Ahogy azt Horváth György fesztiváligazgató elmondta, a Titanic Filmfesztivál a jövőben fórumot kíván biztosítani a filmes felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók, oktatók, és az ilyen képzések iránt érdeklődők számára, amelyen találkozhatnak, bemutatkozhatnak a közönségnek, és megvitathatják az őket érintő kérdéseket. A szervezők reményei szerint ez az alkalom segít a most induló tehetségek lehetőségeinek feltárásában és későbbi együttműködések kreatív kiindulópontjává válhat. Az igazgató azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a következő Titanic Filmfesztiválon már külön szekciót indítanának a különböző filmes egyetemek vizsgafilmjeiből.
A beszélgetésen Almási Tamás az SZFE, Bollók Csaba az egri Eszterházy Főiskola, Kepes András a BKF Művészeti Intézete, Liszka Tamás BKF Művészeti Intézete, Salamon András az SZFE és BKF, Szirtes János a MOME és Vajdovich Györgyi az ELTE Filmszak képviseletében vett részt.
A beszélgetés résztvevői, Horváth György fesztiváligazgató és Barkóczi Janka a program szervezője (fotó: Titanic / Déri Miklós)
A kerekasztal egyik központi témája az volt, hogy a digitális kultúra korában, amikor bárki hozzájuthat olyan eszközökhöz, amellyel mozgóképet állíthat elő, hogyan változik meg a filmes felsőoktatás szerepe. Almási Tamás elmondta, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen többek között úgy reagáltak a megváltozott körülményekre, hogy a néhány éve indított MA szakokra való felvételi esetében nem csupán filmes előképzettségű jelentkezőket fogadnak, hiszen a mozgóképes ismeretek alapjaihoz ebben a korban már nem csupán specifikus iskolákban jutnak hozzá a fiatalok. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a filmes képzés még most is kulcsfontosságú.
Szirtes János, aki nem klasszikus filmkészítőket oktat, hiszen a MOME média design szakvezetője, úgy gondolja, hogy korunkban a mozgókép már nem csupán a film eszköze, hanem a képző- és iparművészek is egy fajta alapnyelvként használják, ugyanúgy, ahogy ezeken a művészeti területeken a rajzot is.
Bollók Csaba, Kepes András és Almási Tamás (fotó: Titanic / Déri Miklós)
A négy évvel ezelőtt BKF-en létrejött mozgóképes képzés indulásakor az alapítók abból a felvetésből indultak ki, hogy annak ellenére, hogy sokáig így volt, ma már a mozgókép nem azonos a filmmel - osztotta meg a hallgatósággal Kepes András. "A BKF mozgóképes képzése szinte átfogja valamennyi mozgóképes területet: talán az operatőr képzésünk a legerősebb, de mozgókép- és médiaismeret-képzés is folyik, és van televíziós képzés, média design. Mi is úgy gondoljuk, hogy a mozgókép egy nyelv, amely különböző felületeken jelenhet meg, és eszköz, amellyel ki lehet fejezni a gondolatokat."
Bollók Csaba szerint hiába változott a technika az elmúlt bő egy évszázad során, a nyelv ugyanaz maradt. Olyan korban élünk, amikor a mozgókép nyelvét mindenki úgy sajátítja el, mint ahogy egykor az írást. Az analógiával azt is ki szerette volna fejezni, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy az írás ismerete nem hozza egyértelműen magával a szépírói vénát, a mozgókép nyelvének ismerete sem teszi a tudás birtokosát egyből filmművésszé.
(fotó: Titanic / Déri Miklós)
Fontos kérdésként merült fel, hogy vajon tanítható-e a művészet. Vajdovich Györgyi - aki egyetlen bölcsészként vett részt a beszélgetésben az ELTE filmszak képviseletében - elmondta, hogy úgy gondolja, a mozgókép olvasása és írása az alap, amit el kell sajátítaniuk a diákoknak, és csak ezután láthatnak hozzá a mesterség és a művészet oktatásának. Az ELTE-n a többek között Hartai László által meghonosított gyakorlati órákkal fejlesztik ki a tanulók filmes íráskészségét.
Salamon András szerint - aki több egyetemen is tanít - fontos, hogy eleinte külön kezeljék a mesterség elsajátítását és a művészetet. Úgy gondolja, azért is jó a bolognai rendszer, mert így az első három évben a diákok megismerkedhetnek a mesterség alapjaival, a második két évben pedig a művészet kerülhet terítékre. "Az én mestereim mindig azt mondták nekem, hogy a művészethez való érzéket ugyan nem lehet tanítani, de művészi magatartást, vagy attitűdöt saját példájukon keresztül meg tudnak mutatni nekünk. Én tanárként ugyanezt gondolom" - tette hozzá a rendező. Szirtes János hasonlóan vélekedik a kérdésről, véleménye szerint csupán a mesterség tanítható, és egyfajta művészi gondolkodásmód.
Vajdovics Györgyi, Salamon András és Gyenge Zsolt a beszélgetés moderátora (fotó: Titanic / Déri Miklós)
Az eseményen szóba került az örök dilemma is: érdemes-e ilyen mennyiségben művészeket képezni, sokszor állami támogatással. A beszélgetés résztvevői pedig egyetértettek abban, hogy a mozgókép-oktatás esetében nem csupán művészeket képeznek, hanem olyan szakembereket is, akikre a médiaközpontú világban egyre nagyobb szükség van. Hiszen például a média design szak esetében a diákok olyan átfogó tudást kapnak, amellyel az internetes oldalak létrehozásától, a filmes utómunkán át a számítógépes, vagy mobil játékfejlesztésig igen sok területen ismereteket szerezhetnek. "Van igény a mozgóképgyártásban járatos szakemberekre, mi pedig igyekszünk a diákjainknak olyan tudást adni, amellyel a későbbiekben könnyebben munkát találhatnak" - osztotta meg a közönséggel Liszka Tamás, aki a BKF-en oktatja a média designt tanulókat.
(fotó: Titanic / Déri Miklós)
Kepes András szerint azonban a filmművészképzés is fontos, hiszen úgy gondolja, hogy nem beszélhetünk csupán piaci versenyről. "Szerintem a legnagyobb probléma az, hogy a társadalom jelentős része - és ebbe nagyon sok gazdasági ember és politikus is beletartozik - nem ismerte még fel azt, hogy ennek a társadalomnak jelentős gondja a kulturális hiányból fakad. Addig, amíg egy ország nem képes arra, hogy a művészet által megfogalmazza magát, és szembenézzen a történelmével, addig semmilyen gazdasági és társadalmi haladás nem lehetséges" - tette hozzá Kepes.
Bár a különböző felsőoktatási intézmények tanulói tartják egymással a kapcsolatot - például sokan az ELTE elvégzése után az SZFE-n folytatják tanulmányaikat, vagy a BKF-es diákok közösen készítenek kisfilmeket az SZFE-s, vagy az ELTE-s fiatalokkal - az intézmények képviselői úgy gondolják, hogy az iskoláknak intenzívebben kellene együttműködniük. Ezért is remélik, hogy akár a Titanic keretein belül, akár önálló rendezvényként, a Coming Soon kezdeményezés a jövőben folytatódik.
