Szűkre szabott műanyag székeken összesűrűsödött emberek várakoznak arra, hogy bejussanak az orvoshoz. Középkorú hölgyre kerül a sor, elindul az ajtó felé, egy fiatal srác azonban felpattan, a nő elé vág, és arra kéri, hadd menjen ő be, mert neki nagyon fontos. Teljesen átlagos jelenet, a magyar egészségügy intézményeiben járva már mindenkinek volt része ilyesmiben. Hosszú, kényelmetlen várakozás, növekvő türelmetlenség, előrekéredzkedő emberek.

A fiú sietségének oka azonban már kicsit sem hétköznapi: az érettségiző Misi egy kísérleti gyógyszer és pálinka vegyítése következtében képes lesz az időutazásra, és most be akar jutni a gyógyszergyár egyik orvosához. Ez a jelenet kicsiben megmutatja, milyen hangulatok keverednek majd a Zanoxban: egyszerre lesz a Vissza a jövőbe nyomdokain haladó sci-fi és kisrealista portré a vidéki Magyarországról.

fotó: Vargha Márk Péter

A kontextus ismerete izgalmasabbá teszi azt, hogy újból és újból megnézhetem a Misit játszó Bálint Előd futását az ajtóig, és még a filmforgatás komplikáltságába is belekóstolhatok. Leírva egyszerű feladatnak tűnik, a valóságban viszont nehéz megtalálni a tökéletes ritmust: nem lassíthat le az utolsó métereken, és pont a legutolsó pillanatban kell utolérnie a nőt. Felvétel követ felvételt, és közben Baranyi Gábor Benő rendezőtől érkeznek az instrukciók: indulj később, vagy éppen előbb.

Az időutazástól lesz bátorsága csajozni

Kicsivel később a kísérleti gyógyszergyár igazgatójának az irodájába vonulunk el beszélgetni, amelyet többek között egy közös fotó ékesít Arnold Schwarzeneggerrel: „Tehetős, vidéki vállalkozó, akit nem a gyógyítás hanem a pénzcsinálás érdekel. Büszke arra, hogy beutazta a világot és híres emberekkel találkozott” – jellemezte Baranyi az igazgatót, akit Quintus Konrád alakít.

Arról faggatom, hogyan passzol a kisrealizmus a sci-fihez, de kiderül, ennél jóval több minden fog keveredni a Zanoxban: krimi és sok humor is van benne, a mozgatórugóját pedig a szerelem adja. Misi egy félénk fiú, akinek az időutazás segít levetkőzni a gátlásait. Janka, az osztálytársa csomó olyan dolgot gondolkodás nélkül bevállal, amit Misi nem mer megtenni, viszont titkon vágyik rájuk. Ezért is találja vonzónak Jankát. Az időutazás segítségével merészebbé válik, már nem fél az elutasítástól, a megszégyenüléstől. Sikerül a szorongását, pánikbetegségét leküzdenie, és végre mer közeledni az osztálytársához.

Quintus Konrád és Hatházi András / fotó: Vargha Márk Péter

Egyik zsáner sem uralkodik el benne. Engem mindig is izgattak a kevert műfajú filmek, a tiszta műfajú alkotások általában nem tudnak lekötni, unatkozom rajtuk. Szeretem, ha meglepnek valamivel, például egy olyan műfaji összeállítással, amit azelőtt nem láttam. Szerintem a jövő filmjei ebbe az irányba fognak menni, mert a közönség valami újat szeretne kapni.” Gajdics Dávid operatőrrel együtt keresték a filmes referenciákat, de nem találtak pontosan olyat, amiben a műfaji és hangulati elemek ugyanúgy állnának össze, mint a Zanoxban, csak olyat, ami részleges hasonlóságot tud felmutatni:

A Kontroll is egy izgalmas műfaji keverék, és egyik zsáner sem válik dominánssá – ebben hasonlít a mi filmünkre. Az Éjszakai őrségben a moszkvai hétköznapokba csöppentenek bele egy fantasztikus elemet, a vámpírokat. Van benne egy erős helyi íz, és nyers a fogalmazásmódja. Nálunk is hasonlóan keveredik majd a kisrealizmus a sci-fivel. A Valami követ című amerikai horrorban olyan fehér, fröccsöntött műanyag kerti székek és vállalhatatlan kinézetű kínai pizsamák vannak, mint a magyar otthonokban, és amilyeneket más amerikai filmek nem mernek bevállalni. Díszlet és kellék tekintetében ez a film is rokonságban áll a Zanoxszal. És az Engedj be! című, nehezen meghatározható műfajú svéd film is hasonlít egyes elemeiben a miénkre, ugyanakkor egyik felhozott példa sem vetődik el ugyanabba az irányba, ahová mi megyünk.

Éjszakai őrség, Valami követ, Engedj be! és Kontroll

Humorral szolgáltat igazságot a magyar vidéknek

Ráfordulva a humorra, Baranyi arról beszél, hogy míg a legtöbb hazai vígjáték szebbnek mutatja be Magyarországot, mint amilyen, egy steril világ jelenik meg jólfésült szereplőkkel, addig ő a valóság felé akar kanyarodni. Nála az emberek pocakosak, kopaszodnak, a díszletben keverednek a régi és új dolgok.

Az a cél, hogy a komlói bányász és a dunaújvárosi fodrász ráismerjen, hogy ez az ő világában játszódik? – kérdezem, és Benő bólogat: „Vidékről származom, és sokszor érzem azt magyar filmek nézése közben, hogy a bemutatott világ valójában nem is létezik. Meg szeretném mutatni, hogy én milyennek látom a magyar vidéket.

Elege van abból, hogy a vidéki embert általában lekezelő, parodisztikus humorral ábrázolják. „Én viszont nem a szereplőinken, hanem velük együtt akarok nevetni. Úgy lesz vicces a film, hogy közben nem vesztik el a méltóságukat a szereplők. Ahhoz tudnám hasonlítani a humorát, ahogy a cseh filmek viszonyulnak tökéletlen szereplőikhez: szeretettel.” Baranyi azt is hozzáteszi, hogy többen is jelezték, a forgatókönyv olvasása közben hangosan felnevettek, holott velük ilyen csak ritkán szokott előfordulni. Az elmondottak alapján jó esély kínálkozik arra, hogy a mozi is a nevetéstől legyen majd hangos.

Megnyerő esetlenség és kozmikus üvegmozaik

Misi és az osztálytársa, Janka szerepére két ismeretlen színészt, Bálint Elődöt és Erdős Lilit választotta a rendező. Ennek az volt az oka, hogy el szerette volna kerülni a tinifilmek gyakori hibáját, melyben az érettségiző főszereplőket látványosan idősebb színészek formálják meg. Előd és Lili koruknál fogva pályájuk elején állnak, és már csak ezért sem ismertek, de Baranyi reméli, ez meg fog változni a film bemutatója után.

Bálint Előd / fotó: Vargha Márk Péter

Mert tud esetlen lenni, tud hitelesen részeget játszani, tud magabiztos is lenni, és soha nem érzem azt, hogy erőltetett lenne” – magyarázza Baranyi, miért pont Bálint Elődöt találta alkalmasnak a szerepre, aki idén végzett a kolozsvári Babeș–Bolyai egyetem színészképzésen. „Mindenki ismeri azt a típust a filmekből, hogy egy jóképű fiú vagy egy csinos lány eljátssza, hogy egy szorongó szerencsétlen, aztán lekerül róla a szemüveg, és hirtelen csoda szép lesz és laza. Ehhez képest Előd szemüveg nélkül is el tudja játszani mindkettőt.

Erdős Liliben is nagyon bízik a rendező: „Természetes és hiteles tud lenni Janka szerepében, aki egy színes, energikus és életvidám karakter. Ez Liliről a való életben is elmondható, de persze kellett még dolgozni azon, hogy átalakulhasson Jankává, benne legyen a karakter öntörvényűsége.

Erdős Lili

Hogy a kiválasztott helyszíneknek erős legyen az atmoszférája, egészen Komlóig és Dunaújvárosig mentek el, az ottani szocreál környezet alapvetően meg fogja határozni a film hangulatát: „Ösztönösen mindenki vonzódik a kicsit karcosabb helyszínekhez. Hogy ez miért alakult így, azt nem tudom, de például minden középiskolásnak tetszik a lepukkant, elhagyatott gyárépület.

A váróterem kozmikus-pszichedelikus üvegmozaikja is remek választás volt, annál is inkább, mert az utolsó pillanatban örökítették meg. A BME-nek ez az épülete már régóta használaton kívül van, csak a TEK használta gyakorlatozásra, a forgatás után néhány nappal pedig ledózerolták.

Vér, légszomj és menekülés a zsaruk elől

Azon dolgozom, hogy ez egy mozgalmas és pörgős film legyen.” A sci-fibe ágyazott humoros kamaszszerelem is ígéretesen hangzott, de Baranyi ezzel a mondatával hozza meg a leginkább a kedvem a Zanoxhoz. Ugyanis a gyors tempójú, szórakoztató, de ugyanakkor az egyedi stílus fontosságáról sem elfelejtkező filmekből a mai napig nagy hiány van a magyar filmek palettáján.

Baranyi zsánerfilmet készít, és tudatában van annak, hogy a műfaji filmeknél elvárás a gyors tempó: „Az emberek általában amerikai filmeket néznek, azokhoz vannak szokva, emiatt a Zanoxnak is valamennyire igazodnia kell a műfaji hagyományokhoz.

Néhány szót Bálint Előddel is tudok váltani, aki a film akciójeleneteiről mesélt lelkesen. A váróteremben például azért várakozott véres pólóval Misi, mert előtte verekedésbe keveredett. Első nap rögtön a menekülését vették fel a rendőrök elől, legnagyobb kihívásnak pedig annak a jelenetnek a felvételét jelöli meg, amiben szobák között kellett futkároznia, verekszik, leteperik a földre, majd egy furcsa roham jön rá.

Baranyi Gábor Benő / fotó: Vargha Márk Péter

És mindezt vágás nélkül vettük fel, szóval mindennek tökéletesnek kellett lennie. Átázott a pólóm, meg kellett szárítani, a mikroportomat igazították, jött Benő és instruált, a sminkesnek kellett felvinni a sebeket. Vagy benne voltam a jelenetben, vagy rajtam igazítottak, és egy idő után nem kaptam levegőt. Nagyon durván elfáradtam, nem volt egyetlen percem sem, amikor egyedül maradtam és kifújhattam volna magam.

Amúgy nyilván élvezi a forgatást, és azt, hogy rögtön főszerepet kapott: „Nem hittem el, hogy ez történik velem, amíg el nem kezdtük forgatni. Nagyon jó ezt csinálni. Nagyon szeretem Misi esetlenségét, vannak hasonló tulajdonságaink. Olyan tapasztalataim is vannak, mint ami a fiú múltjában történt, tehát volt mihez nyúlnom, amikor például Misi magányosságát kell átéreznem.” Nagyon élvezte a közös játékot Lilivel: „Van, hogy teljesen kiszámíthatatlan. És úgy könnyebb játszani, hogy a partnered folyamatosan meglep.

Faltörő kos és apró sikolyok

Az ebédszünet után egy kis ízelítőt kapok abból, hogyan is keveredik az akció és a humor a filmben. Először azt veszik fel, hogy négy rendőr határozott léptekkel egy fatörő kost cipelve közelít a gyógyszergyár kísérleti laboratóriumának a bezárt ajtajához. Alighanem pár jelenettel jártunk később a filmben, és Misi elérte a célját, bejutott a laboratóriuma.

A világítással sem kell külön törődni, a redőnyön keresztül beszűrődő fény film noirokra jellemző, párhuzamos csíkokat fest a kost lóbáló rendőrre. Gajdics Dávid kamerája hintaszerű mozgással, közelről követi az ajtó betörését, így aztán újból és újból beúszik a képbe egy ijedt gyógyszergyári alkalmazott, aki keresztet vetve, apró sikolyok kíséretében figyeli a rendőri beavatkozást. Kedvező előjel, hogy már helyben, a monitoron visszanézve is kifejezetten viccesnek hatott a jelenet.

Gajdics Dávid és Málics Gábor / fotó: Vargha Márk Péter

Filmforgatáson mindig vannak váratlanul felmerülő problémák, amiket gyorsan meg kell tudni oldani. Az ajtóról kiderül, hogy nem lehet kilincsre zárni, így valójában faltörő kos helyett az is elég a kinyitásához, hogy a kisujjunkkal puhán meglökjük. A kos ütemes dörömbölésének viszont hihetőnek kell lennie, ezért túloldalt egy kanapét támasztanak az ajtóhoz, és még az egyik stábtag is ellentartja.

A következő probléma a jelenet felvétele után jelentkezik: az éles szemű szkriptes, Szelestey Bianka a monitort figyelve észreveszi, hogy miközben himbálózott a kamera, a háttérben egy pillanatra az egyik stábtag feje belelógott. Összegyűlt a képernyő előtt, rendező, operatőr és a stáb nagy része, és gyors vitát folytatnak le arról, mennyire látható a fej, megismételjék-e a felvételt, vagy haladjanak tovább. Végül az utóbbi mellett döntenek. Tartani kell a napi tervet, a belógó fej pedig tényleg nem volt zavaró hiba, alighanem a legtöbb embernek fel sem fog tűnni.

Bálint Előd és Baranyi Gábor Benő / fotó: Rumann Gábor

Egy rendezőnek szinte minden pillanatban nehéz döntéseket kell hoznia: például lemond valamiről, hogy cserébe több energia, idő jusson másra. Az alacsonynak számító Inkubátoros költségvetés általában nem teszi lehetővé a sok helyszínes, vidéki forgatást, Baranyiék ezt bevállalták, sőt, még kaszkadőröknek is alkalmaznak, Romwalter Judit koproducer és a Sparks jóvoltából pedig két kamerával forgatnak, de mindennek ára is van: mindössze 19 napig tart a forgatás, ami egy nagyjátékfilmnél kifejezetten feszes munkatempót jelent.

Remélhetőleg mindenkiben egyetlen kérdés maradt a filmmel kapcsolatban: Mikor lehet majd a moziban látni? A Zanox – kockázatok és mellékhatások egy pénteki napon, 2022. május 13-án játszódik, Baranyi Gábor Benő azt szeretné, hogy ennek a dátumnak a közelében jöjjön ki a film.