A berni követ és a Félvilág alkotói (beleértve Lajos Tamás producert) sajtótájékoztatón mutatták be új filmjüket, mely a Gulág Emlékbizottság, illetve a GULÁG-GUPVI Emlékév támogatásával valósul meg. A rendezvényen a két főszerepet játszó Csányi Sándor és Gera Marina, valamint Rétvári Bence, a az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is megjelentek. Utóbbi a projekt által felelevenített éráról beszélt. A II. világháború végén Sztálin parancsára kollektív büntetésként 800 ezer magyart hurcoltak el szovjet munka- és hadifogolytáborokba, akiknek a negyede sosem tért haza, a többieknek pedig hallgatniuk kellett. Minden 12. magyart érintett a málenkij robot.
Lajos Tamás is azt mondta, hogy fő feladatuk átadni a következő generációnak ezt a mellőzött témát. A Gulag Emlékbizottság 423 milliós büdzsét biztosított a filmnek, ami a tévéfilm-támogatások viszonylatában átlag feletti összegnek számít. Kérdésünkre elmondta, hogy erre a büdzsére szükség is lesz, mivel télen játszódó, sokhelyszínes és sokszereplős film készül. Szász Attilától ezúttal is mozifilmes igényességű munkát vár, ami a Félvilághoz hasonlóan akár a moziforgalmazásba is eljuthat.
Köbli és Szász a szinopszist is ismertették: a film története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket, köztük a női főhőst, Irént (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról. Abban a tudatban válik el hatéves kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak. A megszállók viszont marhavagonokban egy ukrán munkatáborba szállítják a nőket, ahol a helyi szénbányában kell kényszermunkát végezniük. Irén találkozik egy Rajmund nevű férfival (Csányi Sándor), aki megtanítja, hogyan lehet túlélni a poklot, miközben kettejük között különleges kapcsolat szövődik.
A forgatókönyvíró elmesélte, hogy nagyapja szovjet hadifogoly volt, a málenkij robot szülővárosát, Dombóvárt is érintette, és - mivel a film megtörtént eseten alapul - Irén történetéről is egy régi ismerősétől hallott. Köbli is fontosnak tartja továbbadni a nagyapáik, nagyanyáik generációjának háborús élményeit. A koncentrációs táborokhoz hasonlította a Gulágokat és Gupvikat, azzal a különbséggel, hogy tömeges megsemmisítés helyett a szovjetek hagyták meghalni a foglyokat. Az embereket - gyakran direkten svábokat - szó nélkül hurcolták el, és éveket kellett idegen földön, embertelen körülmények között túlélniük.
Kérdésünkre elmondta, hogy az írás során a fő dilemmát az jelentette, hogy tablószerű történet készüljön, vagy csak egyetlen hősnőre fókuszáljon. A történet 5 éven ível át, így az is kihívás volt, hogy ebből mit mutasson meg, mennyit sűríthet az eseményekből. Elárulta, hogy nem középhosszú, hanem másfél órás film készül, a projekt nagyobb léptékű és büdzséjű az eddigi Kölbi-Szász munkáknál. Szerinte ezt a témát nem lehet háromszereplőss kamaradarabként feldolgozni, ahhoz túl sok embert érintett.
Szász megerősítette, hogy nem tablószerű film készül az elhurcolt nőkről, hanem egyetlen főhősre fókuszál, pontosabban két ember kapcsolatára. Kérdésünkre elmondta, hogy az jelentett számára új kihívást, hogy míg az előző két filmjük thrillerbe hajlott, most vegytiszta drámát készít, és ezért mértéktartónak kell maradnia, nem szabad “túlspiláznia”, túlmanipulálni a nézőt, kicsikarni az érzelmeket. Már csak a tragikus téma miatt is szükség van erre, méltó emléket kell állítaniuk az áldozatoknak, ami nagyobb felelősséggel jár. Tartózkodnia kell a kliséktől, írói és rendező truvájok helyett hagyni, hogy magát működtesse az érzelmes történet.
Színészközpontúnak nevezte a projektet, amiben Gera Marina minden jelenetben szerepel, viszi a hátán filmet. A fiatal színésznő arról beszélt, hogy ez az eddigi legnagyobb szerepe, eddig főleg 8-10 napokat forgatott, most viszont többet fog, mint az utóbbi években összesen. Köblihez hasonlóan személyesen érintett a film által feldolgozott tragédiában, felmenőin keresztül. A Félvilágot nőközpontú, a női lélekről szóló filmként dicsérte.
Csányival még nem dolgoztak együtt, ami szerinte jót tesz majd az alakításaiknak, bár ennek miértje már a spoiler kategóriába esne. A színész karaktere egy gyakorlatias túlélőművész. Csányi szerint a film tanulsága hasonló, mint a Sorstalanságé, mely szerint az ember még elviselhetetlen körülmények között is élni akar. A férfi- és női hős közti románcot érzelemmentesnek nevezte, ami nem a reményre épül, hanem éppen annak az elfogadására, hogy a két karakter valószínűleg sosem jut majd haza a családjához.
A filmben szerepelni fog Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska és Kurta Niké is. A forgatás február 26-án kezdődik, 28-30 napig tart majd, április közepén zárul, a bemutató pedig jövő februárban, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján várható.
Fotó: Domonkos Balázs
