Filmhu: Megragadnám az alkalmat, hogy mindketten itt vagytok, és első körben a szerepleosztásról szeretnélek kérdezni Titeket - mit csinál egy fesztiváligazgató és mit egy programigazgató? Egyáltalán, ez egy főállás, fesztiváltól-fesztiválig tart a munka?
Horváth György: Én egyben alapító-igazgató is vagyok, a kezdet-kezdete óta részt veszek a Titanic történetében. A fesztivál pár évvel ezelőtt érte el azt a léptéket, amely már egy komoly csapatot kíván. Elképesztően fontossá vált, hogy létrejöhessen egy olyan munkamegosztás, amelyhez a filmeket értő, szerető, azokra kritikailag reagálni tudó, jó ízléssel bíró, s egyben a fesztivál-logisztikát is ismerő személy bekapcsolódjon. Balázs pár évvel ezelőtt ezt a posztot pillanatok alatt betöltötte, olyannyira, hogy most már megkerülhetetlen az a szerep, amelyet ő betölt. Azon kívül, hogy Balázsnak nagyon jó szeme és jó ízlése van, beletanult abba, hogy hogyan kell hatékonyan levelezni - ezt a frontot teljes egészében ő bonyolítja. Én az állami fenntartással, a lobbizással, a pályázatírással kapcsolatos feladatokat tartom kézben, hiszen nincs főállású alkalmazottja a Titanicnak. Nemhogy fesztiváltól-fesztiválig tart a szervezés, már most tudunk olyan dolgokat, amelyek a jövő évre exponálódnak, filmek, vendégek és zsűritagok tekintetében is. Utánam Balázs a  második, aki gyakorlatilag egész évben segít a fesztivál szervezésében. Egész évben keressük a filmeket, együtt is és külön-külön is rengeteg filmet nézünk, én például a Berlinaléra, Cannes-ba és Bécsbe szoktam járni, Balázs pedig más nemzetközi fesztiválokra.
Vízer Balázs: Amiben változott a Titanic, az az, hogy vannak nevezett filmjeink - ez egy plusz feladatot jelent, ami néha emberfelettinek tűnik, hiszen van egy időszak, amikor iszonyúan nagy mennyiségű film érkezik be, amelyeket folyamatosan nézni kell, az adminisztratív és kreatív munka mellett. Mindketten belefolyunk a kreatív anyagok megszövegezésébe, az arculat kitalálásába. Év közben tulajdonképpen ketten-hárman visszük a boltot, és, ahogy közeledik a fesztivál időpontja, bekapcsolódik egy nagyobb csapat, akik a részfeladatokat kezdik el beindítani, mint például a kópiaszállítás vagy tolmácsszervezés - nagyon sok aprólékos munkát igénylő feladat jár a fesztiválszervezéssel.
A jelölt című dán film (Északi fények szekció)

