Varga Ágota: Ismerve őket, és belegondolva bizonyos emberi érzésekbe, azt gondolom, hogy minden embernek alapvető joga, hogy gyereke lehessen. De az biztos, hogy egy ilyen esetben a környezetnek jobban oda kellene figyelni. Egy családgondozó nagyon hiányzik mellőlük, bár ott a Vöröskereszt, akik azért segítenek. Ez azonban lehet, hogy még mindig kevés, és talán kellene valaki, aki közel kerül hozzájuk és akár kapcsolati problémáikon is megpróbál segíteni.
filmhu: Hihetetlenül nyitott és őszinte házaspárról van szó, problémáikról is úgy beszélnek, mintha ketten lennének, stáb és kamera nélkül. Ilyen a természetük, vagy ezt Önnek kellett elérni?
V.Á.: Minden esetben el kell ezt érni, csak nem úgy, hogy görcsösen törekszik rá az ember. Katit már nyolc éve ismerem, más filmet is készítettem róla, sokszor voltam náluk. Ő hívott föl egyébként, hogy fia született, vagyis: ő akarta, hogy ebben részt vegyünk. A nyiltságuk annak is köszönhető, hogy két éven keresztül készült a film, és nyilván az sem mindegy, hogy egy összeszokott csapattal dolgozom. Nekünk már nem kell egymással is harmóniába kerülni – és azokkal is, akikről a filmet csináljuk –, mi már „egy egészként” megyünk oda forgatni.
|
| Mi már „egy egészként” megyünk oda forgatni |
filmhu: Ha jól tudom, a film előválogatásra került a Berlini Filmfesztiválon.
V.Á.: Igen, de végül elakadt az utolsó körben. Ezzel együtt már ez is nagy siker, egy szem magyar dokumentumfilm volt ezen az előválogatáson.
filmhu: Hol fogják bemutatni a filmet?
V.Á.: Az MTV leadja, azt hiszem február 13-án, de a film itt a szemlén indul igazán az útjára, nyilván majd felfigyelnek rá. A Filmunióban is nagyon szeretik a filmet, ők is azon vannak, hogy minél több helyre, fesztiválra eljuttassák.
filmhu: Elképzelhető, hogy visszatér még a családhoz?
V.Á.: Hogyne, tervbe van véve. Akkor lesz nagyon érdekes, amikor már komolyodik a kicsi, és amikor már kezdenek támaszkodni rá a szülei. Ez nem egy szokványos gyermekkor, az biztos, de nagyon sokan nőnek föl nem szokványos körülmények között, és lehet, hogy éppen ettől lesz belőlük igazi ember.
fotó: Szandtner Dániel
