Elhunyt Temessy Hédi. Ebből a sajnálatos alakalomból beszélgettünk Tóth Tamással, az Anarchisták rendezőjével, amely a művésznő utolsó filmje volt.

- Igaz-e, hogy ez volt a színésznő utolsó filmje?

- Olyannyira igaz, hogy az utolsó életében felvett kockák nálam vannak, igen, ez volt az utolsó, bárminemű közszereplése Hédikének.

- Miért őt választottad a szerepre?

- Régi álmom volt Hédikével dolgozni, mert ő az egyik kedvencem. Generációjában pedig ő volt az egyetlen színésznő, akivel egyáltalán el tudtam képzelni, hogy együtt dolgozzunk. A szerep pedig mintha ráíródott volna.

- Minden további nélkül vállalta a felkérést?

- Nem volt igazán könnyű és egyszerű meggyőzni őt, mert ez egy kvázi alternatív film, tehát nem kristálytiszta, konvencionális gondolatmenetű film, de pár beszélgetés után annyira megszerettük egymást, hogy azt mondta, megbízik bennem és csináljuk.

- Élvezte a forgatást?

- Igen, igen. Fáradékony volt, és mindig a őszintén tudatosította, hogy rá már egy kicsit vigyázni kell, de zökkenők nélkül zajlott a munka. Sőt, ő tartotta bennem a lelket, amikor látta, hogy kettéesik a fejem, annyira ideges vagyok a tökéletlenségek miatt. Néha szinte anyáskodva mondta, hogy „csináld, csináld a munkád, nem kell velem foglalkozni". Nagyszerű volt emberileg.

- Az egyik jelentben meztelenül fürdeti a fiú főhős egy kádban. Ez is simán ment?

- Ezt előtte alaposan megbeszéltük De amikor megértette, hogy hogyan is gondoltuk mi ezt egyáltalán, és amikor látta, hogy kikkel dolgozik együtt, akkor minden további nélkül megcsinálta.

- Instruálni mennyire kellett a forgatáson?

- Nekem ez nagyon szép emlék, mondhatnám, hogy a rendezői karrierem egyik nagy állomása. Kérte, hogy instruáljam.Talán az volt a legszebb, amikor megköszönte, hogy bátran instruáltam, mikor kicsit másképp gondolta a szerepet, én viszont ragaszkodtam ahhoz, amit elképzeltem. Neki ez nagyon tetszett.

- Dolgoztál volna még vele?

- Igen, minden álmom volt, hogy csináljak vele valami komolyabb dolgot, mert hihetetlen kielégületlenséget éreztem, hogy itt volt a kezemben a Temessy Hédi, és nem ő volt a főszereplő... Így utólag ez nagyon rossz érzés.