Szobanövények
Jakobetz Zoltán író-rendező-vágó és Mészáros Gergely operatőr Szobanövények című diplomafilmje az egyik legszórakoztatóbb darab az összes közül. A folyton otthon tunyuló fiúhoz váratlanul beállít egy volt osztálytársnője, akivel a következő hetekben megosztja a nappaliját. A fekete-fehér kisfilm több fejezetben mutatja be a kapcsolatuk alakulását, az együttlét zavarát, báját, humorát és a suta vonzalmat is kettőjük között. A szkeccs-jelleg, a fekete-fehér kép, és a zavarodottsággal vegyülő, furcsa, megfoghatatlan báj kapcsán Jim Jarmusch, és talán Jean-Luc Godard szellemisége is eszünkbe juthat.
Az Idegenek Balogh Dorottya, Kárpáti László, Molnár Péter Miklós és Török Éva diplomamunkája, akik producer specializációs mozgóképművész mesterszakos hallgatóként végeztek. A film Tóth Krisztina Párducpompa című novelláskötetének négy rövid történetét dolgozza fel: négy iróniával, abszurd humorral elkapott pillanat, interakció az életünkből. A fiatal lány lakásában éppen hajmosás közben megy el a víz, ezért segítséget kér a szomszédos teniszpálya portásától; egy nagymama két unokájával érkezik az orvosi rendelőbe, mert a lányok valamiért nem hajlandók kimenni vele a strandra; két szerelmes fiú nagy bejelentésre készül; a fiatal költőnő pedig gimnáziumi diákoknak mesél a versek szabadságáról, ami nem tetszik az iskola karótnyelt igazgatójának. Rövid történetek, csodás színészekkel elmesélve: Kurta Niké, Nagy Mari, Kardos Róbert, Keszég László és sokan mások.
Az első blokkot A narancs útlevél, Fazekas Gyöngyi kisfilmje zárta, amiről sokaknak az itthon is nagy sikerrel vetített amerikai sorozat, A szolgálólány meséje (The Handmaid’s Tale) juthat eszébe. Ebben a részletesen kigondolt, disztópikus jövőben soranyaságot rendelnek el: minden 16. életévét betöltött lánynak kötelessége gyermeket szülni az államnak, kivéve ha valamilyen állami szférában dolgozik. A történet az első nő bemutatásával kezdődik, aki hivatalosan is hozzáment az államhoz feleségül és ezzel megkapja "nemzetfenntartó diplomáját", de a film nem róla szól, hanem a 18 éves Annáról és a Nemzetfenntartási Minisztériumnál dolgozó Annamariról, akiknek e találkozása mindkettőjük életére hatással lesz. Az izgalmas képeken tapintani lehet a feszültséget, a kis magyar ‘szolgálólányban’ tényleg az a legfélelmetesebb, hogy nem is áll olyan messze a valóságtól. Bár elsőre talán túlságosan komplexnek is tűnik A narancs útlevél univerzuma (szükséges volna legalább még egyszer megnézni), ez a film hatásán és minőségén sem ront.
A játékgyáros
Az este egyetlen dokumentumfilmje, A játékgyáros Hegyesi Fanni munkája: portréfilm egy nyugdíjas férfiról, aki idős korára sem mondott le a játék öröméről. Több ezer darabból álló terepasztalán minden az utolsó részletig ki van dolgozva, a nyüzsgő pályaudvar összes szereplője egyedi darab, hosszú évek munkájának eredménye. A tízperces kisfilm a megszállott gyűjtés és játékszeretet témáját járja körbe, a beszélőfejes technikát néha kedves animációs betétekkel szakítja meg. Bajor Marcell Maradj velünk című kisfilmje egy családi tragédia utórezgéseit dolgozza fel: Anna (Bajor Lili, a rendező testvére) hosszú idő után visszatér a családi házba, mert édesanyja egy balesetben életét veszti. Otthon elhidegült féltestvére, mostohaapja és a férfi anyja várják. Ahogy telik az idő, úgy derül fény a belső viszályokra és sötét titkokra, amik annak idején a lányt menekülésre késztették.
Rácz Diána egyetlen emberbe, egyetlen hosszú monológba sűrített egy hosszú panaszáradatot Les című kisfilmjében. Szócsöve egy kétkezi munkás, aki a kocsmában, meccsnézés közben ontja rá a társaságra minden felgyülemlett indulatát és gondját-baját. Focibíró, fizetés, túlórázás, migránsok, hipszterek, ami a csövön kifér, mindenkivel van problémája, amit ennyire ömlesztett formában inkább viszolyogtató és nem szórakoztató végighallgatni (bár nyilván ez volt a kívánt hatás). Makláry Eszter Kata című kisfilmjében új lány érkezik az osztályba, akit az osztály legmenőbb sráca egy közös puskázás után elhív egy házibuliba. A lány boldogságát az anyja szakítja félbe, akinek más tervei vannak vele, mire Kata a saját kezébe veszi az irányítást. A szokványos sztorit egy-egy groteszk pillanat (labdák érkeznek a semmiből, az anya pedig lazán besétál a fiúk bulijába) teszi izgalmassá, kár, hogy ezek nem tartanak ki sokáig, és Katáék sztorija lezáratlanul, csöndesen ér véget.
Az estét Füzes Dániel Szokásjog című kisfilmje zárta, melynek közösségi kampányáról mi is hírt adtunk tavaly tavasszal. Úgy tűnik, hogy megérte a befektetett plusz pénz és energia, a Szokásjog a válogatás egyik legjobban sikerült rövidfilmje lett. Főhőse Beni, él-hal a Fradiért, barátaival minden meccsen az első sorban tombol, majd az ‘ünneplést’ az utcán is folytatják, ahol rendszeresen belekötnek a rivális csapat drukkereibe. Beni boxolóként pontosan tudja, hova kell ütni, hogy a legjobban fájjon, a barátai pedig vakon követik minden balhéba. Életének többi szereplőjét - anyját és szerelmét viszont már korántsem képes maga mellett tartani, és hamar válaszút elé kerül: folytatja a balhét és mindenkit elveszít maga körül vagy továbblép egy normálisabb jövő felé. Gyönyörűen felvett, hatásos, kerek film a Szokásjog, ami fiatal, tehetséges színészek krémjével és emlékezetes atmoszférával zárta a diplomafilmek sorát.
