Noha Mundruczó Kornél A repülő ember című filmterve megjárta a berlini koprodukciós fórumot is, és az egyik első projekt volt, amit 7,5 millió forint fejlesztési támogatásban részesített a Magyar Nemzeti Filmalap, mégis a Fehér isten című filmjének forgatására kaptunk meghívást. “A repülő ember egy nagyköltségvetésű munka, amit próbálunk finanszírozni jelenleg is, de amikor láttuk, hogy ez még legalább egy évig eltart, akkor úgy döntöttünk, hogy türelmetlenek vagyunk, és egy másik projektet indítunk útjára elôször. A repülô ember továbbra is fejlesztés alatt áll.” - világította meg a filmtervek cseréjét nekünk a forgatáson a Proton Cinema vezetője, Petrányi Viktória producer. Mundruczó Kornél legutóbb 2010-ben csinált filmet: a Szelíd teremtés versenyben volt a Cannes-i Filmfesztiválon. “Mi lenne, ha csinálnánk egy partizánfilmet, nagyon pici költségvetéssel - egy kutyáról.” -- elevenítette fel a kezdeteket a rendező Mundruczó Kornél is. “Megírtuk a forgatókönyvet és kiderült, hogy egyáltalán nem egyszerű kutyákkal forgatni, és nem várt módon egy sokkal költségesebb dolog lett, mint amire én gondoltam, de hirtelen nagyon nagy nyitottság volt rá. Nemcsak a filmalapnál, hanem azokon a csatornákon is, akikkel korábban dolgoztunk, nagyon pozitív visszajelzések érkeztek. A forgatókönyv tavaly májusban készült, most pedig már forgatunk úgy, hogy a pénz jó részét külföldről sikerül megszerezni. Van bennem most egy remény, hogy normálisan is működhet valami.”
Nézd meg a forgatáson készült videónkat!
“Szokták mondani, hogy nehéz állatokkal dolgozni, de inkább úgy mondanám, hogy más. Más nehézsége van, de többet is ad. Van egyfajta folyamatos termszetessége a dolgoknak.” - foglalta össze a nehézségeket Rév Marcell operatőr is. Mundruczó Kornél filmjeit korábban Erdély Mátyás operatőrrel közösen készítette, ám őt annyira elsodorták a külföldi munkák, hogy ezúttal nem volt lehetséges az együttműködés. “Amikor olyan fázisba jutott a munka, hogy már kellett egy operatőr, és akkor Marcellt kértem meg, hogy nézzük meg, mit tudunk ebből kihozni. Más szem, más generáció és ettől izgalmas a közös munka.” Rév Marcell első nagyjátékfilmes munkája Császi Ádám Viharsarok című rendezése volt, amelyben a stáb nagy része kezdő volt: “A Viharsarok nagyon fontos tapasztalat volt elsőfilmként, most Kornéltól tanulok nagyon sokat. Egy ekkora filmet egészen más energiabeosztással lehet csinálni, más ívekben kell gondolkozni.”
De mitől olyan drága a kutyákkal forgatni? “A film költségvetése sok költségvetési soron nagyon szerény, az egyetlen igazán költséges dolog a kutyák képzése volt. Hónapokkal a forgatás előtt megkezdődött a kiképzés, csak a mai forgatási napon 35 magyar tréner van kint. Ez időben, kutyakajában és szállításban is jelentős tétel, és nagyon komoly logisztikát isigényel.” - vázolta a helyzetet a producer. A 200 kutyából körülbelül 50 a képzett, hivatásos kutya, a többi 150 ebet menhelyekről szedték össze, és készítették fel a szerepre az elmúlt hónapok során. Az állatokkal az amerikai Teresa Miller és a magyar Halász Árpád foglalkozik.
“15 éve foglalkozom állatképzéssel filmekben, először kutyával kezdtem, de dolgoztam macskával, hangyával, farkassal, mostmár ha egy galambot el kell röptetni, akkor is nekem szólnak. Tetszik az embereknek, ahogyan bánunk az állatokkal, mert nemcsak odavisszük mint egy statisztát, hanem a felkészítés során megtanítjuk neki a szerepet” - magyarázta a filmhunak Halász Árpád állattréner. Ugyanakkor ilyen még a világon nem volt, hogy 200 képzett kutya szerepeljen egy filmben, úgyhogy hatalmas munka volt ennyi állatot felkészíteni a munkára. “A tréning inkább arról szólt, hogy ők egy egységet, egy falkát alkossanak, és hogy átfussanak bármin, ha meghalják a sípot. Most azért sétáltatjuk át őket kettesével-hármasával, mert kiskorukban nem vitte el őket az apukájuk ilyen városnézésre, meg kell ismerniük ezt az alagutat, hogy mi vár rájuk a túloldalon. Most már tudják, hogy ott van a sok jutalomfalat!”
