Nemes Jeles László előző két filmje, a Saul fia és a Napszállta még a Laokoon produkciójában készült, az Árva is ott indult el, viszont már nálatok, a Pioneer Pictures-nél valósult meg. Hogyan került hozzátok a projekt, mikor ismerkedtél meg Lászlóval?
László 2023 őszén keresett meg Mike Goodbridge angol producerrel. Ekkor László is Londonban élt, én pedig állandóan London és Budapest között ingázok. Már ismertük egymást, mert együtt kezdtünk el előkészíteni egy angol nyelvű filmjét. Elég intenzíven benne voltunk a folyamatban, amikor megkérdezte, hogy elolvasnám-e az Árva forgatókönyvét, és tudunk-e komolyan beszélni arról, hogy ebben is részt vegyek producerként. Elküldték a könyvet és én még aznap elolvastam. Nagyon megérintett, fontos témának tartottam, úgyhogy rögtön igent mondtam, így velünk indult újra az előkészítés.
Az Árva forgatása
Fotó: Szilágyi Lenke
Az Árva egy magyar történelmi sztori. Mi az, ami miatt a leginkább úgy gondoltátok, hogy érdemes nemzetközi koprodukcióban megvalósítani?
Egyrészt László nemzetközi elismertsége, másrészt az a tény, hogy ugyan ez egy magyar történet, viszont nemzetközi közönségnek is szól. Úgy éreztük, hogy nemcsak a finanszírozás szempontjából fontos koprodukciót összehoznunk. Ezek az országok, akik beszálltak, abban is segítenek, hogy a film jelentős nemzetközi mozi forgalmazásra is eljusson. Büszkén mondhatom, hogy már most ebbe az irányba haladunk.
Voltak már magyar filmjeitek is, de a Pioneer Pictures-szel eddig leginkább nagy külföldi produkciók magyarországi gyártásában vettetek részt. Az Árva viszont saját többségi koprodukciótok, méghozzá brit-francia-német részvétellel. Miben volt más ez a munka producerként mint mondjuk a Maria vagy a Szegény párák, és milyen kihívásokkal járt egy ilyen sokszereplős nemzetközi együttműködés?
Ennek megválaszolásához egy picit visszalépnék az időben a saját történetemmel. Az angliai National Film and Television School-ban végeztem egy négy évig tartó produceri szakon. Miután befejeztem, kint kezdtem a pályámat saját filmekkel, előbb rövidekkel, aztán megcsináltam az első saját nagyjátékfilmjeimet. Akkoriban vezették be Magyarországon az új filmtörvényt, az adókedvezmény még inkább elkezdte vonzani a külföldi produkciókat. Ismerősök és producertársak egyre gyakrabban találtak meg azzal, hogy olvassam el a forgatókönyveiket, és gondoljam át, hogy le tudnánk-e forgatni Magyarországon.
Az első ilyen lehetőséget átadtam valaki másnak, de az egy kicsit félrecsúszott, ezért úgy döntöttem, hogy ha egy olyan produkció érkezik hozzám, ami miatt esetleg érdemes hazaköltöznöm, akkor megfontolom a lehetőséget. Akkoriban a két fiam még kiskorú volt, így egy partnerproducerségi helyzet jobban illett az akkori életformámhoz is. Pontosan tudtam, mit jelent főproducernek lenni, emiatt tisztában voltam azzal is, hogyan lehet jó partnerként együttműködni mind kreatív, mind anyagi vagy gyártási szempontból. Partnerként minden producernek megvan a saját, meghatározott funkciója, részfeladata; magyar koproducerként a mi dolgunk a magyar beszállás biztosítása, stábok és helyszínek véglegesítése, a stúdióbérlés és természetesen az adókedvezmény visszahozása.
Egyre több producer dönt úgy, hogy az utómunkát is Budapesten tartja, hiszen nagyon jó a magyar labor, a vágás és a zenefelvétel, így már rengeteg lehetőséggel tudunk az utómunka kapcsán is beszállni. A partnerproducerség más típusú felelősség, de ez is hatalmas. Mindezzel beindult a pályámnak az a vonala is, amikor koproducerként, partner- vagy szervízcégként veszünk részt egy-egy nagy produkcióban, ez szépen, organikusan fejlődött és nőtt az egyre magasabb költségvetésű, kiemelt kategóriájú filmek és TV sorozatok irányába. A filmtörvénnyel együtt a cégünk is a huszadik évfordulóját ünnepli idén, érdekes erre a folyamatra visszatekinteni.
