R.M.: Aktív tagságunk – akik tagdíjat fizetnek - nagyjából 150 fős. Fénykorában a Szövetségnek kb. 1500 tagja volt. A filmklubok szervezői és Szövetség tagjai persze nem teljesen azonosak. Sok olyan tagunk van, akik filmet szeretnek nézni. Ők nem filmklub-vezetők, csak néha megfordulnak ilyen rendezvényeken.
Vidéken alig van már néhány helyen mozi. Ezzel együtt majdhogynem a filmklubok is kihaltak. Megváltoztak a filmklubok technikai lehetőségei is. Mint a pályázatokból kiderül, a filmklubok 70-80%-a videó-projektorral vetít, ezzel kapcsolatban viszont különféle jogi problémák is felmerülnek. Egy 10 ezres, mozi nélküli településen viszont csak így van lehetőség filmklubot létrehozni.
filmhu: Mekkora arányban vetítenek 35-össel a filmklubokban?
R.M.: Sajnos egyre inkább kiszorulnak ezek a rendezvények a mozikból. A budapesti art-mozik ugyanis a filmklubot nem vállalják fel karitatív tevékenységnek, hanem piaci áron adják ki a termeiket. Ha viszont a szervezők elmennek egy művelődési házba vagy egy iskola nagytermébe, ott örülnek, hogy valamilyen rendezvényt tarthatnak, boldogan kiadják fele vagy negyed áron. Az art-mozik közül az Örökmozgónak van nagyjából kifizethető ára. Ott nagyon sok filmklub van: a magyartanároknak, vagy az ELTE Radnóti Gyakorló Gimnázium középiskolásai számára.
A filmklub-mozgalom gyakorlatilag az art-mozi előfutára volt. Igényes művészfilmeket itt lehetett megnézni, valamint mindig volt előadó is. Ezt a szolgáltatást valamilyen szinten kiváltotta az art-mozi.
Az utóbbi időben sok minden változott. Az iskolákban megjelent a médiaismeret, mint tantárgy. A filmterjesztés különböző alternatív formái jelentek meg, míg régen nem volt más forma, mint a filmklubozás. Fontos kérdés, hogy ezeknek a formáknak a fejlődését a Filmklub Szövetség mennyire tudja követni.
Az egyik lehetőségünk most az oktatáshoz kapcsolódó filmklubok összefogása, megszervezése, felügyelete. Egyre több iskola pályázik ugyanis filmklubjának támogatására. Ehhez viszont kell egy bázis: iroda, valamint egy-két ember, aki működteti – és akkor teljesen nyomon lehetne követni a folyamatokat.
filmhu: Ezek szerint anyagilag nem a legrózsásabb a helyzet…
R.M.: 2003 és 2004 a Szövetség életében átmeneti időszak. Ha a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal – akiknél jelenleg szelektív pályáztatásban kapunk támogatást - hosszú távon sikerül együttműködni, akkor van remény arra, hogy a Filmklubszövetség megerősödjön.
Hasonló problémával küzd egyébként a MAFSZ és a BBS is, akik szintén a működésükkel nem tudnak mit kezdeni. Nem lehet ugyanis elvárni egy non-profit alapítványtól, hogy működjön, ha nem kap rá pénzt. A Filmklubszövetség ráadásul minimális költségvetéssel működő szervezet. Jelenleg én vagyok az egyetlen alkalmazott, de legalább két ember kellene. Az iroda bérlésével együtt is csupán pár millió forintról van szó.
Mindannyian jártunk valamikor valamilyen filmklubba, az értelmiség 90%-a részt vett legalább egyszer egy ilyen vetítéssorozaton. Mindenki tudja, hogy ez jó dolog, és amíg ez így van, szükség van a filmklubokra.