Filmhu:
Hogyan áll össze a fesztivál programja?
V.B.: Van egy viszonylag jó rálátásunk arra, hogy milyen filmek készültek az adott évben, figyelemmel kísérjük minden fesztivál programját, amelyet fontosnak tartunk, utánajárunk rengeteg filmnek, kritikákat olvasunk, tájékozódunk, és ez is időigényes. A program összeállítása két részből áll: mi szeretnénk a nekünk legjobban tetsző filmeket behozni, ugyanakkor egy teljes programban gondolkodunk, figyelembe kell vennünk a szekciókat és az irányokat, amelyeket megszabunk. A globális gondolkodás mellett természetesen vannak személyes kedvenceink, illetve olyanok, amelyeket leendő közönség-kedvencnek gondolunk, témája vagy kivitelezése miatt. A harmadik, rajtunk részben kívül álló tényező, hogy mit engedhetünk meg magunknak. A népszerű fesztiválfilmekkel kapcsolatban általában az a helyzet, hogy két fesztiválkópia utazgat körbe a világban, és több száz fesztivál vadászik rájuk. Azután ott vannak a divatos filmek, amelyek gyakorlatilag megfizethetetlenek - olyan összegeket kérnek már el egy-egy fesztiválszereplésért - ez két vetítést jelent - amiért jóformán egy használt kópiát tudnánk venni. Az elmúlt három év alatt a kölcsönzési díjak gyakorlatilag megduplázódtak - öt-hat évvel ezelőtt egy három-négyszáz eurós vetítési jogdíj soknak számított, ma már nem ritka az 1500 eurós ár, sőt, gyakran ez csak egy vetítésre értendő, mi pedig két vetítést tűzünk műsorra minden filmből.
H.Gy.: Ezt kiegészíteném azzal, hogy rengeteget változott az utóbbi időben a forint-euró árfolyam, ugyanaz az összeg tavaly ilyenkor és most teljesen mást jelent.
V.B.: Az egész fesztiválszervezésnek van egy ilyen 'szatócskodás' oldala, le kell alkudni az árakat, előnyös, ha több film jön egy adott forgalmazótól, mert ez is egy másik tárgyalási alap.  
Filmhu: Ez egy ritka kombináció, hogy a Titanic meghívásos fesztivál is, de nevezni is lehet filmeket. Hogyan alakul ez, ki előzsűrizi a filmeket és milyen arányban kerülnek be a két úton érkező alkotások a programba?
H.Gy.: Három évvel ezelőtt ez egy próbálkozás volt - kíváncsiak voltunk, hogy mi törrténik akkor, ha ez a bugyor meg van nyitva. Örömmel vegyes megdöbbenéssel tölt el minket az, hogy felkerül decemberben a felhívás a honlapra, és valami miatt felkerül egy csomó helyre az interneten, amelyeknek nagy részéről fogalmunk sincs. És egyszer csak érkezik  hatvan-hetven film a világ legkülönbözőbb pontjairól. Ebben az az izgalmas, hogy idekerülnek például olyan friss alkotások távoli országokból, amelyek még nem jártak Európában, mivel egyszerre küldik őket sok helyre. Ha szerencsénk van, és időben észrevesszük a gyöngyszemet, akkor elképzelhető, hogy nálunk lesz az európai premier - ilyen idén is előfordul -, és ez nem kis dolog. Nem mellékesen egyre több fontos film születik, van olyan fesztivál, ahová ezer fölötti számban érkeznek nevezések, ha mi eljutunk ebbe a státuszba, akkor elképzelhető, hogy a program 80-százalékát tudja ez majd fedni, most is van - arányaiban kevesebb - fontos film, amely nevezés útján érkezett.
V.B.: Mindig beesnek amatőr és kedvesen ügyetlen alkotások, de idén már volt arra is példa, hogy - bár minőségben alkalmasnak találtunk egy filmet - végül nem került be a programba. Viszonylag kis számmal kell operálnunk a filmek mennyiségét illetően, van olyan fesztivál, ahol kétszáz egészestés film fut, nekünk keményen szűrnünk kell. Én szívem szerint még három-négy filmet bevettem volna a programba. Ha az arányokat nézzük, a nevezett filmek körülbelül egyharmada alkalmas a fesztiválszereplésre, és az idén a versenyprogramba is bekerült egy ezek közül, a 9 mm, amely tudomásunk szerint még egy fesztiválon sem szerepelt. Vannak az úgynevezett sztárfilmek nagy rendezőkkel, jó színészekkel, amelyekre minden fesztivál vadászik, mert jó kitenni a sajtónak, van hírértéke. Ugyanakkor minden fesztivál szeretne felfedezni filmeket, ezt a kettő kell jó arányba hozni - úgy érzem, hogy mi haladunk efelé.
A csontdaráló című osztrák film, amelyben Gryllus Dorka is szerepel
(reméljük, hogy ezen a képen nincs rajta)