Barabás Bojtorján az Árva című filmben
Fotó: Pioneer Pictures
Nemes Jeles Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas rendező, aki iránt nagy a nemzetközi érdeklődés. Éreztél emiatt különösebb nyomást vagy elvárásokat producerként, akár szakmai, akár fesztivál vagy nemzetközi oldalról?
Természetesen, és hatalmas megtiszteltetés már önmagában az is, hogy László felkért erre a nagyon fontos pozícióra. A felelősség súlya minden pillanatban érződik, de nemcsak a rendező presztízse, hanem amiatt is, hogy saját családi történetéről van szó. Ez egy olyan csomag, ami tényleg egy plusz súlyt rakott a helyzetre a legelső pillanattól kezdve. Persze most, hogy több kiemelt nemzetközi fesztiválra is meghívtak bennünket, ennek már a gyümölcsét is érezzük, míg a felelősség végigkövet.
A Saul fia és a Napszállta is nagyon erős vizuális koncepcióval készült, a főszereplőre tapadó kamerával, ami Nemes Jeles és Erdély Mátyás operatőr védjegyének számít. Az Árva mennyire viszi ezt tovább?
Bizonyos szempontból továbbviszi, de stílusbeli megújulásra is lehet számítani. Már a forgatókönyv olvasásakor éreztem ennek a filmnek a vizuális erejét. Nagyon szeretem az ambíciót, azt, amikor egyértelmű elképzelések mellé lehet állni, még ha kihívást is jelent. Sok olyan aspektusa van a rendezői, operatőri, produceri partnerkapcsolatnak, amiben én az alkotókat segítem, de ugyanakkor a kereteket tisztelve bele kell férnünk az adott költségvetésbe. László és Erdély Mátyás nagyon szorosan dolgoznak együtt, ez egy roppant izgalmas alkotói folyamat, amit nekem is fontos volt megérteni és támogatni.
Mi az, ami leginkább hatással volt rád a forgatókönyvben?
A munkámból fakadóan rengeteg forgatókönyvvel van dolgom, az Árva rögtön kiemelkedett a többi közül. Tulajdonképpen ez egy családregény, ami olyan specifikus történelmi időszakban – 1957-ben, a forradalom leverése után nem sokkal – játszódik, amiről eddig nagyon kevés film készült. A miliővel, a történelmi helyzettel és a karakterekkel nagyon könnyen tudtam azonosulni. Én is annak a korosztálynak a tagja vagyok, akinek a szülei, nagyszülei átmentek olyan helyzeteken, melyek következményeivel ebben a filmben foglalkozunk, tehát sok-sok személyes ponton is megérint. Az is nagyon fontos, hogy bár ez egy nagyon magyar történet és nagyon a Lászlóé, de a mai világunkban is számtalan értelmetlen háború zajlik, ahol ezek a gyerek–szülő problematikák megismétlődnek. Érdekes volt megtapasztalni, hogy már amikor pitcheltük a külföldi forgalmazóknak és sales agenteknek a berlini filmfesztiválon, mindenki meghatódva hallgatta, sőt volt, akit a saját vagy a családja történetén keresztül annyira átélte hogy még a könnye is kicsordult. Azóta tudom, hogy nagyon sok embert meg fog tudni érinteni a film világszinten is.
Hogyan találtatok rá a főszereplő Barabás Bojtorjánra? Te mennyire vettél részt a kiválasztásában, és mikor lett egyértelmű, hogy ő lesz Andor?
A gyerekszereplőket mindig nagyon nehéz megtalálni. Beindítottunk egy olyan nagyszabású castingot, ami először egy végeláthatatlan folyamatnak tűnt, de mégis bele kellett szorítanunk egy időkeretbe. László nagyon erős elképzelései alapján kerestük a főszereplő 12 éves kisfiút és a mellékszereplő kislányt, Zabezsinszkij Éva casting director vezetésével. Több mint tízezer gyereket néztünk meg, nemcsak Budapesten, hanem vidéki nagyvárosokban és magyarlakta területeken, Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában. Nyilván 12 éves gyerekeknek még nincs semmilyen számottevő színészi hátterük, úgyhogy iskolákban kerestük őket.
