Sötét erdőkben bóklászó cigánykaravánokról, éhezésről és nyomorról, egy alkoholista apa és egy bomlott elméjű anya súlyos örökségéről, a cirkusz és varieté lenyűgöző, ugyanakkor kegyetlen világáról, Kalifornia első filmstúdióiról és az amerikai közép-nyugat álmos kisvárosainak mélyén szunnyadó gyűlöletről, üvegcsontú műlovarnőkről, csődbe ment impresszáriókról, és a nagy szerelem, a mozi születésének megdöbbentő titkáról mesél Fabio Stassi a Charlie utolsó táncában. A kötetben Charlie Chaplin a fiának, Christophernek írt levelében emlékezik vissza az első próbálkozásokra. A filmes időszámítás kezdete ez, ahogy a Csavargó látta, ráadásnak meg ott egy bizarr ultimátum, melyet a Halállal köt hősünk.

chaplin500

„1979-ben találkoztunk először, jót beszélgettünk, utána talán egy év múlva kerestem fel, mert az első és utolsó amatőr filmemhez szerettem volna egy videokamerát, és Béla kicsempészett nekem egyet a főiskoláról” – nyilatkozta nem is olyan rég a filmhu-nak Kovács András Bálint, akinek az amerikai kiadás után végre magyarul is megjelent A kör bezárul című kötete. A könyv Tarr Béla filmművészetét elemzi, mégpedig egy olyan ember szűrőjén keresztül, aki szoros, bár időnként vitákkal tarkított baráti és munkakapcsolatot ápolt a rendezővel.

kab-tarr500

Van közöttük hollywoodi nagyágyú, meg függetlenfilmes, sokfelől jöttek, nevük a védjegyük. A kortárs amerikai film tizenegy meghatározó rendezőjéről szól a Korszakalkotók című kötet (csak a rend kedvéért, ők azok: Tim Burton, Jim Jarmusch, Richard Linklater, David Lynch, Terrence Malick, Michael Mann, Ridley Scott, Steven Soderbergh, Steven Spielberg, Quentin Tarantino és Gus Van Sant). Filmjeik és életpályáik mellett a kortárs amerikai filmkultúra egy fontos szeletét is megvillantja a kötet. Azt a szerkesztők is elismerik, hogy a könyvben még sok karakteres és meghatározó amerikai rendező helyet kaphatott volna, a tizenegy név azonban – ahogy az előszó is kiemeli – csupán a szerzők személyes ízlését reprezentálja. Mi ez, ha nem egy jó indok a folytatásra?

korszakalkotók500

A Film és story boardot „vérbeli filmkönyvként” jellemezte az 1998-as Filmvilág. Eszerint: „Filmnyelvi tankönyv kezdők számára, segédkönyv mindazon szakmabeliek számára, akik így vagy úgy mozgóképben utaznak, szükséges és módszeres kinematográfiai tudás nélkül. S talán nem véletlen, hogy ilyen alapvető művet gyakorló filmművész komponáljon meg s tegyen közzé”. Varga Csaba kötetét idén újra kiadták; a Film és story board szerzője nem csak a filmkészítést gyakorlóknak, illetve gyakorolni vágyóknak szánta, hanem azoknak is, akik csupán érteni szeretnék mindazt, ami a filmkészítés szellemi hátterében zajlik.

film-es-storyboard500

Ha a friss megjelenések közül kihagytunk volna valami fontosat, írd meg bátran a filmhu@forum.film.hu címre!