Filmhu: Másfél éve vezeted az NKA filmművészeti kollégiumát, amely a mai filmtámogatási rendszer egyik intézményi szereplője. Mi a feladata az NKA-nak?
Lajos Tamás: A Nemzeti Kulturális Alap Filmművészet Kollégiuma elsődleges feladata a nem gyártási célú filmszakmai tevékenységek támogatása. A nagyjátékfilmeket törvény sorolta a Filmalap alá, a rövidebb műfajokat, így a kis-, a kísérleti, a dokumentum- és a tévéfilmeket az NMHH Magyar Mecenatúra programja, illetve a különféle emlékbizottságok - amilyen a Gulág- vagy az ‘56-os - finanszírozzák. Mi az NKA-ban a határterületeket szponzoráljuk, a filmszakma azon nem-gyártási szegmenseit, amelyeknek nincs vagy nagyon szerény a máshonnan megszerezhető anyagi forrásuk. Ezt írják elő a működésünket szabályozó jogszabályok.
Filmhu: Mik ezek a határterületek? Folyóiratok, fesztiválok, filmklubok?
L.T.: Főleg, de bármilyen filmszakmai tevékenység lehet, ami nem a gyártás része. A gyártást a forgatókönyvírástól az utómunkáig értem. Az általunk támogatott területek közül a folyóiratoknak kevés más forrása van, ahogy az artmoziknak és artfilm forgalmazásnak szintén. Az ingatlanfejlesztést nem támogathatjuk, de mindent, ami a filmvetítéshez kell, azt igen. Szakirányú oktatásra is adhatunk pénzt, ilyen például workshopokon való részvétel, vagy azok szervezése. Az Arany János-emlékév kapcsán például egy Arany-kisfilmfesztivál szervezését tervezzük támogatni. Hatan vagyunk jelenleg a kollégiumban, örömmel várjuk a szakmában igényként megfogalmazódó ötleteket.
Filmhu: Mekkora keret áll rendelkezésre?
L.T.: Egyre jelentősebb összegek felett döntünk, 2016-ban, amikor megalakult a kollégium, különböző kiegészítésekkel 350 milliót tudtunk költeni, amiből 150-et áthoztunk a 2017-es évre, így aztán 540 milliót tudunk idén pályáztatni. Ez is mutatja, hogy az NKA vezetése stratégiai ágazatnak tekinti a filmet, aminek nagyon örülünk. A filmgyártásra jelenleg a rendszerváltás óta valaha rendelkezésre álló eddigi legmagasabb összeg dupláját költi a kormány a Filmalap és a Mecenatúra, valamint az emlékbizottságok támogatásai által. Most jutunk el oda, hogy a határterületekre is van egy minden eddiginél nagyobb keret, ha nem is az eddigiek duplája. Ez jövőre lesz igazán érzékelhető, de már most is látszanak az eredményei.
Filmhu: Erre szükség is van, egy legyártott film sikeréhez fesztiválok, folyóiratok és artmozik jelentősen hozzá tudnak járulni.
L.T.: Ezeket mind stratégiai területnek gondolom. 2010-11 környékén az MMKA csődje okán nem támogatta tovább az artmozikat és artfilm forgalmazást. Ha nincs az NKA, egymás után zárhattak volna be a mozik. A művészfilmek forgalmazásának fő forrása ma az NKA, ahogy a filmes szaklapoké is, legyen szó printről vagy online-ról.
Filmhu: Támogatással az artmozik akkor is műsoron tudnak tartani egy magyar filmet, ha azokat a hollywoodi blockbusterek kiszorítják a multiplexekből.
L.T.: A folyóiratok és a fesztiválok ugyanígy nélkülözhetetlenek. A filmkészítés nem ér ott véget, hogy leforgatunk egy filmet, aztán valamilyen marketingfogással megpróbáljuk behozni a nézőket a mozikba. Különféle megjelenési lehetőségeket, szakmai fórumokat, eseményeket kell támogatni ahhoz, hogy a magyar film minél szélesebb nézőközönséget elérjen, és a filmszakma megmutathassa magát, továbbá, hogy egymással is megvitathassuk a szakma kérdéseit.
Filmhu: Egy magyar film esetében az igazán komolyan vehető reklám az, amikor díjat nyer egy fesztiválon, vagy jókat írnak róla a médiában, nem az, hogy lemegy sokszor a trailere a tévében.
