Fanni elárulta, hogy a Két felnőtt eredetileg nem önálló kisfilmnek készült, hanem egy nyolcrészes sorozat pilotjaként. Úgy érezte, hogy ezt a különleges történetet – amely két ember egy éven át tartó, fürdőszobákban játszódó kapcsolatát követi végig – mindenképp ő szeretné elmesélni. Producere, Sipos Anna támogatta ebben, de azt javasolta, hogy előbb készítsenek egy erős rövidfilmet, amivel bizonyítani tudja rendezői képességeit, és kipróbálhatják, hogyan működik a történet leforgatva. Fanni kifejti, hogy miért érzi úgy, hogy a fürdőszoba intim tere kiváló helyszínként szolgál a karakterek bemutatásához. A romkocsma vécéjében egy beszorult ajtó választja el egymástól a két főszereplőt. Fanniék kb. 100 mellékhelyiséget jártak végig, mire megtalálták a megfelelő helyet Dunakeszin. Kiderül, hogy miért telt hosszú időbe megtalálni az ideális helyszínt, és hogy milyen kis részletekkel, például valódi vécékben megtalálható falfirkák gyűjtésével alakították megfelelően hitelessé.
Forgatókönyvírói tapasztalatai mellett igyekezett részt venni korábbi projektjeinek különféle munkálataiban, így végig jelen volt a Külön falka forgatásán, részt vett a Nyersanyag castingján és próbáin, és sorozatok esetében castingvideókat is elemzett. Elmondása szerint sokat tanult abból, hogy figyelte, mások hogyan csinálják, min mennek keresztül. Mindez nagy segítséget jelentett számára, amikor belevágott első önálló filmjének megrendezésébe.
Különleges kihívást jelentett, hogy a két főszereplő, Gellért Dorottya és Lengyel Benjámin a film nagy részében fizikailag el van választva egymástól. A casting során Fanni és a casting director, Somogyi Liza kifejezetten tesztelték, hogyan tudnak a színészek úgy játszani, hogy nem látják egymást, csak hangokra és más érzékszervi ingerekre hagyatkozhatnak. Bár a színészek jól vették az akadályt, sőt, néha felszabadítónak is érezték, mégis kihívást jelentett úgy reagálni egymásra, hogy nincs közöttük közvetlen visszacsatolás.
Két felnőtt
Kezdetben nehéz volt számára, hogy rendezőként a saját forgatókönyvén dolgozott az utómunka során, mert túlságosan közel állt hozzá, így nehezen tudott objektíven tekinteni az anyagra. Idővel azonban megtanulta bátran kezelni a helyzetet: elengedni olyan ötleteket is, amelyek a forgatókönyvben még működtek, de a vásznon már nem. Ezt az újraértékelési folyamatot izgalmasnak és frissítőnek élte meg. A rendezésben különösen élvezte az alkotófolyamat kreatív oldalát, és azt az állapotot, amikor a stábtagok teljes összhangban, szinte flow-ban dolgoztak együtt a filmen. A Két felnőtt pozitív fogadtatása a Friss Húson (ahol Lengyel Benjámin elnyerte a legjobb férfi főszereplő díját) is megerősítette abban, hogy érdemes volt belevágni.
Fanni napi írási rutinja mellett külön kitérünk a párbeszédírásra, ami számára a legnagyobb örömet okozza. Ezt tartja az alkotói folyamat legélvezetesebb részének, mert ilyenkor teljesen el tud mélyülni a történetben, mintha „színészkedne, csak fejben”. Ebben a fázisban érzi igazán, hogy benne van a helyzetben: a jelenlévő összes szereplő fejével gondolkodik, ami sokkal „élőbb” és organikusabb ötletekhez vezet, mint amik a korábbi tervezés során megszülettek volna. Nem ért egyet azzal, hogy a hiteles párbeszédírás csupán veleszületett tehetség kérdése, szerinte a kulcs – amit gyakran alábecsülnek – az, hogy az író pontosan értse, „honnan beszélnek” a karakterek.
Szántó Fanni a forgatáson
Fanni napi sorozatokhoz is írt forgatókönyveket, például az Oltári csajok esetében, illetve próbafeladatot is készített a Barátok közt számára. Mint mondja, ez egészen más jellegű munka, mint filmen vagy heti sorozaton dolgozni, jóval kevesebb benne az alkotói szabadság, sokkal inkább adott keretekhez és formátumhoz kell igazodni.
Beszélgetünk még a forgatókönyvíró és a dramaturg munka közötti elválaszthatatlan kapcsolatról, és Fanni az ősszel bemutatásra kerülő Bróker Marcsi sorozat írásáról is mesél, amin Gigor Attilával és Fazekas Mátéval dolgozott. A nagy port kavart gazdasági bűncselekményen alapuló sorozattal nem a főszereplő felmentését vagy elítélését tűzték ki célul, hanem azt, hogy emberi oldalról mutassák be őt: egy elismerésre vágyó, idősödő nőt, akinek fokozatos lecsúszása vezetett ahhoz, amit tett. Emellett a sorozat a magyar társadalom pénzhez fűződő naiv viszonyát is vizsgálja.
A teljes beszélgetés a lenti lejátszóra kattintva és a népszerű podcast alkalmazásokon keresztül hallgatható, a korábbi adások Spotify-on és az Apple Podcast oldalán is elérhetők.
