A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjéért Reisz Gábor nyerte a legjobb rendező díját a 19. szófiai nemzetközi filmfesztiválon. A nemzetközi zsűri elnöke Stefan Komandarev bolgár rendező volt. Reisz Gábor személyesen vette át az elismerést a záróceremónián.
Újabb nemzetközi elismerésben részesült a hétvégén a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című magyar diplomafilm. Reisz Gábor a legjobb rendező díját nyerte el a 19. alkalommal megrendezett szófiai nemzetközi filmfesztiválon, amely a térség jelentős nemzetközi seregszemléje és Bulgária elsőszámú filmfesztiválja. A versenyprogramban 12 játékfilm indult, a nemzetközi zsűri elnöke Stefan Komandarev bolgár rendező volt. Reisz Gábor személyesen vette át az elismerést a záróceremónián.
Reisz Gábor rendező-forgatókönyvíró-zeneszerző VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című első játékfilmje elsőprő kritikai és közönségsiker volt. November végén a torinói filmfesztivál zsűrijének különdíját és a közönségdíjat is elnyerte VAN. A rangos olasz fesztivál hivatalos díjai mellett a diákzsűri a legjobb forgatókönyv trófeájával jutalmazta a magyar alkotást, továbbá a Torinosette című újság olvasóinak közönségdíját is Reisz Gábor alkotása kapta, amely februárban a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszk-ban a „Spirit of Fire” nemzetközi filmfesztivál Bronz Tajga díját is elnyerte.
A Proton Cinema és az SZFE koprodukciójában készült VAN című filmet az októberi hazai mozibemutató óta több mint 50.000-en nézték meg, ezzel a tavalyi év egyik kiemelkedő magyar filmsikere lett.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
