A sorozat nyitófilmje:
SZERELEM

2000-ben a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Film- és Tévékritikus Szakosztályának tagjai megszavazták Minden idők 12 legjobb magyar játékfilmjét. Makk Károly Szerelem című filmjét egyhangúlag választották a magyar filmtörténet legjobbjai közé.

A produkció 1970-ben készült, Déry Tibor két elbeszélése (Két asszony 1962., és Szerelem, 1956.) alapján,  amelyet maga az író formált egységes egésszé. Három ember kapcsolata zajlik előttünk a filmvásznon, a kevés szereplő és a szinte mindvégig azonos helyszín kamaradarabbá tenné, ha nem éreznénk a sokkalta szélesebb környezet, a történelmi korszak jelenlétét, fojtogató szorítását.  János, a 49-50-es politikai perek áldozata, börtönben ül.  Felesége, Luca, nemcsak a férje melletti kitartást,  hűséget  vállalja, hanem beteg édesanyjának ápolását, mi több, az idős asszony lelki nyugalmának őrzését, fiáról  a sok éven  át tartó hazugság fenntartását. Luca hűségében nincs semmi póz, semmi hősiesség, életét a kitartó, megkérdőjelezhetetlen szerelem motiválja. A rendező hallatlan érdeme, hogy a két állandóan jelenlevő és egy, a napi beszélgetésekben, gondolatokban, álmokban és illúziókban megtestesített, de csupán a film befejező epizódjában megjelenő hős történetével egy egész korszak lényegét ábrázolja.  A sorsok mögött megbúvó és azokon átsejlő tragikum drámai feszítő ereje érteti meg velünk, hogyan fejezi ki e három ember kapcsolódása, példázata az egész kort, amelyben élniük kellett.

Saját Szerelem és a Két asszony című novellájából írta Déry Tibor. Fényképezte: Tóth János. Zene: Mihály András. Rendező: Makk Károly. Öregasszony - Darvas Lili, Luca - Törőcsik Mari, János - Darvas Iván, Erzsi - Szakács Eszter, Irén - Orsolya Erzsi, Az orvos - Mensáros László.


A ménesgazda (április 1., 22:20)
1956 – 2006 emlékév

Az 1956-os forradalom 50. évfordulója tiszteletére a közszolgálati televízió a magyar játékfilmekből válogatott sorozatát Makk Károly Szerelem című filmjével nyitotta, majd Fábri Zoltán Húsz óra című alkotásával folytatta. A következő hónapokban helyet kapnak az MTV képernyőjén azok a magyar alkotások, amelyek az ötvenes évek, 1956 és az azt követő időszak sorsfordító eseményeit dolgozzák fel, s amelyek a hazai filmtörténet jelentős mérföldkövei. A sorozatban terveink szerint szerepel még Böszörményi-Gyarmathy Szökés, Mészáros Márta Napló gyermekeimnek, Gábor Pál Angi Vera, Sára Sándor Feldobott kő, Jancsó Miklós Szegény legények, Zsombolyai János A halálraítélt, Bereményi Géza Eldorádó, Sándor Pál Szerencsés Dániel, Gothár Péter Megáll az idő, Kósa Ferenc Tizezer nap, valamint Mészáros Márta Temetetlen halott című alkotása.

A ménesgazdát Gáll István regénye alapján írta és rendezte: Kovács András. Fényképezte: Koltai Lajos.
A szegényparaszt származású Busó Janit kinevezik ménesgazdának. A méneskari tisztek elutasítják az iskolázatlan „főnököt”. Busó hiába próbál meg mindent, hiszen a ménes összetartása érdekében együtt kellene működniük. Nem sikerül sem felmentetnie magát, sem a rábízott feladatot ellátnia. Mindez az ötvenes évek elején történik Magyarországon…
Busó Jani - Madaras József, Busó Mátyás - Fábián Ferenc, Bazsi - Bács Ferenc, Kristóf Máté, párttitkár - Horváth Sándor, Scóbert - Sinka Károly, Ághy - Csiky András, Murom Mihály, altiszt - Ambrus András, Kati, kocsmárosné – Moór Marianna, Erzsi - Bordán Irén, Braun, agronómus - Tomanek Nándor. (Szerkesztő: Horváth Márta.)

A film alapjául szolgáló irodalmi mű alkotójával (Gáll István), a varázslatos képek megteremtőjével (Koltai Lajos) és a film egyik főszerepét játszó Bács Ferenccel (akinek ez az első főszerepe  az áttelepülése után ) foglalkozunk még az alábbiakban.