Százhuszonöt éve született Londonban a némafilm első hollywoodi sztárja, Charlie Chaplin, aki a Velencei Filmfesztivál Aranyoroszlán Életműdíja mellett az Oscar-életműdíját, és II. Erzsébet jóvoltából a lovagi címet is megszerezte.
Making a Living - teljes film
Filmjeit maga írta és rendezte, karrierje 1914-ben a Making a Livinggel indult, 1917-ben már egymillió dolláros szerződést írhatott alá. A Kid Auto Races at Venice című filmjében mutatta be először a keménykalapot, szűk szalonkabátot viselő, jellegzetes járású, sétapálcás csavargó, a lecsúszott Charlie figuráját, akiben saját gyermekkori nyomorának tapasztalatait formázta meg. Charlie állandóan pórul jár, az erkölcsi diadal mégis az övé - a tárgyakkal való küzdelme egyre inkább a társadalommal folytatott összecsapássá változik.
Kid Auto Races at Venice - teljes film
1918-ban saját független filmprodukciós céget alapított, majd 1919-ben három színésztársával, Douglas Fairbanksszel, Mary Pickforddal és D. W. Griffith-szel létrehozta a United Artists stúdiót, amely később minden, Amerikában gyártott filmjét forgalmazta.
Aranyláz - Chaplin megeszi a cipőjét
Egész estés, klasszikussá vált alkotásaiban - Bohémvér (1923), Aranyláz (1925), Cirkusz (1928), Nagyvárosi fények (1931), Modern idők (1936) - a kisember öniróniával ábrázolt alakjával nemcsak szórakoztatott, de el is ítélte a kapitalizmus elidegenítő hatásait, hitt a nevetés és a sírás erejében, mert mindkettőt „a gyűlölet és a terror ellenmérgének” tartotta.
Modern idők - Chaplin a gyárban
Charlie figurája a Modern időkben búcsúzott a közönségtől, halálát a hangosfilm terjedése és uralkodóvá válása okozta.
Első igazi hangosfilmjében, az 1940-es antifasiszta szatírában, A diktátorban a háború embertelensége ellen tiltakozott.
Chaplin beszéde A diktátorban
Hét évvel később a Kékszakáll inspirálta Monsieur Verdoux-ban szerepelt, a csavargó figurája pedig az 1952-es Rivaldafényben bukkan fel, és ezúttal meg is szólal. A Rivaldafény londoni bemutatójáról azonban nem térhetett vissza az Egyesült Államokba, mert liberális, baloldali nézetei miatt kommunista szimpátiával gyanúsították, és érvénytelenítették a beutazási engedélyét. A Genfi-tó partján talált új otthonra, az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság működését pedig 1957-es filmjével, az Egy király New Yorkban cíművel ítélte el. Utolsó filmjét, a Hongkongi hercegnőt 1967-ben forgatta.
Egy király New Yorkban - részlet
Chaplin négyszer nősült, csupán az ír-amerikai író, Eugene O’Neill lányával, Oonával kötött házassága volt tartós, nyolc közös gyerekük született. (Összesen tizenegy gyereke volt.) Chaplin anyai nagyanyja cigány származására hivatkozva többször síkra szállt a cigányság jogaiért, ezért születésnapját a Cigány Világkongresszus a cigány színészek világnapjává nyilvánította.
(Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja alapján)
Még több magazin
magazin
Transzgenerációs minták megtöréséről, az apaság átalakuló szerepéről és a bennünk feszülő destruktív ösztönökről mesél a Universal…
továbbmagazin
Lilja Ingolfsdottir első egész estés filmje a Karlovy Vary Filmfesztiválon vett repülőrajtot, majd több nemzetközi elismerés mellett a miskolci…
továbbFriss
Zaklatásba fordul József Attila pszichoanalízise
Sós Bálint Dániel első nagyjátékfilmje Berlinben mutatkozik be
Mozigépész workshopot rendez az NFI
Ők zsűriznek a 44. Magyar Filmszemlén
Felújítva hódíthatják meg a világot Mészáros Márta filmjei
Virtuális forgatásokra kialakított filmstúdió nyílt Fótligeten
Megérkezett magyar mozikba a Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című rendezése, ami a gyerekek és a családok életéről és problémáiról szól játékos, elemelt hangvételben.
Újjászületett a magyar ifjúsági film, és ebben nincs semmi véletlen
Ahol a Bauhaus és a tinilányos hangulat találkozik
Együtt mozizhatnak kicsik és nagyok – 7 magyar családi filmet ajánlunk
a teljes dossziéA Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
Filmgyár podcast #23: Stratégia a magyar animáció fejlesztésére
Filmgyár podcast #19: Reformkori város díszlet épült Fóton
Filmgyár podcast #21: Filmklub hálozat
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié