Különböző műfajokat ötvözni nem könnyű feladat, a Zanox egyik legnagyobb erénye mégis ez: Baranyi Benő filmje egyszerre vígjáték, sci-fi és tinifilm, tele humorral és krimi elemekkel. Ezt a műfaji keveredést már az első jelenettel meg kellett alapozni, hogy a néző már nagyjából megsejthesse, milyen hangulatra számíthat a Zanoxtól. Benő már kisgyerekként a filmezés megszállottja lett, az E.T. élménye után merült fel benne először, vajon hogyan lehet rendezővé válni. Adásunkból kiderül, miként jutott el a fantasztikum, a fura csavarok rajongója a családi írógépen írt filmnovelláktól a legújabb magyar sikerfilm rendezői székéig.

A Zanox ötlete már gimnazista korában megszületett, de Benő egy másik korai filmtervéről is mesél, amelyben három, egy árvaházból közös albérletbe költöző fiúhoz fura figura érkezik, aki azzal a történettel áll elő, hogy ők mind a négyen egy, a legintelligensebb emberek számára kialakított szigetről származnak. „Ez szokott nálam visszatérő elem lenni, hogy van egy magányos hős, akit senki nem ért meg, és aztán meg mégiscsak neki van igaza.” Kíváncsian várjuk, Benő vajon ezt a tervét is leforgatja-e egyszer.

Baranyi Benő és a Zanox színészei a forgatáson / Fotó: Rumann Gábor 

Visszautaztunk az időben Baranyi Benő gyerekkorába is, a hatezer fős Újszászra, ahonnan a rendező Nyíregyházára ment középiskolába, mert, filmes érdeklődése elmélyítéséhez úgy érezte, nagyobb városba kell költöznie. Benő gyerekkori tapasztalatai azért beépültek a filmjébe, a Zanox vígjátéki elemeinek alapja, hogy nem Budapesten, hanem egy vidéki iparvárosban játszódik. Ahogy a rendező mondja, nem az íróasztal mögött, vagy más filmek nyomán kellett kitalálnia, hogy milyen a magyar vidék, a film hangulatát és szereplőit, saját élményei és egykori környezete ihlette. Janka angol érettségi jelenetét például nem kétséges, hogy a rendező saját tapasztalataiból építette fel.

Az érettségi izgalma nem kerítette igazán a hatalmába, hiszen pontosan tudta, hogy ő filmrendező akar lenni. Felvételizett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, az első próbálkozásokra nem vették fel. Első mestere, Bollók Csaba azt tanácsolta neki, ha harminc éves koráig nem veszik fel, akkor barátkozzon meg a gondolattal, hogy nem oda való. Végül harminc éves kora előtt már az esélytelenek nyugalmával utoljára még megpróbálta, ekkor került be a Gothár Péter vezette filmrendezői mesterszakra. A kemény munka meghozta a gyümölcsét, az első nagyjátékfilm bemutatása fontos pillanat a rendező életében. „Nem járok a fellegekben, két lábbal a földön járok, de jól érzem magam” – mondta Benő. „Ez nem pikk-pakk jött, hanem egy hosszú, lassú folyamat.”

A stáb hosszas kutatás és helyszínkeresés után döntött Komló és Dunaújváros mellett, hogy a kettőből megalkossák a fiktív magyar várost, gyilkosságok, szerelmek, érettségik és időutazások különös helyszínét. A különböző városokban nem csak a különleges épületek, de az eltérő szokások is meglepték a stábot. Benőt talán kevésbé, ő egykori nyíregyházi gimnazistaként már tudta: ahány város, annyi gyros.

Vasvári Vivien és Hatházi András

A helyszínkeresés után a színészek kiválasztása következett. „Nem normális, hogy ezt valaki meg tudja csinálni” – mondta a rendező Bálint Elődről, aki a főszereplő Misit alakítja. Nem minden színész lenne képes arra, hogy ugyanazt a jelenetet egymás után, az időutazásból fakadó árnyalatok érzékeltetésével játssza el. 