Filmhu:
Jól értem, hogy ti ketten választjátok ki a programban és a versenyben szereplő filmeket is?
H.Gy.: A döntő szó a miénk, de a filmmennyiségből következően, és mert szeretjük többek véleményét hallani, vannak körülöttünk programtanácsadók. Van olyan személy, aki más fesztiválokra jár, és onnan hoz ajánlásokat, vannak barátaink, akik egyben stábtagok is, ők is gyakran ajánlanak filmeket. Valójában a legvégső összerázást mi csináljuk meg, a jelenlegi gazdasági okok miatt tudatosan kellett visszalépnünk a filmszámokat illetően, például a tavalyi-tavaly előtti 64-65 filmhez képest, hiszen a járulékos költségek - kópiaszállítás, jogdíjak, tolmács - nagyon meg tudják dobni a költségvetést. Azt hiszem, hogy most rátaláltunk egy optimális, 55-filmet bemutató programra.
V.B.: Ehhez az is hozzá tartozik, hogy kaptunk visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy valamennyivel kisebb számú film áttekinthetőbb lenne. Sokan vannak, akik tíz-tizenkét filmet megnéznek a Titanicon, és gyakran mondják, hogy hiányérzetük van, mert megnéztek volna még huszonvalahány filmet.
H.Gy.: Van még egy momentum, mégpedig az, hogy a Titanic nagyon jó viszonyt ápol a hazai filmforgalmazókkal, és a fesztivál indirekt módon ad egy emelést a filmnek, pusztán a szájpropaganda miatt, ami egyre fontosabb a jelenlegi helyzetben, hiszen folyamatosan csökken az art filmek nézőinek a száma. Ezért gyakran keresnek meg minket cégek, hogy kerüljenek be olyan filmek, amelyeket forgalmazni fognak a későbbiekben - kis százalékban, de ilyen módon is kerülnek filmek a programba, ez körülbelül tíz százalék, ebbe a kategóriába tartozik például a nyitófilm, a Gomorra. Szükség van arra, hogy támogassuk egymást, és a jó filmek is megérdemelnek minden támogatást.
Filmhu: Azzal kapcsolatban van információtok, hogy visszafelé ez mennyire működik? Arra gondolok, hogy vajon hány televíziós vásárló vagy moziforgalmazó lát meg a Titanicon olyan filmet, amelyet később megvásárol?
H.Gy.: Olyan filmről is tudunk az idei programból, amelynek a reménybeli forgalmazója jelezte felénk, hogy a reakciók után fogja meghozni a végleges döntést, tehát ez szinte tesztvetítés lesz. Amióta létezik ez a fesztivál, az M1 és az M2, valamint a Duna Televízió szerkesztői folyamatosan választanak innen filmeket.
V.B.: Még mozicsatornák is, például az HBO.
H.Gy.: Ez abszolút működik, pontos számokat nem tudok mondani, de szerintem két fesztivál között legalább két-három film kerül moziforgalmazásba, DVD fogalmazásba még több, és az összes tévécsatornát figyelembe véve legalább nyolc-tíz film kerül műsorra a programunkból.

V.B.:
Az elmúlt két-három évben jelentősen nőtt ez a szám, mivel több kisebb forgalmazó van, akik rugalmasabban és merészebben tudnak válogatni, szemben a nagy forgalmazókkal, akiknek le van osztva, hogy milyen nagy stúdiók filmjeit kell bemutatniuk. Van egy informális egyezségünk is a forgalmazókkal: a filmek után kiosztott szavazócetlik alapján pontosan tudjuk mérni az egyes filmek tetszési indexét, és meg tudjuk mondani a terem kihasználtságát - ezt sokan ki is használják, gyakran érdeklődnek egy-egy film nézettsége, népszerűsége iránt.
H.Gy.: Nagyon jól esik azt látni, hogy sok cég védjegyként tekint a Titanicra - gyakran veszik át a katalógusba írt ajánlásokat, vagy sokszor ráírják a plakátra, hogy a Titanic Filmfesztivál fődíjas vagy közönségdíjas filmje.
"Nem tudjuk megtagadni, hogy nagyon szeretjük az animéket"
Fél(ek) a sötétben (Francia zátonyok)

