A diákzsűri szintén A nap árnyékában című filmnek ítélte a 100.000 forintos különdíjat. A diákzsűri egyhangúlag meghozott döntése egy klasszikus emberi jogi filmre esett. A kirekesztettség ábrázolásán, a tudatlanságból és babonaságból eredő nyomorúságos és kilátástalan életek bemutatásán túl a film azt példázza, hogy ha az egyén bátor kiállása politikai támogatással párosul, lehetséges változást elérni akár egy törzsies viszonyok közt élő társadalomban is. A Tanzániai Albínók Egyesülete kitartó és békés küzdelme reményt hoz többszázezer albínó életébe.
A nap árnyékában
Az idei nyitófilm az Unokabátyám (First Cousin Once Removed), számos fesztivál-díjjal kitüntetett alkotás volt, Alan Berliner rendezésében. Egy emlékezetét, s így személyiségét is fokozatosan elvesztő amerikai költő-műfordító-professzor története a film.
A filmprogramot idén is több rendezvény gazdagította. A DocLab filmes workshop három készülőben lévő kelet-európai projektet segített nemzetközi producerek és filmes szakemberek és a Finnagora közreműködésével. A Toldi klubban esténként közönségtalálkozó és koncert és/VJ zárta a vetítéseket.
Idén is teltházasak voltak a Diákverzió programjai: a középiskolásoknak szervezett, az érzékenyítést célzó vetítések és beszélgetések a fesztivál jövő generációját vezeti be a politikai filmek világába. Az idei Diákverzión több mint 300 diák vett részt.
Unokabátyám
Idén 14 filmalkotót- és szakembert látott vendégül a fesztivál, akiket a vetítéseket követő közönségtalálkozón kérdezhetett a közönség. A vetítések öt helyszínen zajlottak: Toldi, Művész, Cirko-Gejzír és Örökmozgó mozik és a Francia Intézet. A DocLab és más kiegészítő programoknak pedig az OSA Archivumban adott otthont.
A Nemzetközi panoráma 26 filmje ízelítőt adott a friss dokumentumfilm termésből – belőlük került ki a díjnyertes film; a Fókuszban Indonézia alprogram keretében 4 remek társadalmi és politikai doksi került a vászonra. Az Őslakosok alprogramban 6, többnyire elzártan élő közösségek hagyomány és modernizáció közti életét bemutató film szerepelt.
Unokabátyám
A XX. századi filmezés egyik legtalányosabb figurájának emléket állító “Hommage á Chris Marker” retrospektív program az emlékezet kérdéskörét feszegeti, s rámutat a filmesek minduntalan felszínre törő politikai elkötelezettségére, illetve magának a vizuális médiának folytonos újraértelmeződésére. A Nemzetközi panoráma filmjéhez hat új magyar filmtársult, amelyek azt bizonyítják, hogy az évek óta tartó intézményes gondok dacára a filmesek nem adják föl, és törekednek a magyar valóság kreatív dokumentumfilmes megmutatására.
A 10. Verzió minden eddiginél gazdagabb programmal minden eddiginél több nézőt hozott, bizonyítva, hogy a dokumentumfilmnek nagy és komoly rajongótábora van Magyarországon.