L.T.: Kiemelten kezeljük a filmek fesztiválszereplését. Persze mérlegelnünk kell a filmek fesztiválokra való eljuttatásának támogatását, mivel ezt más szervezetek hosszú idő óta főtevékenységként intézik, ilyen a Filmalap Nemzetközi igazgatósága. A rövid műfajok fesztiváloztatásának területén azonban lehet dolgunk. Az artmozikat és a folyóiratokat szinte egyedüliként támogatjuk. Jelentős összeggel gazdálkodunk, és remélhetőleg a jövőben ez tovább emelkedik. A filmgyártás sikereit visszaigazolták különféle eredmények, például az Oscar- és más nívós fesztiváldíjak. A magyarok láthatóan újra elkezdtek a hazai filmek iránt érdeklődni. Persze még nem vagyunk a csúcson, de már elindultunk egy úton, és ebben tevékeny részt szeretnénk vállalni.
Filmhu: Mik az egyéb tervek a fesztiválszereplések segítése mellett?
L.T.: Sok más pályázati tervünk mellett például könyvkiadási támogatásokon is gondolkodunk, de fontos célunk a workshopok és a fesztiválok szervezésének segítése is. Fesztiválra több helyről is lehet pénzt szerezni, akár szponzoroktól is, de kifejezett igény a szakma részéről, hogy egyszerűbb legyen a pályázati rendszer. Rengeteg irányba kell fordulniuk a fesztiválszervezőknek (kivéve a Filmhetet). Még messze vagyunk attól, hogy egyetlen forrásból meg lehessen finanszírozni egy fesztivált, de ez is tervünk, illetve szeretnénk ebben minél nagyobb szerepet játszani.
Filmhu: A filmes szakképzés és a filmklubok fejlesztésre szoruló területek?
L.T.: Igen. Előbbire egyedi pályázataink lesznek, mivel nem feladatunk a teljes filmes oktatási struktúrát finanszírozni, és nem is fogjuk ezt tenni. A filmklubok pedig azért fontosak, mert minél szélesebb közönséghez tudják eljuttatni a színvonalas nemzetközi és magyar filmeket. Ez talán a leginkább magára hagyott terület: az kevés, hogy egy-egy lelkes szervező csinál filmklubot vidéki nagyvárosokban. Az is lényeges, hogy ne csak vetítés legyen, hanem egy ahhoz szervezett komplex program is, alkotók vagy előadók meghívása. Ezt külön méltányoljuk, és errefelé igyekszünk fejleszteni. A magyar filmek adóforintokból készülnek, így kötelességünk eljuttatni őket a közönséghez. Arra van szükség, hogy egy film azután is hozzáférhető legyen, hogy lekerült a moziműsorról.
Filmhu: Kell Budapestre egy nívós fesztivál, vagy inkább olyan vidéki városok eseményeit kell erősíteni, mint a miskolci CineFest vagy a szegedi Zsigmond Vilmos?
L.T.: Erről megoszlanak a vélemények a szakmában. A fesztiválnaptár nagyon telített, egy nemzetközi, A-kategóriás fesztivál beindításának elég kicsi az esélye, bár én nem zárnám ki. A fesztiválszakemberek szerint Európában erre már nincs kapacitás, ésszerű lebonyolítási időszak, de ha meg se próbáljuk, nem törjük rajta a fejünket, úgy biztos nem is lesz. Ezt a kérdést érdemes lenne vitára bocsátani. Viszont a magyar filmeknek kell, hogy legyen megjelenési fóruma. A Filmhetet remek kezdeményezésnek tartom, amit érdemes tovább fejleszteni akár a nemzetköziség irányába. Nem csak az fontos, hogy bemutassák az éves hazai filmtermés legjavát, hanem hogy a szakemberek is találkozhassanak, és a közönség is velük.
Filmhu: Idén vidéki nagyvárosokban is volt Filmhét.
L.T.: Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy vidéki nagyvárosokba is eljussanak a legjobb filmek akár a Filmhét, akár más fesztivál keretein belül, de ugyanígy viszonyulunk a határon túli magyar területekről érkező kezdeményezésekhez is.
Fotó: Pozsonyi Janka