Szóba került a film tempója, melyet részben a gimnazista tesztközönség visszajelzései alakítottak – kikerült több, a gimnazisták életét bemutató jelenet is. Benő mesélt arról, hogy elsősorban a fiatal közönséget szerette volna megszólítani, ezért szerepeltetett influenszereket, akik most „nagyobb sztárok, mint a rocksztárok annak idején.” Így került a filmbe Már megint Kitty vagy Vasvári Vivien. Bár a rendező szeme előtt végig az a kérdés lebegett, hogy hogyan lehetne becsalogatni a moziba a fiatalokat, nem kifejezetten 2022 fiatalságáról akart mesélni. „Nem azt próbáltam meg kitalálni, hogy a mai tizenéveseknek mi tetszene, hanem hogy a tizennyolc éves Benőnek mi tetszene.” Társíróként gondolt egykori énjére, az érdekelte, vajon mi motiválta akkor, amikor vázlatfüzeteket, papírzsebkendőket írt tele ezzel a történettel.

A Zanox felforgatja az időutazós film műfaját, egy különleges dramaturgiai csavarral oldja meg az időutazás problémáit, úgy, hogy – a rendező szerint legalábbis – nincs logikai bukfenc a történetben. Ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy az idő szűkössége miatt mindent nagyon precízen meg kellett tervezni a forgatás előtt. Ennek ellenére becsúszott néhány véletlen, például abban a jelenetben, amikor Misi és Janka alatt összetörik az ágy. Ezt nem tervezték be, de végül a film egyik legviccesebb jelenete lett.

Misi házipálinkával a kezében

Az időutazás kellékei közül a gyógyszer már régen megvolt, a pálinka viszont csak később került a filmbe. „Szerettem volna egy olyan italt, vagy ételt, amit Misi nem fogyasztott még előtte.” Felvetődhet a kérdés, hogy a Zanox mennyire vicceli el az alkoholizmus problémáját. Benő ugyanakkor úgy látja, hogy a karakterek hitelességéhez, hétköznapiságához sokat adnak az olyan karakterek, mint a vörös orrú bácsi, aki a köpenye alá házipálinkát rejt. Valós tapasztalatra épít a bulijelenetben feltűnő tyúk is, aki akár a legnagyobb gázsijú színész címéért is indulhatott volna. 

19 forgatási nap – mindössze ennyi idő állt a stáb rendelkezésére, hogy leforgassák a történetet, így volt olyan jelenet, amelyben minden snittet csak egyszer vehettek fel. Ehhez a sok próba mellett a stáb összeszokottságára is szükség volt. A producer, Gyurin Zsuzsi a rendező felesége, az pedig, hogy egymás munkáját ismerik, megkönnyítette a forgatást. Emellett Benő a stáb többi tagjával is családias hangulatot teremtett, ami nagyon sokat segített abban, hogy leküzdjék az előttük álló nehézségeket. 

Hogy mi lesz Benő következő nagyjátékfilmje, az még előtte is rejtély, de az előző munkái változatosságából kiindulva az is elképzelhető, hogy nagyon meg fog lepni minket. „Nem az van, hogy szándékosan mindig mást szeretnék csinálni, hanem nem akarom mindig ugyanazt. Szeretem a kihívásokat.” A rendező most például egy tévéfilmen dolgozik, ami időutazós vígjáték helyett kamaradráma lesz.

Menetrend:  

  • 0:00 - A Zanox műfajisága
  • 5:21 - Mit tehet egy újszászi srác, ha filmet akar csinálni?
  • 9:57 - Földönkívüli az albérletben
  • 12:41 - Baranyi Benő magáról mintázta a Zanox főhősét?
  • 20:44 - Mozikban az első nagyjátékfilmje, de nem jár a fellegekben
  • 22:01 - Szocreál helyszínkeresés, kiflis gyros és fasirtos pizza
  • 27:45 - Bálint Előd kiválasztása és az időutazás görcsös rángatózása
  • 31:21 - Időutazós filmek forgatásának nehézsége
  • 35:55 - A jó ritmus titka, influenszerek és a generációs szakadék
  • 40:30 - Mit állít a mai fiatalokról?
  • 42:49 - Fáratlan fordulatok és az időutazás problematikája
  • 47:00 - Főcím, Gustave Tiger és a spontaneitás
  • 50:10 - Az alkoholizmus problémája
  • 53:25 - Vidékábrázolás a Zanoxban és tyúk a buliban
  • 57:21 - A vágy, hogy megmásítsuk a múltat
  • 1:01:03 - Férj és feleség a forgatáson
  • 01:04:05 - Családias közösség a forgatáson
  • 01:07:05 - A jövő
  • 01:13:42 - Illegális forgatás és kedvenc jelenet  

A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, fent van az Anchor, a Spotify, az Apple és a Mixcloud oldalán, illetve más népszerű podcast-alkalmazásokban is elérhető.

A címlapképet Varga Dénes készítette.