Idén 110 éves a magyar animáció: 1914-ben készítette el ugyanis első, Zsirb Ödön című trükkfilmjét az akkor csupán 19 éves Kató-Kiszly István grafikus. Az azóta sajnos elveszett kisfilm fehér papírfigurák mozgatásával jött létre, a főhőse pedig egy zsírosbödön volt. Az animációsfilm-gyártás az 1930-as években indult el a budapesti Coloriton reklámfilm-műteremben, a 60-70-es évektől pedig sorra születtek a nemzetközi fesztiválokon is jól szereplő alkotások. Az egyik legjelentősebb sikert Rófusz Ferenc A légy című rövidfilmje könyvelhette el, amely 1981-ben – első magyarként – elnyerte az Oscar-díjat.
Az emlékév apropóján a Müpa Filmklub olyan alkotók egész estés animációs filmjeiből nyújt tekintélyes válogatást, akik sajátos formanyelvükkel alapjaiban határozták meg a műfaj alakulását. Akad itt hidegháborús propagandamű a fokozódó nemzetközi helyzetben, generációs életérzés a hetvenes évek belvárosi rögvalóságáról, vészharangot kongató alkotás a klímaváltozásról, társadalmi tabló az ezredforduló VIII. kerületéről, de láthatunk a rendszerváltás korába visszarepítő mai sikermozit is.
A legendás nagyok mellett tehát a jelen fontos művészei sem maradnak ki, sőt, ezek az esték a puszta vetítésnél sokkal többet ígérnek. A filmek előtt és után ugyanis egy-egy szakember – például animációsfilm-történész, rendező, producer vagy éppen zenész – közreműködésével nyitott beszélgetésen vehetünk részt, így a már jól ismert művekről is rengeteg újdonság és kulisszatitok derül ki.
Kovásznai György 1979-es, „szívdobbanásra” komponált zenés trükkfilmjéről, a Habfürdőről maga a film zeneszerzője, az ebben a minőségében akkor debütált Másik János mesél. Gémes József Daliás idők című, a 19. századi romantikus festészetet kockáról kockára megidéző látványvilágú alkotása kapcsán a rendező munkatársa, Békési Sándor animációsfilm-rendező árul el izgalmas érdekességeket, míg az első kifejezetten televízió számára készült egész estés hazai animáció, a Háry János (1983) vetítésén Fülöp József animációsfilm-producer, a MOME volt rektora osztja meg a gondolatait.
Természetesen nem maradhat ki az összeállításból minden idők egyik legnépszerűbb magyar rajzfilmje, a Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, Dargay Attila Lúdas Matyija (1976) és a Jókai Mór A cigánybáró című kisregényén alapuló, de azt szárnyaló fantáziával továbbgondoló Szaffi (1985) sem. Jankovics Marcell gazdag munkásságát a Fehérlófia (1981), Az ember tragédiája (2014) és a Csákovics Lajossal közösen készített Toldi (2022) képviseli.
Azoknak is érdemes jegyet váltaniuk a Müpába, akik a humorosabb, parodisztikusabb filmeket kedvelik: Nepp József Hófehérke-parafrázisa, az 1984-es Hófehér nemcsak az addigra kultikussá vált Disney-mesének tart görbe tükröt, hanem észrevétlenül belecsempészi a hamisítatlan kelet-európai ízt is. Ternovszky Béla Macskafogóját (1986) pedig végképp nem kell bemutatni senkinek: a filmben parodizált Star Wars, a James Bond-krimik és a vámpírfilmek ma is virágkorukat élik – a négy gengszter dalát ihlető együttes, a Manhattan Transfer pedig 2023-ban éppen a Müpában búcsúzott el Európától.
Emellett olyan frissebb sikerfilmekre ülhetünk be, mint a Nyócker (2004), a Ruben Brandt, a gyűjtő (2018) vagy a 2024-es Kék Pelikan.
A teljes program megtalálható a MÜPA oldalán.
