Gigor Attila A nyomozó című filmjével vált ismertté, melynek forgatókönyve még a főiskolás évek alatt formálódott. A Grunwalsky Ferenc osztályába járó Gigor folyamatosan megmutatta a forgatókönyvet tanárainak és a főiskola több kiemelkedő oktatójának, például Schulze Évának és Bereményi Gézának, mégis egymaga készítette el a film terveit. A nyomozó végül Pusztai Ferenc produceri munkájának köszönhetően, illetve a svéd és ír támogatások révén valósulhatott meg.
Gigor Attila a Fényíróknál
Míg A nyomozó forgatása alatt nehezen állt össze az amúgy jól együttműködő csapat, addig ez a Terápia esetében már az elején zökkenőmentesen zajlott. Gigor a sorozat co-executive producerének, Krigler Gábornak köszönhetően került be a stábba: ő mutatta meg számára az izraeli sorozat évadait, majd kérte fel, hogy csatlakozzon az írói csapathoz. Az első öt epizód megtekintése pedig elég is volt Gigor számára, hogy igent mondjon az ajánlatra. „Tetszett, hogy kevés pénzből, olcsó technikai megoldásokkal készítették el a BeTipult. Nem az operatőri, illetve a rendezői munkán van a hangsúly, hanem a dialógusokon és a hibátlan színészi játékon” – hangsúlyozta.
Az itthon öt éve debütált sorozat első évada az eredeti színtiszta adaptációja volt. Az érdekesség azonban az, hogy míg az alkotóknak a fővonalat és a karakterek jellemző vonásait követniük kell, addig az egyes szituációkat átírhatják a „magyar valóságra”. Az írói gárda minden egyes lépést közösen vitat meg, együtt olvassák fel az ötleteiket, megjegyzéseket fűznek a másik terveihez, írásaihoz, miközben hűek maradnak a korábban elhatározott elképzeléshez. A cél az izraeli első évad színvonalának megőrzése volt – magyar színekben tálalva. A második évad már ennél lazábban készülhetett el, olyannyira, hogy a harmadik évadban már saját, kitalált történetek is szerepelhetnek.
Nézz bele a Terápiába!
Gigor szerint ügyelni kell arra, hogy milyen a „közhangulat” itthon, hogy mennyire erőltessék a lelkileg megrázó, nyomasztó cselekményeket. Így például az első évad eredetijében szereplő bombázó vadászpilóta szerepét átírták egy sikeres gyógyszergyáros krízisére. Ehhez hasonló változtatást figyelhettünk meg a levetített három rész esetében is. A megnézett epizódban a páciens egy Virág nevű lány volt, aki pszichológustól pszichológushoz jár; a fiatal nő csak önmagának hisz, más tanácsát elvből elutasítja. A magyar szál annyival egészült ki Gigor által, hogy Virág, leplezve valós gondjait, a nimfomániát veti fel problémaként. Ez a mellékszál azonban nem szerepel az eredeti, izraeli verzióban, de Gigor szerint a felszínen sokkal könnyebben meg lehet közelíteni a problémát.
Gigor Attila a vetítést követő beszélgetésen elárulta azt is, hogy miként zajlik a szereplőválogatás. Minden szerepre körülbelül másfél-két órás castingot tartottak, így választotta ki a rendező Kurta Nikét is Virág szerepére. Az ő esetében például fontos volt, hogy a vidám, közvetlen énje mellett a zárkózottabb, bizalmatlanabb viselkedése is hihető legyen. A második évadban a legnagyobb kihívást azt jelentette, hogy Misi szerepére megtalálják a megfelelő gyerekszereplőt (ezt a karaktert végül Surányi Áron alakítja az évadban). Gigor korábban nem foglalkozott gyerekszínészekkel, így kissé tartott attól, miként tudja kezelni a helyzetet. Elmondása szerint a gyerekek teljesen más bánásmódot igényelnek, sokkal óvatosabban kell „játszani” például az érzelmeikkel, a lelki világukkal. Így régi jó barátját, Ötvös Andrást kérte fel, hogy segítsen a Surányi Áronnal való forgatások alatt. Ötvös remek tréner, többször tartott tizenéveseknek nyári színésztábort. Sőt, mi több, pár hetes foglalkozás után elérte, hogy Misi egy csettintésre sírni kezdjen az egyik jelenetben – ez a fejlődés hihetetlenül meglepte magát Gigort is.
„Szerintem nincsen olyan, hogy rossz színész. Bár lehet, hogy csak nagyon színészközpontú vagyok, és mindent alájuk rendelek. Emiatt fordul elő például, hogy türelmetlenebb vagyok az operatőrökkel, rajtuk csattan az ostor” – mesélte még. Kiderült például, hogy nem csupán a szereplők kiválasztására szerveztek castingokat: ahhoz, hogy a kamera másik oldalára kerülhessenek a jelöltek, szintén helyt kellett állniuk. A rendezők castingján Gigor csupán B-verzióként végzett, de végül is sikerült helyet biztosítania magának a stábban. Enyedi Ildikó és az HBO folyamatosan végigkövette a rendező munkáját, de ez a felügyelet a második évadra már lazábbá vált. Sőt, Nagypál Orsival kiegészülve kellőképpen összeszokott, jól együttműködő rendezőhármast alakítanak: „A többiek viccelődni is szoktak, hogy a forgatások alatt mi hárman úgy közlekedünk, mint egy háromfejű sárkány.”
Szabó Gábor és Gigor Attila
Bár Gigor magát nem tekinti vizuális alkatnak, ettől függetlenül a Terápia magyar változata képileg szinte kifogástalan. A megkapott eredeti forgatókönyv háromvonásos szerkezetben kerül a magyar stábhoz, amelyben kiemelt szerepet kap a dramaturgiai pont. Ez az a fordulópont, melyet minden országban meg kell hagyniuk a rendezőknek. Az előbb említett szerkezethez kapcsolódik a két kamerával (A -, illetve B-kamera) folytatott folyamatos játék. Míg az egyik a tengelyhez közel helyezkedik el, addig a másik távolról rögzíti az eseményeket. Gigor nagy hangsúlyt fektet a kameravezetésre, képpel is szeretné érzékeltetni a szereplők közötti távolságot vagy a kibontakozó közelséget.
És hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve Gigor Attilának? Mindenképpen mesésebb jellegű filmet tervez, hiszen megszállottja az X-boxnak és a képregényeknek, melyek nem csak a kikapcsolódásban, hanem a vizuális gondolkodásban is segítik őt. „Szeretem a meséket, mivel hihetetlenül leegyszerűsítik az élet legbonyolultabb dolgait is, ezáltal tisztábban látjuk azt, amit korábban például képtelenek voltunk megérteni”.