Évának van az előválogatásra egy felépített metódusa; előbb Lászlónak küldte el a megfelelőnek tűnő jelöltekről a képeket, aztán nekem. Tulajdonképpen azt a kisfiút kerestük a főszerepre, aki leginkább magáévá tudta tenni ezt a történetet. Ehhez hozzátartozott a kamerával való tesztelés is amikor már megvoltak a jelöltek az anya és a kislány szerepre, látni akartuk őket együtt is, hogy működik-e a köztük az a kémia, ami a vásznon szükséges. Egy egész hétvégét töltöttünk egy stúdióban, mindenféle kombinációban megnéztük őket, és ezután tudta László kimondani a döntést, hogy igen, megvan a főszereplőnk Barabás Bojtorján személyében, amit mi is egyértelműen támogattunk.
Jelenetfotó az Árva című filmből
Forrás: Pioneer Pictures
A magyar szereplők mellett Grégory Gadebois francia színész is fontos szerepet kapott a filmben. Hogyan esett rá a választásotok? Koprodukciós film esetén mennyire fontos szempont, hogy legyen a szereplőgárdában prominens nemzetközi név is?
László már az első meetingünkön jelezte, hogy francia színészben gondolkodik az apa szerepére. Gregory szerződtetéséhez francia producerünk munkája segített hozzá. Mindehhez azért annyit jegyeznék meg, hogy a koprodukciós beszállásokkal nagyon óvatosnak kell lenni. Régen a rosszul sikerült koprodukciókat „europuding”-nak hívták, amiben nem a film igényeit, hanem a koproduceri beszállásokat tartották szem előtt. Mi pont nem ezt az utat választottuk, hanem a kreatív vonalat szigorúan védve próbáltuk összehozni ezt a négyes koprodukciót. Az volt a fontos számunkra, hogy a film semmiképpen se sérüljön a koprodukciós igények miatt. Tehát ebben az esetben László gondolta úgy, hogy legyen francia színész, és ennek kapcsán érkezett a francia beszállás.
Évtizedek óta nem volt arra példa, hogy két magyar film versenyez Velencében. Most egy nagyon erős mezőnybe Enyedi Ildikó filmjét is beválogatták az Árva mellett. Láttad már a Csendes barátot, és ha igen, milyennek tartod? Szerinted van esélyünk arra, hogy díjat hozzunk el Velencéből?
Szerintem fantasztikus helyzet, hogy két magyar, nagyon tehetséges rendező filmje versenyez. Időben messze van a két vetítés egymástól: a mi bemutatónk a fesztivál elején lesz, az övék pedig a végén, így majd két külön ünneplésre kerül sor. Az igazság az, hogy még nem láttam a Csendes barátot, pedig nagyon szeretném, de az ő vetítésük idején nekünk már a Torontói Filmfesztiválon kell lennünk.
Amikor olyan neves rendezőkkel dolgoztok, Jorgosz Lanthimosz (Szegény párák) vagy Pablo Larraín (Maria), mennyire vagy velük közvetlen kapcsolatban? Hogyan zajlik a közös munka ilyen kaliberű alkotókkal?
Mindenki és minden ilyen helyzet máshogy működik. Ezekben a partnerkapcsolatos szervizprodukciókban nagyon élvezem azt a kezdeti fázist, amikor még csak egy kisebb csapat vagyunk a rendezővel és a főproducerrel, és együtt kezdjük el tervezni, hogyan lehet az adott filmet Magyarországon megvalósítani. Ebben a szakaszban van rám a legnagyobb szükség, hiszen eleve rajtam keresztül érkeznek hozzánk. Átbeszéljük a történetet és a tartozó igényeket, együtt járjuk be a lehetséges helyszíneket és a stúdiókat, amelyeket aztán közös megegyezéssel véglegesítünk. Ilyenkor a rendezőkkel abszolút közvetlen kapcsolatban vagyok - akár a központi irodánkban tartunk meetingeket, akár helyszíneket keresünk együtt.
A Szegény párák magyarországi forgatása
Jelenleg is több párhuzamos projekten dolgozol. Hogyan tudod megosztani a figyelmed ilyen nagyszabású produkciók között? Van bevált módszered arra, hogy párhuzamosan több nagy volumenű munkát is kézben tarts?
Ahogy korábban említettem, miután külföldön tanultam ezt a szakmát, és saját projektekkel kezdtem anno, büszkén mondhatom, hogy én és a cégünk a lehető legjobb partnerei próbálunk mindig lenni a bejövő producereknek és produkcióknak. Természetesen soha nem akarjuk magunkat túlvállalni. Minden egyes produkciónál nagyon fontos, hogy rendelkezünk saját gyártási csapattal, akik szintén komolyan veszik a megfelelő partnerkapcsolat szakmai kihívásait.
A forgató stábtagok szabadúszók: befejeznek egy produkciót, majd keresik a következőt, ezért kiemelten fontos, hogy időben lefoglaljuk őket. Az elmúlt években a saját csapataink is megnőttek, és amíg az úgynevezett alapcsapatunkkal el tudunk vállalni egy új projektet, addig meg is tesszük. Ha viszont már nem, akkor elérjük a kapacitásunk csúcsát – ami egyébként éppen most van. Tíz évvel ezelőtt még képtelenek lettünk volna rá, de mára az állandó embereinkkel felnőttünk arra a szintre, hogy egyszerre 3-4 produkciót is tudunk vinni világszínvonalon.
Társproducerként, mindig ott vagyok a legfontosabb meetingeken, terepszemléken, amennyire tudok a forgatásokon is. Rajtam keresztül zajlik a kapcsolattartás a stúdiókkal, producerekkel, akikkel a szerződést aláírtuk. Ez egy bizalmi kapcsolat, amelyben minden producer és stúdióvezető pontosan tudja, hogy ha nem is exkluzívan, de mindig, mindenben számíthat rám, ha ne adj’ isten probléma adódna. A részletekre a gyártási csapatunk figyel oda napi szinten, én próbálok nem mikromenedzselni, de ha probléma merül fel, az mindig eljut hozzám. Mindenki tudja, hogy engem bármikor fel lehet hívni a nap 24 órájában, hétvégéken is, és még ha fizikailag máshol is vagyok, mindig segítek. Meg kell találnunk a megoldást minden kérésre – legyen az szakmai, emberi vagy pénzügyi –, én pedig kifejezetten szeretem és élvezem ezeknek a kihívásoknak a kezelését.
Angelina Jolie a Maria című filmben
Gyakrabban hallani (főleg a Trump által tavasszal belengetett, de azóta sem megvalósult filmipari fenyegetés kapcsán), hogy már nemcsak az adókedvezmények miatt választják Magyarországot nagy amerikai produkciók, hanem a magas színvonalú szakmai háttér és a bővülő stúdiókapacitás miatt is. Te hogyan látod ezt? Milyen visszajelzéseket kapsz a külföldi kollégáktól?
Tényleg igaz, hogy a jól működő filmtörvény hatására itthon kiépült egy olyan szakemberbázis és infrastruktúra, amely biztonságot jelent az ide érkező külföldi produkciók számára. Nagyon jó pozícióban vagyunk a világban abból a szempontból, hogy Budapestet nem csak forgatási helyszínként értékelik. Sem a nagynevű sztárok, sem a külföldi stábtagok nem bánják, ha hónapokat kell itt tölteniük, mert tudják, hogy olyan környezetben várjuk őket, ahol szeretnek lenni, élni és dolgozni.
A legbüszkébb azonban arra vagyok, hogy a magyar szakembergárda olyan szintre fejlődött, hogy a külföldi rendezők és producerek ma már sokszor innen választanak részlegvezetőket is, már nem hoznak magukkal mindenkit, mint régebben. Mi pedig örömmel vagyunk partnerek abban, hogy magyar operatőrt, jelmeztervezőt vagy látványtervezőt alkalmazzanak például. Ezt az is alátámasztja, hogy az utóbbi időben fantasztikus díjakat nyertek a magyar szakemberek, egészen az Oscarig eljutva. Arról nem is beszélve, hogy a külföldi produkcióknak gazdaságilag is előnyősebb, ha kevesebb embert kell beutaztatniuk. Az a legfontosabb feladatunk, hogy olyan úgynevezett production value-t tegyünk a vászonra vagy a képernyőre, ami miatt megéri idejönni Magyarországra. Mindez eddig szerencsére nagyon jól működött és reméljük, hogy így folytatódik a jövőben is!
Az Árva Magyarországon először a Cinefest versenyprogramjában látható, a mozikba pedig október 23-án érkezik, a Mozinet forgalmazásában.
Címlap: Kemény Ildikó, az Árva producere. Fotó: Barna György
