Velence: Hit- és eszmerendszerek

Lassan már nem lesz olyan év, hogy ne kérnék meg a velencei sajtótájékoztatón George Clooney kezét. Néhány éve egy olasz újságírónő, most pedig egy meleg fiatalember kérte meg a sztárt, válassza őt. A fiatalember ott helyben le is vetkőzött alsónadrágra, melyre az volt írva „George Take Me.” Ez a kis incidens pillanatok alatt múlt időbe tette a Hugo Chávez körüli felhajtást és innentől kezdve mindenki csak erről beszélt, no meg arról, hogy mi is lehet a valós oka annak, hogy Clooney még nem adta házasságra a fejét. Pedig mennyivel izgalmasabb a film, amivel érkezett, mint ez a buta cirkusz! Grant Heslov rendezése a The Men Who Stare at Goats ugyanis az egyik legintelligensebb és legjobb vígjáték, amit mostanában láttam. Egy brit újságíró Ron Jonston írta a forgatókönyv alapjául szolgáló regényt az amerikai hadsereg ’Különleges Alakulatáról’, akik a jedi lovagok erejével bírnak és ezt a hadszíntéren is bizonyítják. Valóban különleges élmény a befont hajú hippi őrmestert (Jeff Bridges) látni, amint alakulatát, köztük a tehetséges Lyn Cassady-t (George Clooney) és a kevésbé tehetséges, de ambiciózus Larry Hooper-t (Kevin Spacey) képzi a New Earth Army ’harcos szerzeteseivé’. Nem kevésbé rekeszizmot kímélő a később titkos küldetésben járó Cassady és a melléje szegődő újdonsült jedi tanítvány Bob Wilton (Ewan McGregor, aki három epizódon át játszotta Obi-Wan Kenobit a Star Wars legújabb trilógiájában, itt viszont azt se tudja eszik-e vagy megisszák a jediket) kalandja az iraki sivatagban, melyet saját idétlenségük és hülyeségük sokkal inkább veszélyeztet, mint az ellenség.