„Néha szükségét érzem, hogy emlékeztessem az embereket arra, kik vagyunk és mit teszünk” – mondta a hatvanöt éves színész egy pénteki interjúban. „Vannak pillanatok, amikor elhomályosíthatja az eseményt a média, a divat, a partik világa, ami teljesen rendjén való. Ez is része az ügynek, de nem az „ügy” maga. „
„Szeretném, ha mindenki jól érezné magát, de a filmkészítők és a nekik szervezett programok számítanak igazán. A fesztivált a másság, és nem a kommercializmus számára szerveztük.”
Redford nagyobb nyilvánossága idén kapcsolatba hozható néhány korábbi alkalommal, amelyek a szeptember 11-ei eseményekre, illetve az emberi jogok lehetséges aláaknázására reagáltak a Bush-kormány terroristaellenes politikájával kapcsolatban.
„El akartam magyarázni, hogy a Sundance most miért is fontosabb, mint bármikor korábban. A szerepe miatt: leginkább a szabadság egyfajta kifejezése ez. Aggodalommal figyeltem a nézetek változását, azt, hogy egy demokratikus folyamat egyes részeit máshogy kezelték: mintha hazafiatlan dolog lett volna bizonyos kérdéseket feltenni. És a független film ezt teszi. Van bátorsága ahhoz, hogy rákérdezzen dolgokra.”
„A félelem óráiban biztonságos helyekre igyekszünk. Vajon még mindig van hely az olyan művek számára, amelyek nehéz problémákat boncolgatnak, ha más szinten nem kommunikálhatóak?” – kérdi a rendező-színész.
Redford intézete mára nagy méreteket öltött. Alapvetően független amerikai alkotókra koncentrálva különböző programokat is indít.
„Az akkori célom ennél sokkal kevesebb volt. Teljességel önzetlen ötlet volt, mivel akkor színészként, rendezőként és producerként is termékeny korszakot éltem. Lehetőséget akartam teremteni új hangoknak, új művészeknek a bemutatkozásra.”
A Miramax, a Fox Searchlight, a Sony Pictures Classics és más stúdiószervezetek mostanában ráharaptak a Sundance-re, gyakran hírességekkel filmjeikben, akik a szuperprodukciók közti szünetekben készítenek el egy-egy kisebb, de élesebb hangvételű filmet.
A kritikusok panaszkodnak, hogy a Sundance túlságosan is belefeledkezett a látványosabban reklámozott, sztárokat bemutató filmekbe. Redford szerint a fesztivál egyszerűen csak olyan filmeket is igyekszik befogadni, amelyek független szemléletűek, de a stúdiórendszer szülöttei.
„Ez annak a jele, hogy az independent film megtalálta a helyét” – állítja Redford –„ezek a filmek nem kapnának ennyi figyelmet, ha nem érdemelnék meg. Ez éppen hogy egyfajta visszaigazolás: hogy mégiscsak van üzleti értékük.”