Százhuszonöt éve született Londonban a némafilm első hollywoodi sztárja, Charlie Chaplin, aki a Velencei Filmfesztivál Aranyoroszlán Életműdíja mellett az Oscar-életműdíját, és II. Erzsébet jóvoltából a lovagi címet is megszerezte.
Making a Living - teljes film
Filmjeit maga írta és rendezte, karrierje 1914-ben a Making a Livinggel indult, 1917-ben már egymillió dolláros szerződést írhatott alá. A Kid Auto Races at Venice című filmjében mutatta be először a keménykalapot, szűk szalonkabátot viselő, jellegzetes járású, sétapálcás csavargó, a lecsúszott Charlie figuráját, akiben saját gyermekkori nyomorának tapasztalatait formázta meg. Charlie állandóan pórul jár, az erkölcsi diadal mégis az övé - a tárgyakkal való küzdelme egyre inkább a társadalommal folytatott összecsapássá változik.
Kid Auto Races at Venice - teljes film
1918-ban saját független filmprodukciós céget alapított, majd 1919-ben három színésztársával, Douglas Fairbanksszel, Mary Pickforddal és D. W. Griffith-szel létrehozta a United Artists stúdiót, amely később minden, Amerikában gyártott filmjét forgalmazta.
Aranyláz - Chaplin megeszi a cipőjét
Egész estés, klasszikussá vált alkotásaiban - Bohémvér (1923), Aranyláz (1925), Cirkusz (1928), Nagyvárosi fények (1931), Modern idők (1936) - a kisember öniróniával ábrázolt alakjával nemcsak szórakoztatott, de el is ítélte a kapitalizmus elidegenítő hatásait, hitt a nevetés és a sírás erejében, mert mindkettőt „a gyűlölet és a terror ellenmérgének” tartotta.
Modern idők - Chaplin a gyárban
Charlie figurája a Modern időkben búcsúzott a közönségtől, halálát a hangosfilm terjedése és uralkodóvá válása okozta.
Első igazi hangosfilmjében, az 1940-es antifasiszta szatírában, A diktátorban a háború embertelensége ellen tiltakozott.
Chaplin beszéde A diktátorban
Hét évvel később a Kékszakáll inspirálta Monsieur Verdoux-ban szerepelt, a csavargó figurája pedig az 1952-es Rivaldafényben bukkan fel, és ezúttal meg is szólal. A Rivaldafény londoni bemutatójáról azonban nem térhetett vissza az Egyesült Államokba, mert liberális, baloldali nézetei miatt kommunista szimpátiával gyanúsították, és érvénytelenítették a beutazási engedélyét. A Genfi-tó partján talált új otthonra, az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság működését pedig 1957-es filmjével, az Egy király New Yorkban cíművel ítélte el. Utolsó filmjét, a Hongkongi hercegnőt 1967-ben forgatta.
Egy király New Yorkban - részlet
Chaplin négyszer nősült, csupán az ír-amerikai író, Eugene O’Neill lányával, Oonával kötött házassága volt tartós, nyolc közös gyerekük született. (Összesen tizenegy gyereke volt.) Chaplin anyai nagyanyja cigány származására hivatkozva többször síkra szállt a cigányság jogaiért, ezért születésnapját a Cigány Világkongresszus a cigány színészek világnapjává nyilvánította.
(Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja alapján)
Még több magazin
magazin
Működhet-e úgy egy bűnügyi film, ha a bűntett olyannyira megfoghatatlan, hogy sok néző észre sem veszi azt? A Hukkle esetében a bűntény csak arra…
továbbmagazin
Cancel culture az anatóliai tájban: Nuri Bilge Ceylan új filmjének tanár főhősét azzal vádolják meg, hogy bántalmazza a diákjait. Az Elszáradt…
továbbFriss
Filmpremierekkel érkezik a 44. Budapesti Tavaszi Fesztivál
Herendi Gábor futókról szóló romantikus vígjátékot készít
Ők az idei Mozgókép Fesztivál életműdíjasai
Élőzenével kísért némafilmekkel ünnepli a magyar film napját az Uránia
Idén májusban is lesz Artmozik éjszakája
Foroghat a Ványa bácsi, a Magyar királylányok és az itt élő svábokról szóló dokfilm is
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié