Bartók portréja és egy gulág-film utazik a moszkvai filmfesztiválra
Két magyar premier a moszkvai filmfesztiválon
Sipos József Bartók című portréfilmjét és Zsigmond Dezső A Sátán fattya című történelmi filmjét tűzi műsorra a csütörtökön kezdődő moszkvai nemzetközi filmfesztivál.
Sipos József, az Eszter hagyatéka és a Kaland című játékfilmek rendezője Bartók eddig kevésbé ismert, személyes portréjának megrajzolására tett kísérletet. Bartók 92 éves fiával, Bartók Péterrel forgatott portréfilm a rangos moszkvai filmfesztiválon mutatkozik be először a nemzetközi közönségnek. Bartók Péter egész életét édesapja életműve gondozásának szentelte, családja történetéről korábban nem adott interjút. Bartók fia most őszinte nyíltsággal mesél édesapjáról, a világhírű zeneszerző családjához, kortársaihoz fűződő kapcsolatáról és Amerikában töltött éveiről. A 67 perces Bartók a Filmnet produkciójában készült, producere Sipos József és Détár Krisztina volt, korábban itt írtunk róla részletesebben.
Zsigmond Dezső (Aranykalyiba, Csigavár) Nagy Zoltán Mihály A Sátán fattya című kisregényének adaptációjával utazik Moszkvába. Tarpai Viktória és Trill Zsolt főszereplésével készült film a 40-es évek egyik legnagyobb magyar tragédiájáról, a sztálini lágerek embertelenségéről szól. A Gulág Emlékbizottság támogatásával készült alkotás az 1944-ben Kárpátalján történt tragikus eseményeket, a málenkij robotot, a helyiek meghurcoltatását mutatja be, egy tizenhat esztendős lány sorsán keresztül. A Sátán fattyát Halász Gábor fényképezte, a Dunatáj Alapítvány produkciójában készült, producere Buglya Sándor és Zsigmond Dezső volt.
A Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
