Láng Imola a Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán végzett, majd innen a belsőépítészet és a díszlettervezés irányába indult tovább. Laikus műsorvezetőként kíváncsiak voltunk rá: mi a különbség a látványtervező és a díszlettervező között? A válasz az angol kifejezésekben – production designer és art designer – rejlik. Állítása szerint, ahogy új helyre érkezik, az első dolga körbenézni a térben. Nem hazudtolta meg magát az adás készítésekor sem, belesett a polgári lakásból kialakított Filmhu iroda összes szobájába, és megdicsérte a ház adottságait. 

Ugyanilyen figyelemmel vizsgálja Budapest összes díszes homlokzatát, szerencsésnek tartja magát, hogy ilyen szép városban él és dolgozhat. Ha egy építész megálmodik és felhúz egy épületet, az jó esetben ott is marad minimum a következő 100 évben. Ezzel szemben egy látványtervező csak rövid ideig élvezheti a kész munkáját, a forgatás végén elbontják, amit megálmodott. Kíváncsiak voltunk, mennyire szokta Imolát megviselni, amikor szétszedik a díszleteit, és hogy mi a nagyobb bók, ha a nézők megdicsérik a hátteret, vagy ha annyira autentikus a film, hogy észre sem veszik a szép tapétát.

Testről és lélekről

Első komolyabb filmes munkája Pálfi György Szabadesése volt, ami látványtervezői szempontból egészen különleges munka, hiszen hét különböző lakást, belső világot kellett kitalálnia. Meg is tippeltük, melyik szoba lehetett a legnagyobb kihívás, de nem találtuk el. Imola felidézte Nagy Zsolték teljesen benejlonozott lakásának készítését és a hatalmas tehénnel zajló forgatást is, aki miatt falakat kellett átmozgatni, hogy beférjen a díszletbe.

Enyedi Ildikóval az Első szerelem című rövidfilmjén dolgozott együtt először, majd három évvel később, a Testről és lélekről előkészítésekor Ildikó ismét megkereste. Mesélt a hosszú órákon át tartó ‘interjúról’, ami a film egyik fontos helyszínén, az ebédlőben zajlott, “egy szakrális tér a filmben, ahol felülről jön a fény”. Ezalatt a pár óra alatt dőlt el, hogy Imola lesz a megfelelő ember a feladatra. Nem csak a munkát kapta meg, a hosszú terepszemle után négy napra lebetegedett, mert a falak sugározták magukból a hideget.

A feleségem története

Kíváncsiak voltunk, hogy a filmben szereplő, valódi vágóhíd és a szarvasok erdejébe mennyiben tudott látványtervezőként beleavatkozni. Szoros együttműködésben dolgozott Herbai Mátéval, a film operatőrével, miközben a hajdúnánási vágóhíd és a Budapesten épülő díszletek között ingázott. Szeret részt venni a forgatáson és figyelni a részletekre (külföldi produkciókban erre külön embert szoktak alkalmazni, ami itthon nem jellemző), de a kellékesek munkájába sem akar mindenáron beleavatkozni. Mária és Endre lakása tökéletesen tükrözi a két szereplő személyiségét, ahogy a Lizzie és Störr kapitány párizsi és hamburgi lakása is sokat elárul a párról. 

Át is kanyarodtunk A feleségem története készítésére, ami Imola eddigi legnagyobb munkája. Az óriási nemzetközi koprodukcióban készülő film miatt beleásta magát a párizsi és hamburgi építészet és lakásbelsők korabeli világába. Izgalmas részleteket tudtunk meg arról, hogy mi alapján rendezték be Lizzie és Störr kapitány lakásait és mennyi tervezés előzte meg a hajók díszletének megépítését. Az elképesztően aprólékos munka még a háttérben lévő könyvespolc köteteire is kiterjedt, minden gyufásdoboz, minden parfümös üveg külön lett megtervezve. Mesélt repülő tányérokról és gramofonokról, a városok jellegzetes színeiről, Flesch Andreával, a film jelmeztervezőjével, és Rév Marcell operatőrrel való közös munkáról is. 

Enyedi Ildikóval A feleségem története forgatásán / Fotó: Csata Hanna

Zárásként szóba jött Az unoka, Deák Kristóf első mozifilmje, és A besúgó című HBO-sorozat is – ezekben lesz látható legközelebb Imola munkája. Az adás a cikk alján hallgatható, a technika ördögének köszönhetően a szokásosnál kicsit nyomottabb minőségben, de reméljük a beszélgetés ennek ellenére minden olvasónk számára érdekes lesz.

Menetrend:

  • 01:30 - Intermédia szak
  • 04:00 - Díszlettervezés
  • 08:00 - Egy látványtervező mindig a filmek hátterét nézi?
  • 12:00 - A feleségem története
  • 17:00 - A Szabadesés lakásai
  • 23:50 - Találkozás Enyedi Ildikóval
  • 25:00 - Testről és lélekről
  • 38:00 - Egy lakás sokat elárul a tulajdonosáról?
  • 45:00 - Inspiráció A feleségem története látványaihoz
  • 48:00 - Milyen színű Párizs és Hamburg?
  • 52:00 - Párizsi és hamburgi lakások
  • 01:00:00 - Störr kapitány hajói
  • 01:08:00 - Látványtervezés és környezettudatosság
  • 01:11:00 - Közös munka a jelmeztervezővel
  • 01:13:00 - Az unoka és A besúgó

A podcast meghallgatható az alábbi lejátszóra kattintva, fent van az Anchor, a Spotify, az Apple podcast és a Mixcloud oldalán is, illetve más népszerű podcast-alkalmazásokban is elérhető.