Az állattréner már forgatókönyv formában megismerkedett a történettel, hogy a szereplőkkel dolgozni tudjon, így folyamatosan konzultált a rendezővel is, minden apró változás esetén. Ugyanis ha a rendező improvizál, akkor az állatok is. “Nagyon türelmesnek kell lennem, sokkal lassabban történnek a dolgok, de ha megszületik egy pillanat és az valódi, annak azért van ereje. Az embernek az attitűdje is változik, egy ilyen filmnél nem lehet gyors eredményeket várni. Kicsit olyan mint a Delta: a víz volt ilyen, hogy nem tudod meghatározni, hogy merre folyik, de mindig igazi, és mindig szép. Ilyenek a kutyák is, hogy amikor lézengenek, az is jó, de amikor feladatuk van, az is nagyon erős.” - fogalmazta meg Mundruczó Kornél. “A kutya egy terápiás dolog: nagy öröm állatokkal dolgozni ilyen minőségben. Amennyire féltem, annyira visszaigazol.”
A film szereplőlistáját böngészve azonban szembetűnő, hogy míg a film főszereplője egy Hagen nevű kutya, és Lili nevű gazdája (Psotta Zsófia), rengeteg színész szerepel a filmben: Zsótér Sándor, Thúróczy Szabolcs, Nagy Ervin, Monori Lili, Bodnár Erika, Gálffi László, sőt számos filmes is, mint Gothár Péter, Téni Gábor és Vranik Krisztián. “Életemben nem dolgoztam még ennyi színésszel, miután ez egy kalandfilm, és nem is annyira kamaradráma, hanem jóval szerteágazóbb a történet.” A sztori szerint “Lili és kutyája, Hagen, elválaszthatatlanok, legalábbis addig a napig, míg a lány apja úgy nem dönt, nincs szükségük többé az állatra. A serdülő lány fellázad apja ellen, hogy megtalálja elveszett barátját. Ahhoz azonban, hogy visszakapja, nemcsak ki kell ismernie a felnőttek világát, de magának is felnőtté kell válnia. Hagen időközben beveti magát a városi dzsungelbe, és megtapasztalja a kiszolgáltatottak életét. A kutyák végül fellázadva a mindenkori megaláztatottak nevében, a felsőbbrendű ember ellen indulnak. Lili az egyetlen, aki véget vethet a háborúnak.” - áll a szinopszisban. “Számomra egy utópisztikus állatmese, amiben eljátszunk egy gondolattal. Nagy szavakkal élve a mindenkori kisebbség kalandjait láthatjuk, a kislány esetében pedig egy felnőtté válás történetét.”
A rendező már korábban is dolgozott kutyával: John Maxwell Coetzee Booker-díjas regényéből, a Szégyenből készült színdarab egy sintértelepen játszódik. “Igenis van egy ignorált réteg az ember alatt. Nem vesszük emberszámba, hanem leigázzuk. Nagyon megragadott ez a gondolat, hogy mit képzelünk magunkról? Miért igázzuk le az állatainkat? Ilyen értelemben nagyon szoros a darab és a film kapcsolata, hiszen természetesen ebből következett az a gondolatom, hogy mi lenne Magyarországon egy kutyával.”
A Fehér Isten magyar-német-svéd koprodukcióban készül, amelyet magyar részről a Nemzeti Filmalap 280 millió forinttal támogat, az Eurimages 340 ezer eurót ítélt a filmnek. Német és svéd részről regionális filmalapok láttak fantáziát a sztoriban, és a támogatók között találjuk az ARTE csatornát is. Mivel a Fehér Isten kapott a Filmalaptól többlettámogatást is, ezért az utolsó vágás joga speciális módon alakul, egyet nem értés esetén a Filmalapot illeti egy vágási verzió elkészítése: “Vita esetén, tehát ha vègkèpp nem tudtunk megállapodni az utolsó vágást illetően, akkor tesztközönség elé vihetjük a verziókat. A koproducerek által arányosan összeállított tesztközönség fog dönteni arról, hogy melyik verzió kerül elfogadásra, de én nagyon bízom abban, hogy erre nem kerül sor.” - mondta Petrányi Viktória.
A legszebb az egészben mégis az, hogy a Fehér isten élete a forgatással, az utolsó vágással és a bemutatóval egyáltalán nem ér véget. A forgatás után ugyanis örökbe lehet majd fogadni ezt a 150 képzett menhelyi kutyát. “Nem kell őket már megtanítani semmire, mert tudnak mindent és boldog családi életet élhetnek, teljesen egészségesek testileg és lelkileg.” - foglalta össze a kezdeményezést az állattréner. A forgatás után külön kampány foglalkozik majd a kutyák örökbeadásával, hogy minden jó legyen, ha a vége jó.
