Az átállás részleteinek kidolgozásához és gondos lebonyolításához ez az idő ijesztően kevésnek tűnik, a sietség oka nehezen érthető.
A Hír TV-ben, a törvénytervezettel foglalkozó interjúban Dr. Bódis József államtitkár a modellváltás előnyei mellett érvelt, ugyanakkor elmondta, hogy az egyetemnek vannak a „vezetéssel, vezetőváltással kapcsolatos megoldandó feladatai.”
Megítélésünk szerint az SZFE elvégezte a vezetőváltással kapcsolatos feladatát. A szenátus 2019. november 29-én nyílt pályázat után, jogszerűen rektorjelöltnek állította Upor László egyetemi tanárt, akit a mai napig nem neveztek ki. Ennek ellenére, az egyetemi közösség bizalmát élvező vezetés irányításával, az oktatás, a vizsgáztatás és a felvételik továbbra is zavartalanul folynak.
Félrevezetőnek és sajnálatosnak tartjuk, hogy a modellváltásról szóló riportban elhangozhatott az a szakszerűtlen és sokszor ismételt állítás is, hogy „az egyetem balliberális intézmény”.
Egyetemünkön szakmát és a világra érzékeny, árnyalt gondolkodást tanítunk. Meggyőződésünk, hogy a művészeti képzés természeténél fogva kizár mindennemű ideológiát, világnézeti befolyásolást. Az SZFE-n végzett hallgatók szakmájuk kiváló és sokszor díjazott képviselői, Magyarország kulturális és művészeti életének megkerülhetetlen résztvevői. Bízunk oktatóink szaktudásában, akkreditált mintatanterveinkben, hallgatóink tehetségében.
Éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a fenntartó minisztérium kiáll az egyetemi autonómia mellett, és az alapítványi modellváltás egyik fontos, elérendő céljaként az egyetemek autonómiájának további erősítését határozza meg.
Értelmezésünkben a modellváltás után – az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdésével összhangban – az egyetem legfőbb döntéshozó szerve továbbra is az egyetem polgárai által megválasztott szenátus lesz, és az egyetem felelős vezetőjét, a rektort, nyílt pályázat útján a szenátus választja ki és terjeszti fel kinevezésre. Az oktatókat, az intézetvezetőkkel egyetértésben, az egyetem rektora nevezi ki, a szenátus jóváhagyásával. Az oktatás kereteit az akkreditációs folyamatban elfogadott tananyagok szabják meg mind az elmélet, mind a gyakorlat területén.
A tanszabadság, az esélyegyenlőség, valamint a politika- és ideológiamentes oktatási és képzési tevékenység megtartására a fenntartóval közösen törekszünk.
A törvényjavaslat benyújtását megelőző tájékoztatásokon, melyeket Bódis József államtitkár és Horváth Zita helyettes államtitkár tartottak, többször elhangzott, majd egy levélben is megerősítették, hogy a kormány és a fenntartó is kiemelten fontosnak tartja, hogy az intézmény számára ideális működési formát az egyetemmel együttműködésben alakítsák ki.
Biztosítottak bennünket, hogy „ez a munka a leendő kuratórium, a jelenlegi fenntartó, az egyetem vezetése és a hallgatók bevonásával” történik majd. A közösen kidolgozandó alapító okiratok „lehetőséget biztosítanak az egyetem és a kuratórium közötti fékek és ellensúlyok ideális kialakítására”. Felkértek bennünket, hogy bővebb listával tegyünk ajánlatot az ötfős kuratórium tagjaira, melyből egy lehet az egyetemmel alkalmazotti viszonyban. Az utolsó szóbeli tájékoztatás alapján abban is reménykedhetünk, hogy újra napirendre kerül az új campus-beruházás, amely az egyetem méltatlan infrastrukturális állapotát rendezi.
A fentiek alapján bízunk abban, hogy az egyetem és a fenntartó érdekei közösek, és a modellváltás nem csak megőrzi a 155 éves múltú intézmény oktatásának nemzetközi hírű színvonalát, de minél több területen újabb lehetőségeket nyit az egyetem előtt. Csak remélni tudjuk, hogy a szűk három hónap elegendő lehet a részletek közös kidolgozására.
Budapest, 2020. május 28.
Bagossy László, a Színházművészeti Intézet vezetője
Balázs Gábor, a Film- és Médiaintézet vezetője
Gáspár Máté, az Elméleti- és Művészetközvetítő Intézet vezetője
Karsai György, a Doktori Iskola vezetője
Németh Gábor rektori tanácsadó
Novák Eszter oktatási rektorhelyettes
