután az összes kört megfutottuk Koltai Lajos elfogadásának ügyében, a kormány az előterjesztett alapító okirat ügyében két évig nem hozott határozatot. Koltai Lajos ekkor visszalépett a jelöléstől. Az alapítóknak újabbb személyben kellett megegyezniük, így esett a választás Granasztói Györgyre. Ezek után újrakezdődött az egész folyamat és újabb hónapok teltek el mire ismét kormány elé kerülhetett az Alapító Okirat módosításának kérdése. Miután a kormány elfogadta a módosításokat, a kulturális tárcához utalta vissza a dokumentumot, hogy intézkedjen a bírósági nyilvántartásba vételről. 2002 májusában járunk és a választási eredmények ismeretében Granasztói György bizalmi szavazást kért az alapítóktól személyére vonatkozóan. Az alapítók a megváltozott politikai helyzet miatt úgy gondolták, hogy más elnök kerüljön a kuratórium élére. Így futottunk neki három év alatt a harmadik alapító okirat módosításnak és a harmadik elnök kijelölésének. Júniusban elkezdődött ugyanaz az egyeztetési kör, amelyik az előző elnökjelöltek kijelölésére illetve az alapító okirat módosítására irányult. Ennek eredményeként szeptemberben az összes szakmai alapító szervezet aláírta Grunwalsky Ferenc elnöki kijelölését tartalmazó alapító okiratot.
filmhu: Vajon miért késlekedett a kormány jóváhagyni a döntést?
T.E.: Annyit tudunk, hogy a kormány december 20-án hozott határozatot az alapító okirat elfogadásárólés a dokumentum január elején továbbításra került a Fővárosi Bírósághoz nyilvántartásba vétel céljából. Én úgy érzem, hogy nincs szó késlekedésről, az előbbiekben vázolt folyamatok ismeretébenaz alapító okirat módosítása, figyelembevéve az előző évek tapasztalatát is, ennyi időt vesz igénybe. Ez jelzés az alapítók felé is, hogy a jövőben bármilyen módosítás esetén, legyen az akár személyi változás következtében, akár más okból, a változás jogerőre emelkedéséig több hónap telik el.
filmhu: Mit kifogásolt az Állami Számvevőszék azon túl, hogy nincs törvényesen megválasztott kuratórium?
T.E.: Az Állami Számvevőszék a közalapítványnál végzett vizsgálata során megállapította, hogya kuratórium a lemondott tagok távolmaradása következtében az alapító okirat szerint nem volt határozatképes, következésképpen az elmúlt időszakban meghozott döntések jogszerűtlenek. Az ÁSZ javaslata alapján a kiegészült és bejegyzett kuratórium utólagosan köteles érvényesíteni azokat a határozatokat, amelyek ebben az időszakban születtek. A másik észrevétel, ami az ÁSZ részéről érkezett, hogy az alapító okirat és Szervezeti és Működési Szabályzat olyan rendelkezést tartalmazott a képviseleti jog átruházásáról, mely ellentétes az alapítványokra vonatkozó szabályozással, így a lemondott elnök és a kuratórium jogtalanul ruházta fel a főtitkárt képviseleti joggal. Képviselő hiányában azonban egy szervezetműködésképtelenné válik, tehát nem képes ellátni azokat a feladatokat, melyre létrehozták.
filmhu: Az ÁSZ jelenlegi döntése értelmében az MMK nem hozhat semmilyen pénzügyi döntést. Meddig? Mit kell tennie és kinek ahhoz, hogy újra működőképes legyen az MMK?
T.E.: A bírósági nyilvántartásba vétel jogerőre emelkedésével ez a jogtechnikai akadály elhárul a közalapítvány működése elől. Ezt időre lefordítva optimális esetben is kb. 3 hét.
filmhu: Hogyan fogják a Filmszemlét finanszírozni?
T.E.: A Filmszemle finanszírozására megbeszéléseket folytattunk a kulturális tárcával, és ígéretet kaptunk a miniszter úrtól, hogy meg fogjuk találni a módját a Szemle zavartalan lebonyolításához szükséges pénzügyi fedezet biztosításának.
filmhu: Ki nevezi ki a szakkollégiumok tagjait? A szakkollégiumok sem működtek szabályszerűen?
T.E.: A szakkollégiumok tagjait az alapítók javaslatára a kuratórium nevezi ki. A kinevezésekről szóló határozat szabályos kuratóriumi ülésen került elfogadásra, így működésük teljes mértékben törvényes volt az elmúlt három évben.
filmhu: Milyen pénzügyi és egyéb döntések halasztódnak el a Filmszemlefinanszírozási problémáin kívül az ÁSZ határozatai miatt? Fognak-e csúszni a filmes pályázatok?
T.E.: Néhány, a filmszemlén bemutatásra kerülő játékfilm esetében jelenthet ez a döntési szünet technikai akadályt, de a minisztériumtól erre nézve is kaptunk ígéretet, hogy áthidaló megoldást keresnek. Az új pályázati kiírások a szokásostól kicsit később fognak megjelenni, de ez nem jelenthet fennakadást a filmgyártás folyamatosságában.
filmhu: Az ÁSZ megállapította, amit eddig is tudtunk, hogy az MMK szerepe háttérbe szorult a filmfinanszírozásban amiatt, hogy az előző kormány más csatornákon keresztül juttatta a filmgyártásba a pénzt. Az idei költségvetésből a filmre szánt pénz mekkora hányada és összesen mennyi pénz fog az MMK-n keresztülmenni? Vagyis: megvan-e a jelenlegi kormányban a hajlandóság arra, hogy visszaállítsa a szakma által működtetett MMK forráselosztó szerepét?
T.E.: Az MMK szerepének jelentősége nem kizárólag forrásainak nagyságában nyilvánul meg, de tény, hogyaz előző kormányzat alatt jelentős összegek kerültek minisztériumi forrásból a filmgyártásba. Az MMK szerepe nem háttérbe szorult, hanem átalakult. Mert azt is látni lehet a számokból, hogy az MMK vett részt a legtöbb film finanszírozásában. A közalapítványnak nem csak érdeke, hanem célja is, hogy minél több filmet tudjon támogatni, mert ez a filmszakma életben maradásának, a filmszakmai infrastruktúra működtetésének alapfeltétele. A jelenlegi kormány ígéretét bírjuk arra vonatkozóan, hogy jelentős mértékben megnöveli az MMK által elosztható forrásokat, és ez összhangban van a Filmszakmai Kerekasztal által képviselt célokkal. Biztató előjelnek tartjuk a tavaly augusztusban folyósított 800 millió forintos gyorssegélyt, ami az alapítványi támogatást segítette.