Filmhu:
Tavaly arculatváltás volt, és megújult a honlap is. Idén is Csáki László és Pálfi Szabolcs tervezik a spotot. Mennyiben szóltok bele ebbe?
V.B.: Laciék nagyon nagy szabadságot élveznek, de a kiindulópontot közösen határozzuk meg, hiszen fontos, hogy legyen egy kapcsolódási pont, elsősorban a tematikát illetően. Tavaly például együtt mentünk el a bolhapiacra megvenni azt a figurát, ami végül "a fesztivál arca" lett. Tavaly a japán szekcióból kiindulva alakult ki a Godzillás verzió, idén pedig a Bűn mélységei szekció alapján született meg egy gengszter-ló arculat, amely nagyon színesre és reményeink szerint figyelemfelkeltőre sikeredett.
H.Gy.: A maffia-tematika erős az idei programban, az ágyban lófej pedig  emblematikus  - Szabiék ezt úgy kapcsolták össze, hogy a gengszter alakoknak ló fejük van. Ők elképesztően érzékeny, ugyanakkor nagyon játékos természetű páros, és az a szerencsés ebben, hogy nem csak a spotot csinálják meg, hanem a teljes arculatot. Pontosan érzik, hogy mi van a levegőben, és jól érzik a fesztivál sugallatát is, a játékosság és az asszociációra-ingerlés fontosságát.
V.B.: Praktikus szempontból is nagyon fontos, hogy egységes arculata legyen a befutófilmnek, a katalógusnak, a plakátnak, a hirdetéseknek és a honlapnak - ez nagyban rásegít a marketingre.
Filmhu: A zsűrielnök kiléte már nyilvánosságra került, ő a tavalyi nyertes film rendezője, Baltasar Kormákur. Kikből fog állni a zsűri? Milyen szempontok szerint választjátok ki a tagjait?
H.Gy.: A másik két zsűritagunk Enyedi Ildikó filmrendező és Pohárnok Gergely operatőr lesz. Szerettünk volna egy fesztiváligazgatót a zsűribe, elég sok kört futottunk ez ügyben az elmúlt hónapokban, de végül egyeztetési nehézségek miatt nem sikerült megvalósítani ezt a tervet.
V.B.: Mindig próbáljuk úgy belőni a dolgot, hogy legyen legalább egy filmrendező, aki ebből az aspektusból szemléli a filmeket, illetve mindenképp legyen egy fesztiváligazgató vagy programigazgató, aki egy más nézőpontból, globálisan is rá tud tekinteni a versenyprogramra. Általában szokott lenni a zsűriben egy elméleti szakember, archívum-igazgató, esztéta vagy kritikus. Jelen esetben – rendhagyó módon - két rendezőnk lesz, és egy operatőrünk.
A nyitófilm: Gomorra (Matteo Garrone)

Filmhu:
Abban nem gondolkoztok - amit a digitális technika térhódítása egyre inkább megkönnyítene - hogy valamely vidéki városba vagy városokba elhajózzon a Titanic?
V.B.: Ezt sokan kérdezik és sok vidéki mozi keres meg minket ezzel a felvetéssel, az egyetlen hátráltató tényező, hogy két vetítésre tudjuk megvásárolni a jogokat. Egy dologra azért ráéreztél, mert bár az nem megvalósítható, hogy vidékre vigyünk filmeket, a digitalizáció és az internetes kultúra révén viszont idén először kivitelezni tudjuk majd azt, hogy online sajtóvetítéseket tartsunk a vidéki sajtósok számára, zártkörű jelszóval.
H.Gy.: Ma már sok film HD-ra forog és csak digitális kópia készül belőlük, elképesztő minőségben, ami egyrészről megkönnyíti a filmek megszerzését és olcsóbbá teszi a kópia előállítását és a szállítást, viszont, mivel a magyarországi art mozik többsége még nem állt át erre a rendszerre, nekünk kell vetítőgépeket bérelni és beépíteni a mozikba, ahogyan a tolmácsfülkéket is, ami szintén plusz költséget jelent. A berlini filmfesztiválon tapintható volt ez a tendencia, számos film készült HD technikával, viszont ez egy 2k felbontású projektort igényel, és természetesen nem DVD-ről mennek a filmek.
Filmhu: Többször szóba került a jelenlegi gazdasági helyzet. Arra volnék kíváncsi, hogy megérzitek-e ezt a fesztivál költségvetésén? Egyáltalán, hogyan áll össze a költségvetés és a külföldi kulturális intézetek milyen módon szállnak be ebbe?
  
