"Már régóta izgatott az egyik aradi vértanú, Török Ignác, akit holtan akasztottak fel, mert infarktust kapott előtte. Nem azért, mert félt volna az ítélettől, ezeket a férfiakat nem olyan fából faragták. Tudjuk, hogy az aradi vértanuk között akadt olyan is, aki, miután elsőre nem találtak el, saját maga ellen vezényelt tüzet. Érdekelt, hogy vajon mégis mi történt ezzel a bátor hadmérnökkel, aki maga is részt vett már nem egy ütközetben” – tudtuk meg Pozsgai Zsolt rendezőtől, aki 2019-ben, az aradi vértanúk halálának 170. évfordulóján állította színpadra Török Ignác utolsó éjszakájának történetét az Aradi Kamaraszínházban.
Békefi Viktória, Janik László és Pozsgai Zsolt / Fotó: Galgóczy-Németh Kristóf/Mythberg Films
A Magyar Golgota története szerint Török Ignác szívrohamához a felkavaró családi újraegyesülés vezet. Pozsgai történelmi kutatásokra alapozza a művet, de nem titkolja, hogy a szereplők találkozását a képzelet szülte. “Nem akartam történelmi dokudrámát csinálni, abból így is van elég. A cél az volt, hogy egy emberi sorson keresztül mutassunk be egy tragédiát. Van, aki szerint ez történelemhamisítás, de szerintem az író dolga, hogy továbbgondolja azokat a tényeket, amiket egy történésznek nem kell.”
Az MTA könyvtárában végzett kutatómunka során feltűnt neki, hogy Török Ignác sorstársai mind írtak a börtönből a feleségüknek, családos emberek voltak, jellemzően egy tucat gyerek várta őket haza. Török életéből viszont kimaradt a családalapítás, látszólag csak a hadtudománynak élt. “Nálam egy szerelmi traumához vezethető vissza, hogy miért nem házasodott meg. Jó barátja volt Vörösmarty Mihály, aki egy helyen említést tesz Török szerelméről egy férjes asszony iránt.” Ezen a szálon elindulva pótolta ki a főhős magánéletének homályos foltjait.
Szabó Máté / Fotó: Galgóczy-Németh Kristóf/Mythberg Films
A filmváltozat az NFI színházak és filmesek együttműködését ösztönző pályázatának keretében kapott támogatást, a Balázs Béla-díjas rendező-forgatókönyvíró saját darabját adaptálta. A hatfős kamaradráma új helyszínekkel, nappali jelenetekkel, és visszaemlékezésekkel bővült játékfilmmé. A filmet idén februárban, mindössze hat nap alatt vették fel. Pozsgai elmondta, hogy a tempó egyáltalán nem volt szokatlan számára, korábban már előfordult, hogy még ennél is rövidebb idő alatt készített színházi adaptációt a tévé számára. A mostani munkában a stáb nagy energiája, a korszerű technika és az ideális helyszín is segítette.
A cselekmény az aradi várban játszódik, ám a járvány miatt nem tudtak az eredeti helyszínen forgatni. Olyan kastélyt kerestek a munkához, amire a néző nem ismer rá egykönnyen, a választásuk pedig a Fejér megyében található Nádasdy-kastélyra esett. “Egy filmes álom, gyönyörű környezete van, frissen lett felújítva, így nem is volt berendezve, kedvünk szerint bánhattunk a belső térrel. A külsőhöz és belsőkhöz is ideális volt, van egy impozáns bálterme, pince a börtönhöz, és egy nagy kert tóval.”
Pozsgai Zsolt / Fotó: Galgóczy-Németh Kristóf/Mythberg Films
“Maszkban forgattunk, bizony előfordult, hogy a segédoperatőrt elküldtem kóláért, mert azt hittem, hogy ő a runner. Számomra kínos tévedés, de ő becsületesen el is ment érte a faluba” – mesélte arról, hogy milyen volt járvány alatt forgatni, hozzátéve, hogy máskülönben nem okozott számukra problémát, szerencsés módon egyetlen stábtag sem produkált pozitív eredményt a napi teszteken.
“Nagyon hiszek olyan színészekben, akik szépen beszélnek. Szabó Máté, Lux Ádám, Pap Kati, és a többiek nem feltétlenül ismert filmesek, viszont rengeteget szinkronizálnak, gyönyörűen beszélnek magyarul.” Szabó Máté a színdarabban is a főszerepet alakította, Pozsgaival pedig legutóbbi filmjén, a Kálvin Jánosról szóló Megszállottakon is együtt dolgoztak, a rendező szerint mégis új arcáról ismerte meg a színészt. “Ilyen alakítást még nem láthattunk tőle. Török Ignácként a szemében, a mozgásában, minden megnyilvánulásában benne van, hogy már nem a földi léthez tartozik. Igazából már rég nincs itt, másnap reggel kivégzik, és ő választotta ezt az utat.”
Lux Ádám és Janik László / Fotó: Galgóczy-Németh Kristóf/Mythberg Films
Pozsgai kiemelte, hogy előző játékfilmjeihez hasonlóan itt is törekedett arra, hogy minél fiatalabb alkotótársakkal dolgozzon. “Szeretem fiatalokkal körülvenni magam, mert nem feltétlenül olyan technikával dolgoznak, amivel az én korosztályom. Jól esik rácsodálkozni arra, hogyan érvényesül a tehetségük. Kovács Claudia operatőrrel ez már a harmadik közös filmünk, nagyon szeretem a látásmódját, de ugyanez igaz Pálfalvi Réka vágóra is.”
A film zeneszerzője Pásztor Sámuel, az Anna and the Barbies tagja, a rendező pedig elárulta, hogy az együttes egyik dala a film báljelenete alatt fog felcsendülni, amelynek felvételében a Nemzeti Táncegyüttes is közreműködött. “A történelmi sorsokat közelebb kell hozni a mai nézőhöz, ehhez pedig nem feltétlenül egy Schubert- vagy egy Mozart-keringőre van szükség. Korszerűbb igényekkel kell számolni, ez a dal pedig szövegével és stílusával is hozzátesz a filmhez” – indokolta meg a választást a rendező.
Kovács Claudia operatőr / Fotó: Galgóczy-Németh Kristóf/Mythberg Films
A Magyar Golgota a Mythberg Films gyártásában, az Aradi Kamaraszínház Egyesület együttműködésével és a Nemzeti Filmintézet támogatásával készül, producere Berger József és Óvári Eszter. A film a rendező szerint az utómunka legvégén jár, és hamarosan elindul a fesztiváloztatása. A díszbemutatóját október 5-re tervezik Aradon, és várhatóan ősszel láthatjuk majd a közmédia egyik csatornáján.
Pozsgai Zsolt jelenleg két nagyjátékfilmterven is dolgozik, egy mongol-magyar történet és a Tisza Istvánról szóló A Vasgróf című forgatókönyve is a NFI döntőbizottsága előtt van.
