A kakas reggelije
(Rendező: Marko Nabersnik)

A szlovén kisvárosban játszódó film központi helyszíne Gajas mester autentikus autószerelő műhelye. A városka életét Djuro, az autószerelő újdönsült tanonca bolygatja fel, aki beleszeret a helyi maffiafőnök feleségébe. A heves vérmérsékletű, tetőtől-talpig becsületes Gajas egy híres táncdalénekesnőbe szerelmes. A történet tragédiába torkollik, amelynek természetesen a nők az okai. A szlovén rendező első filmje dramaturgiailag rendkívül pontosan felépített alkotás, és a forgatókönyv sincs híján az eredetiségnek és a humornak. A mellékszereplők karakterei is mind remekül kidolgozottak. Ülnek a poénok, Gajas mester szakzsargonnal átitatott bölcsességei fergetegesek. "Óvakodj azoktól a nőktől, akik odaadnák magukat egy önindítóért!" - okítja jóképű beosztottját az öreg róka. A film egyetlen gyengéje talán az, hogy a rendező mindent meg akar mutatni, ettől néhol kissé vontatottá válik az alkotás. A felszíni szerelmi szál mellett olyan fajsúlyos témák kerülnek terítékre a szerelőműhely kertjében álló asztalka mellett, mint a barátság, az erkölcsösség, a hűség vagy a pedofília. És persze ezen felül is van mit tanulni az egyszerű kisvárosi emberektől, jelesül, hogy a nők karambolózás után a legtüzesebbek, a kakas reggelije kifejezés pedig a reggeli szexet takarja. 

A nők karambolózás után a legtüzesebbek
Részlet A kakas reggelije című szlovén filmből

Élők és holtak
(Rendező: Kristijan Milic)

Az Élők és holtak a fesztivál egyik legfajsúlyosabb filmje, a balkán történelmét átitató háborúk értelmetlenségét, abszurditását jeleníti meg. Teszi mindezt úgy, hogy egyik cselekményszála a II. Világháború alatt, másik pedig 1993-ban, a délszláv háború időszakában játszódik. A két idősík közti váltásokat bravúros dramaturgiával, a különböző évtizedekben zajló eseményeket hangulatában eltérő, mégis egymást kiegészítő vizuális fogalmazásmóddal választották el egymástól az alkotók. A film elején olvasható a következő mottó: "Mindannyian halottak vagyunk, csak várunk a sorunkra." A komoly téma ellenére a mozi - olykor groteszkbe hajló - humora sem elhanyagolható. A szereplők - katonák a háború gyilkosai és áldozatai egy személyben, esendő pillanataikban válnak szerethetővé. A két esemény párhuzamos jelenléte jó eszköz a háborúk objektív bemutatására, valamint a jelenség abszurditásának érzékeltetésére, hiszen míg az egyik jelenetben horvátok és muzulmánok együtt szállnak harcba, a következő képkockákon már egymásra, egykori iskolatársaikra lőnek. A film mottója akár Örkény István Fasirt című egypercesének utolsó mondata is lehetne: "Nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg."

A háborúk abszurditásának érzékeltetése
Részlet az Élők és holtak című horvát filmből

Habcsókok
(Rendező: Karin Babinská)

Mi történhet a tinilányoddal, ha elmegy a barátnőivel nyaralni? Kurválkodik, vedel, mint a gödény, füvezik, megerőszakolják, öngyilkosságot kísérel meg, de minimum leszbikus lesz. Bár a fiatal cseh rendezőnőnek valamivel jobban sikerült a mai átlagtinédzserek zavaros gondolatatiba belemerülni, mint Sas Tamásnak az Apám beájulna című film esetében, a cseh oktatófilmek listájára remélhetőleg ez  a mű sem fog felkerülni. A Habcsókok egy road movie, a három barátnő és a 'kolonc' - egyikük öccse Hollandia felé veszi az irányt, hogy együtt töltsék az utolsó nyarat. A célállomásig sosem jutnak el, bár a film végére mindhárom szereplőnk révbe ér a maga módján. A három lány természetesen rendkívül heves és szeszélyes, mert hát ugye, tinédzserek, és, mint a korosztály jeles képviselői, értékválságban szenvednek, amelynek közhelyek formájában adnak hangot: "Mindannyian semmik vagyunk." A szülőkről csak utalások, egy-egy elejtett mondat formájában értesülünk, mégis olyan, mintha ők valahogy élőbbek lennének - Iskáék szigorú apja például, aki saját álmait akarja gyermekei által megvalósítani, belekényszerítve fiát a sportkarrierbe. A film sok beállítása olyan, mintha képeslapot nézegetnénk, bár van néhány üdítően eredeti jelenet (például amikor a fiú gimnasztikázik a vonatállomáson, vagy amikor Iska szerelmet vall Karolinnak a kórház fel-alá közlekedő liftjében), összességében kissé vontatottra, és nagyon közhelyesre sikeredett a cseh rendezőnő első nagyjátékfilmje.

Heves és szeszélyes tinédzserek útban Hollandia felé
Részlet a Habcsókok című cseh filmből

Rezervátum
(Rendező: Lukasz Palkovski)

Varsó hírhedt Praga negyede a Rezervátum, ide költözik a fotós, Marcin, aki bérleményéért készít fotókat a lerobbant házról, és annak lakóiról. A jóképű fiú külső szemből szép lassan a környék 'őslakosává' válik, és, ahogyan A kakas reggelijében, itt is a helyi maffiózó nője indítja el a 'lavinát'. A film egyszerű emberek hétköznapi problémáit vonultatja fel, olyan hétköznapi témákat jár körül, mint a barátság, a szerelem, a karrier, a becsület, vagy a régi értékek megőrzése, s mindezt őszintén, közhelyektől mentesen teszi. Jól kidolgozott karakterek lakják a rezervátumot, az erkölcsi tartással megáldott alkoholista nyugdíjasok, a fotólabor bölcs öreg tulajdonosa, vagy a komisz kiskölyök, aki mindent megtesz azért, hogy megkeserítse Marcin mindennapjait. A múlt állandó interakcióban van a jelennel, az egykor jobb időket megélt ház falaiban, és a film vizualitását erősen meghatározó fényképekben. Pontos a dramaturgia, a forgatókönyvíró jó érzékkel oldotta fel a néhol kis híján szentimentálisba forduló jelenetek hangulatát egy-egy jól irányzott poénnal vagy fordulattal.  A film végére mindenki azon oldalára kerül az aszfaltra festett felezővonalnak, ahová tartozik, és a háztulajdonos szíve is meglágyul, hogy teljes lehessen a happy end.   

Egyszerű emberek hétköznapi problémái a Rezervátumban
Részlet a Rezervátum című lengyel filmből

A fesztivál zárógálájára hétfő este kerül sor. Október 13-án még el lehet csípni néhány kelet-európai elsőfilmet a pécsi Apolló moziban, október 14-én kedden délután öt órától pedig a Fipresci (Nemzetközi Kritikusok Szövetsége), valamint a Ficc (Nemzetközi Filmklub Szövetség) díjnyertes alkotásait nézheti meg a közönség.

A képek forrása: http://www.moveast.hu