Ha csak egy doksit nézel meg a héten, ez legyen az
Elérhető a nyílnak befelé ablakok
Szász Zsófi a Platon Karataev zenekar egy évét kísérte végig, fesztivál backstage-ektől lemezfelvételeken át egészen hazáig. Portréfilm egy zenekarról, amelynek tagjai karrierjük felívelésének közepén egyszerre ugrottak bele a stílus- és nyelvváltásba, koncert után, a hajnali hazaúton pedig Pilinszky-sorokról értekeznek.
Hogyan lesz akusztikus indie-folk hangzásból magyar nyelvű pszichedelikus rock? Miért hagyja el egy együttes a nemzetközi hírnév küszöbén a sokkal közérthetőbb angol szövegeket? A hétköznapjaikban is a föld fölött lebegnek-e azok a zenészek, akik belső merülésről, énen túli megélésekről énekelnek a színpadon? Hogyan egyeztethetőek össze a próbák, a hajnalig tartó koncertek és az egész nyarakat lekötő turnék az apasággal? Ilyen kérdésekkel foglalkozik a 444 legújabb dokumentumfilmje, mely tegnap este óta elérhető a YouTube-on.
A Platon Karataev zenekar 2016-ban alakult, első lemezük indie-folk dalai akkorát robbantak a Spotifyon, hogy a legismertebb magyar előadók hallgatottságát is felülmúlták. A nemzetközi siker kapujában mégis úgy döntöttek, angolról magyar nyelvre, akusztikus gitárokról grandiózusabb, pszichedelikus hangzásvilágra váltanak. Miközben szinte minden magyar fesztivál nagyszínpadának állandó fellépői, a zenekar tagjai szöges ellentétei a klasszikus rocksztár-sztereotípiáknak.
A dokumentumfilmet rendezte: Szász Zsófi Fényképezte: Szász Zsófi, Benics Márk Vágó: Fuchs Máté Fényelés: Eduardo Saraiva Hangmérnök: Terner Péter Grafika: Kiss Bence Szupervízió: Haszán Zoltán, Mészáros Zsófia, Plankó Gergő
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.