Lényegében elkészült Fazakas Péter játékfilmje, a Para, amely az utómunkálatok végső szakaszában jár: a végleges fényelés, a trükkök, főcímek elkészültének fázisában, s készül a filmzene is, amit Pejkó Balázs és társai követnek el - a társaság alkotta azt a Membrán nevű formációt, amely Bogdán Árpád Boldog új életcímű filmjéhez készített (nem mellesleg a 38. Filmszemlén díjazott) zenét. Most DJ Cadik nélkül egy más hangulatvilágú, retrósabb krimifilmzene állt össze.
Anno még a Hatrley-Merill forgatókönyv-pályázaton nyertes történet szerint egy 40-50 év körüliekből álló társaság véletlenül egy emberrablásba keveredik, ugyanis az ezoterikus tanokért rajongó, nem feltétlenül a rendszerváltás nyerteseit tömörítő társaság bekameráz egy szobát. A remélt szellemek helyett azonban egy bűntény képei tűnnek fel. A kis társaság elhatározza, hogy kiszabadítja a túszt, s egyben a váltságdíjat is megszerzi - így kerülnek szembe a bűnözőkkel, az alvilággal. A feladat azonban nagy kihívások elé állítja a kis közösséget.
 |
| A film összehoz egy-két furcsa párt |
Az anno "különleges dramaturgiai megoldásai, humoros dialógusai és fordulatai" miatt díjazott történet, melyet Csurgó Csaba és a rendező írt, 2007 októberének közepén kezdődő forgatással megkezdte konkrét filmes megvalósulását. Az eddig főleg reklám-, illetve rövidfilmeket (Pockok, Mindjárt meghalok) készítő Fazakas Lajos Tamás operatőrrel dolgozott együtt, a főbb szerepekben pedig a Parával a 60. film- (és talán az első igazi fő)szerepéhez érő Csuja Imre, Bánsági Ildikó, Für Anikó, Scherer Péter, Kamarás Iván, Vajdai Vilmos látható. Fazakas kizárólag a színészi kvalitások alapján döntött mellettük, így kerülhettek össze első látásra furcsa párok, mint pl. Vajdai és Kamarás vagy Csuja és Für. Egy különleges szerep erejéig feltűnik a filmben Halász Judit is - legyen annyi elég, hogy Csuja Imre mennybéli nagymamáját alakítja. (A Para forgatásáról itt olvasható részletes cikk.)
 |
| Mindenki nagymamája, Halász Judit |
A középkorú társaság a könyv korai verzióban még idősebb, nyugdíjas volt, ám részben az időközben kijövő Konyec, részben a sok akciójelenet és a velük járó fizikai megpróbáltatások miatt megfiatalodott a csapat. Azért is indokolt volt a fiatalítás, mert a történet fontos rétege a rendszerváltás utáni társadalmi változásokhoz való viszony - ez a társaság, miután nem tudta megtalálni az érvényesülés kulcsát, bemenekült a szellemvilágba, az ezotéria mesés kellékei közé. Innen kell aztán felvenni a harcot azokkal, akiket a rendszerváltás nyerteseinek szokás hívni, holott csak közönséges bűnözők - gazdagak és erőszakosak, jeles képviselőjük a Szervét Tibor által alakított Faragó úr. "Csuja Imre a mi Bruce Willisünk" - vonja meg a konklúziót Fazakas Péter, s ezzel azt is érzékelteti, hogy a Para egyszerre dolgozik a zsánerfilmes eszközökből és karakterekkel, másrészt mélyen gyökerezik a magyar valóságban is - így rohanhat hajnalban, bosszúszomjasan Csuja Imre meztelen pallossal a kezében a nagybani piacon.
 |
| Mélyen gyökerezik a magyar valóságban - Csuja, pallossal, piacon |
S nem titkolt célja a Parának az is, ami anno a Konyecnek volt: elérni azokat a mozinézőket, akik idősebbek. Ráadásul a statisztikák is alátámasztják Fazakas szándékát: mára a moziba járók között egyre több az idősebb, magasabb vagyoni státuszú ember, a tipikusan elérni vágyott tiniréteg mára nem annyira engedheti meg magának a moziba járás passzióját és/vagy más módon néz filmeket (DVD-n, letölti stb.). Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy a moziba járók nagyon megválogatják, hogy mit néznek meg, ezért minőségi munkával kell őket kiszolgálni, illetve olyan történetekkel, amelyek önazonosak, amelyek hitelesek - Fazakas számára az utóbbi fogalmak kulcsfontosságúak.
A nézőt tisztelő, nem megjátszós, őszinte filmhez pedig Magyarországon elengedhetlen az önirónia, az önreflexió, a távolságtartás - ezért is olyan nehéz itthon sikeres klasszikus műfaji filmet csinálni. Másrészt a nézőt egy érzelmi utazásra kell vinni: hihető és könnyen azonosulható karakterekre van szükség. Fazakas emellett egy olyan filmnyelv, képi világ megteremtésére is törekedett, amely elszakad a konzervatív, klasszikus, jól komponált (és könnyen befogadható) filmnyelvtől. A dokumentaristább, kevésbé irányított (de azért nem túl elidegenítő) képi világra jó példa Spielberg Münchene, ahol még egy egyedi kamerakezelési eljárást is kialakított a rendező: a kép, a kamera szabadsága valahol a kézikamera és a steady kamera között van - ez a szemlélet ihletően hatott Fazakasra is.
 |
| Némi önreflexióval kezeli a műfajifilmes elemeket |
De előképnek tekinthető a Para szempontjából a Kontroll vagy a Meteo is: mindkét film a műfajiságot kiindulópontként kezelő, s aztán egy egyéni útra lépő alkotás, látásmód eredménye. Végül is tehát a valóság és zsáner, az azonosulást megkönnyítő jellembeli sztereotípiák és a hús-vér karakterek kapcsolata adja meg a Para tétjét. Amely azonban mégis elsősorban pörgős, akciódús közönségfilm lesz, a Budapest Film még nem döntött a végleges kópiaszámról, amely valahol 12 és 20 között lesz, sőt a film bekerül a cég vadonat új digitális terjesztési modelljébe is, ami számos vidéki vetítőterembe jutattja el a filmeket egyetlen gombnyomással - a film bemutatójának tervezett időpontja 2008. október 16.