H.Gy.: Ebben a pillanatban azt kell tudni, hogy az európai kulturális élet minden területéről kivontak pénzeket. Már november végén láttuk, hogy - habár a többszörösét tudnánk elkölteni különböző feladatokra, így például a marketingre - nem léphetjük túl a tavalyi költségvetést a kiadási oldalon. Emellé jött be januárban az a tényező, amiről már korábban beszéltem, hogy az árfolyam miatt már nem ugyanazt jelenti a forint, mint a tavalyi évben. Ez a fesztivál egy kilencvenhat-milliós költségvetésből gazdálkodik, amely már többszörös racionalitással megszűrt összeg, és gyakorlatilag megegyezik a két évvel ezelőtti költségvetésünkkel. Elég idétlen helyzet alakult ki, hiszen a húsvéthoz igazítjuk a fesztivál időpontját, és jelenleg még előttünk áll három olyan kuratóriumi döntés, amelynek az eredményét nem ismerjük. A sajtótájékoztató környékén lesz információ az egyik döntésről, a nyitógála körül egy másikról... tehát jelen pillanatban nem tudok arra a kérdésre válaszolni, hogy ez a fesztivál mínusszal vagy zéróval zárul-e majd, arra biztosan nincs esély, hogy nyereséges legyen. A jegybevételünk szinte elhanyagolható, hiszen tartjuk a kedvezményes, 890-es jegyárat, hogy minél többen tudjanak beülni a filmekre. Az említett okokból kifolyólag többet kell költenünk a jogdíjakra és a szállításra, viszont a költségvetés maradt a régiben - na most ezeket a lyukakat a médiapartnereink segítségével tudtuk kipótolni, akik lehetővé teszik számunkra azt, hogy ne úgy kezdődjön el a fesztivál, hogy a kutya sem tud róla. Mi most pörgünk, és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy létrejöjjön az idei Titanic, de eközben pengeélen táncolunk, hiszen, ha a kuratóriumok valamelyike a tavalyi összegnél kevesebbet ítélne meg az idén, akkor a jövőben nincs miből fenntartani a Titanicot.
V.B.: A külföldi kultúrintézetek az eddigi években sok esetben átvállalták a jogdíjak és a kópiaszállítás költségeit. Idén ez a Francia Intézet esetében mondható el, a többieknél ez a szerepvállalás nem valósult meg. Van viszont néhány nemzeti filmintézet, akik biztosítanak fesztiválok számára ingyen kópiát - ilyen például a dán intézmény.
A német közönség aktuális kedvence: Berlin Calling

Filmhu:
Kik lesznek jelen a fesztiválon a külföldi alkotók közül?
H.Gy.: Sajnos a gazdasági helyzet ezen a fronton is okozott nehézségeket, mivel abszurd módon vissza kellett utasítanunk olyan külföldi alkotókat, akik szívesen részt vettek volna a fesztiválon, de nem tudjuk fedezni a meghívással járó költségeket.      
V.B.: A Kasztner meggyilkolása című magyar vonatkozású dokumentumfilm amerikai rendezőnője, Gaylen Ross jelen lesz a fesztiválon, illetve Kasztner Rezső Izraelben élő lánya is itt lesz a bemutatón, amely a film európai premierje lesz egyébként. A francia alkotások körül A másik orcádat (versenyfilm) rendezője, Jean-Xavier de Lestrade, illetve az Akárki megteszi című filmet jegyző Jacques Doillon is jelen lesz. A Berlin Calling-nak lesz egy külön gálája, itt lesz a rendező és a film DJ főszereplője is, illetve a másik főszereplő, a magyar származású színésznő, Lengyel Rita. A Hazug emlékek című argentin film rendezője, Diego Sabanés is tiszteletét teszi a Titanicon. A fesztivál megnyitó díszvendége pedig Salvatore Cantalupo, a Gomorra főszereplője lesz. A végleges vendéglista a fesztivál előtti héten fog kialakulni.
Filmhu: Beszélnétek kicsit a programról? Idén először szerepel például az Északi fények elnevezésű blokk.
V.B.: Mindig próbálunk trendekben és összképben gondolkodni, és úgy találtuk, hogy az idén kevesebb izgalmas független amerikai film van, ezért ez a szekció kikerült a programból, egyre markánsabb viszont a skandináv felhozatal, ezért hoztuk létre az Északi fények blokkot, a dán, izlandi és finn filmek együttesének.
H.Gy.: Ez egy kicsit reflektálás a tavalyi zsűridöntésre, ugyanis a tavalyi évben a Vérvonal című dán film kapta a fődíjat, a közönség kedvence pedig az izlandi koncertfilm, a Sigur Rós: Heima volt. Mi benne vagyunk az ázsiai filmek bűvöletében, és viszonylag későn vettük észre a skandinávok előretörését. Nagyon fontosnak tartjuk a francia blokkot is, amely évek óta olyan francia filmeket prezentál, melyeknek nagy része nem kerül később moziforgalmazásba Magyarországon.
V.B.: Nem törjük magunkat össze azért, hogy megfeleljünk az aktuális trendeknek, de fontos odafigyelni arra, hogy a világ mely részén készülnek igazán  minőségi filmek, amelyeket fontos megmutatni a magyar közönségnek.
Filmhu: Milyen szakmai programok lesznek?
V.B.: Lesz sok közönségtalálkozó a külföldi alkotókkal, és tervezünk egy szakmai konferenciát a moziforgalmazás jövőjéről, ami egy rendkívül fontos és aktuális problémakör - ezt Bognár Péter, a Budapest Film forgalmazási igazgatója szervezi. Lesznek további kísérőrendezvények, A legnagyobb japán című filmnek lesz például egy bulija a Toldi Moziban.
"Szeretjük azokat a filmeket, amelyek meg tudnak lepni"
Az üldöző című koreai thriller (A bűn mélységei)

