Herczog, Greenaway, Malick, Wenders a német fővárosban
65. alkalommal suhannak keresztül a kortárs filmművészet legnagyobbjai a Berlinale vörös szőnyegén. Werner Herczog, Wim Wenders, Peter Greenaway legújabb alkotásai peregnek a vásznon, és nem lenne igazi a fesztivál Jafar Panahi-film nélkül. A versenyprogramból válogattunk.
1951-ben a hidegháború légkörében Nyugat-Berlinben rendezték meg az első Berlinalét. A hely és az idő meghatározta a fesztivál jellegét, így az eltelt évtizedek során a berlini vált a legpolitikusabb filmfesztivállá, itt mutatták be a legtöbb politikai-töltetű filmet. A Berlinále sokáig a „szabad világ kirakatát” jelentette nekünk, míg mára magát a szabadságot jelenti. A toleranciát és a művészi kifejezés szabadságát.
Akkor, 65 évvel ezelőtt Alfred Hitchcock Rebecca (A Manderley-ház asszonya) című filmjével nyílt meg a program, csütörtök este a spanyol filmrendező, Isabel Coixet Nobady Wants the Night című filmjét vetítik a Berlinale Palastban. A történet szerint Grönlandon, 1908-ban játszódó film sztárjai, Juliette Binoche, Gabriel Byrne és a japán Rinko Kikuchi. A fesztivál igazgatója, Dieter Kosslick örül Coixet filmjének, amely – akárcsak Hitchcock filmje – két extrém körülmények között lévő nő lenyűgöző portréja.
Idén is vannak hazai filmesek, akik Berlinben is megmutatják, mit tudnak a magyarok. Grosan Cristina, Bogdán Árpád pitch fórumon fejlesztik tovább forgatókönyvüket, Császi Ádám pedig koprodukciós fórumon vesz részt. Aki időben érkezik, még a nyitófilm előtt megnézheti az egyetlen magyar filmet a Berlinalén, Hörcher Gábor IDFA-nyertes alkotását, a Driftert, amelyet délután 5-kor vetítenek a Robert Bosch program keretein belül.
A Berlinale versenyprogramjában 23 filmet vetítenek, a zsűri elnöke idén a független filmesként induló Darren Aronofsky (Rekviem egy álomért, A pankrátor, Fekete hattyú, Noé), aki számára mára a legfontosabb üggyé – a történetmesélés mellett -, a környezetvédelem vált. A 23 film közül 21 világpremier lesz, sokukról alig tudni valamit, trailere sem mindegyiknek van. Így például Peter Greenaway Eisensteinről (Eisenstein in Guanajuato) szóló filmjéről is csak annyi tudható, amennyit a rendező elárult róla, mi nagyon kíváncsian várjuk:
Csakúgy, mint Terrence Malick (Az élt fája) új filmjét, Christian Bale, Natalie Portman és Cate Blanchett főszereplésével forgatott Knight of Cups-ot.
Queen of the Desert címmel, új filmmel jelentkezik Werner Herczog is, olyan sztárokkal, mint Nicole Kidman, James Franco, Damian Lewis, Robert Pattinson. A film nagyszabású történelmi portré Gertrude Bell, „a női Arábiai Lawrence” életéről. A filmezéstől eltiltott, háziőrizetben élő iráni filmrendező, Jafar Panahi régóta elköteleződött a Berlinálénak, új filmje, a Taxi, szintén a versenyprogramban látható. A Besson-film mostani iráni parafrázisában a sofőrt maga Panahi alakítja, valószínűleg a tőle megismert kérlelhetetlen társadalmi-politikai kritikával. Különös filmnek ígérkezik a versenyprogramban a romám Radu Jude munkája, az Aferim! - egy fekete-fehér kelet-európai Balkán-Western, a 19. századból.
Nagy várakozás kíséri Németországban Andreas Dresen új filmjét, az Als wir träumten-et (As We Were Dreaming) amely a kelet-német időkben Leipzigben játszódó rendszerváltás-történet, emléket állít az elveszett fiatalságnak, a múltnak és a jelennek.
Végül a fesztivál életműdíjasának, Wim Wendersnek az új filmjére hívjuk fel a figyelmet, versenyen kívül látható az Everything Will Be Fine című alkotás, olyan sztárokkal, mint James Franco, Charlotte Gainsbourg, Rachel McAdams, Marie-Josée Croze. A filmről nem sokat tudni, trailere még nincs, az azomban biztos, hogy 3D-ben készült, és a dán Bjørn Olaf Johannessen írta a forgatókönyvet. A történet szerint egzisztencialista drámának képzeljük. Egy havas téli estén balesetet okoz egy író, akinek ez a tragédia teljesen felborítja az életét. Wenders - ebben a filmjében is - arra kíváncsi, hogy meg lehet-e küzdeni a bűntudattal, van-e erőnk és bátorságunk a gyógyuláshoz, hogy szembe tudunk-e nézni a tragédiáinkkal, hogy képesek vagyunk-e a megbocsátásra. Különösen saját magunkkal szemben.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