Filmhu:
Tudom, hogy szervezőként diplomatikusan kell nyilatkoznotok a filmekről, mégis azt kérném, hogy említsetek meg néhány filmet a programból, amelyet valamiért különösen izgalmasnak találtok.
H.Gy.: Berlinben én szoktam kint lenni, és amint látok valami érdekeset, azonnal nyüstölöm Balázst, hogy próbálja meg lekötni őket. Nagy dolog, hogy idén két filmet is sikerült megcsípni a Berlinale programjából, az egyik A legboldogabb lány a világon, ami egy román film, a másik pedig az Észak című norvég alkotás, ami szintén a versenyprogram része lett. A dokumentumszekcióban van egy film a Roskilde-i fesztiválról, ami valószínűleg sok fiatalt fog érdekelni.

V.B.: Szerintem az egyik legjobb film Az üldöző című koreai thriller - nagyon szeretjük azokat a filmeket, amelyek felülírják az elvárásokat, meg tudnak lepni, át tudnak lépni műfaji kereteket.

H.Gy.: Az Időbűnök című spanyol film is felfedezés a részünkről, szerintem ezt sokan fogják szeretni.

V.B.: Francia filmek közül a versenyfilm, A másik orcádat nagyon erős, továbbá az Akárki megteszi is nagyon jó film, a Karácsonyi történet is egy hihetetlenül jól összerakott, fantasztikus színészi alakításokban gazdag alkotás.

H.Gy.:
Nem tudjuk megtagadni, hogy nagyon szeretjük az animéket, mindig külön öröm, ha sikerül néhány ütős animációt találni a világban, ezek egyike a Fél(ek) a sötétben című francia film, a Másodpercenként 5 centiméter, ami egy klasszikus japán anime és van egy kanadai film, az Edison és Leo című stop motion animáció.

V.B.: Amit még érdemes kiemelni, az a Mocsok című hongkongi krimi, egy nagyon feszes és dinamikus alkotás, ez is azok közé tartozik, amelyek feszegetik a műfaji korlátokat, továbbá ott van a Borzasztó boldog című dán film, amely nagydíjat nyert tavaly Karlovy Vary-ban, és sokban emlékeztet a tavalyi nagydíjasunkra, a Vérvonal-ra. 

Megemlíteném még az Éhség című angol filmet, ami sok fesztiválon sikeresen szerepelt, vagy az Ember a magasban-t, amely idén megkapta az Oscar-díjat dokumentumfilm kategóriában.

H.Gy.: Fontos megemlíteni azt is, hogy idén először önálló szekcióba került a nyolc versenyfilm, és szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy egy nagyon kiegyensúlyozott program, egy megismételhetetlen együttállás jött létre, olyan erős a versenyprogram, hogy bármely fesztiválnak dicsőségére válna. Ezeket kiemelt időpontban, este 20:15-kor fogjuk vetíteni az Urániában.

V.B.: Sok fesztiválon van olyan érzése az embernek, hogy a versenyszekció a leggyengébb, mert nem kockáztatnak meg merész filmeket, inkább a klisékben gondolkodó alkotásokat, az erős-közepet részesítik előnyben. Nekünk szerencsére nem kell kötelezően befogadni filmet, diplomáciai szempontokat figyelembe venni, pusztán esztétikai szempontokra alapozva hozzuk meg a döntéseket.