A cseh közszolgálati televízió ellenőrzéséért folyó ingerült vita arról tanúskodik, hogy a posztkommunista Kelet-Közép-Európában még nem ért véget a küzdelem az állami médiának a politika alóli felszabadításáért. A Reuters neves elemzőket szólaltatott meg pénteki hírmagyarázatában.

A szólásszabadság védelmében működő nemzetközi szervezetek azt állítják, hogy a sajtó szabadsága leginkább Oroszországban és a többi egykori szovjet utódállamban veszélyeztetett, az európai uniós tagságra pályázó országokról keleti szomszédaikkal szemben viszont úgy beszélnek, mint ahol magasabb erkölcsi mércék érvényesülnek.

Adrian White, a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) főtitkára szerint Oroszországban még csak a demokratikus intézmények alapjainak lerakásánál tartanak, Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban azonban talán a közszolgálati tájékoztató eszközök jelentik az utolsó olyan intézményfajtát, amelyet alaposan meg kell reformálni.

A legfejlettebb posztkommunista államokban a különféle beállítottságú politikusok befolyást gyakorolnak az állami médiára azáltal, hogy olyan személyeket neveznek ki a sajtófelügyeleti testületekbe, akiknek révén az egyes pártpolitikai érdekeket kiszolgáló újságírók kerülnek előtérbe. Külföldi szakértők szerint szembeötlő példája ennek az, hogy Jiri Hodacot nevezte ki a cseh közszolgálati televízió élére a két legnagyobb párt által uralt illetékes testület. A közvélemény azonban felhördült a kinevezés miatt, tömeges tiltakozások kezdődtek, a televízió munkatársai pedig sztrájkot hirdettek.

Lengyelországban az újságíró-társadalom, valamint a jobbodali politikai erők rendszeresen bírálják az állami televíziót, amiért aránytalanul nagy adásidőt biztosít a baloldali elnöknek, az egykori kommunistáknak és parasztpárti szövetségeseiknek, akik ellenőrzésük alatt tartják mind a két állami tévécsatornát és a közszolgálati rádiót.

Magyarországon a jobbközép kormány az állami média ellenőrzése terén előnyt kovácsolt magának a politikai pártok közötti, zsákutcába jutott ügyrendi vitából. Ezzel ellentétes hatású viszont az, hogy a televíziós és rádiós hírszerkesztőségekben máig a szocialisták által kinevezett szerkesztők hangja érvényesül.

Kieran Williams, a University College London politikai tudományok szakértője szerint a kelet-európai államokban még hátravan az a folyamat, amelynek során kialakítják majd az állam, a közszolgálati média és a politikai pártok közötti viszonyok rendszerét.

Az Európai Unió részéről kevés értékelő megjegyzést hallani ebben a témakörben, az EU-nak ugyanis a csatlakozni szándékozó országokat felvételük előtt működő demokráciáknak kell nyilvánítaniuk.A térség nagy részében virágzik a nem állami sajtó, a kereskedelmi rádiók sokkal szélesebb közönséghez jutnak el, mint az állami elektronikus hírforrások, és a nem állami adók saját hírprogramokkal szolgálnak. A cseh közvélemény óriási felháborodása és az újságírók egyhetes televíziófoglalása viszont azt bizonyítja, hogy a lakosság Közép-Európa bizonyos részein még mindig elégedetlen azzal, amit lát és hall - jegyzik meg értékelésükben nemzetközi sajtószervezetek.

Az IFJ főtitkára szerint a cseh tévévita felszínre hozta a közszolgálati média ügyét, amelyet a közvélemény a szívén visel. Lengyelországban a bírálók kevésbé derűlátóak, szerintük náluk a sajtó átpolitizáltsága túlságosan erős, a kérdésben alig történt kedvező változás. A közép-európai média gondjait azonban háttérbe szorította az oroszországi sajtószabadság miatti aggodalom azután, hogy csalással vádolták meg Vlagyimir Guszinszkijt, aki a legnagyobb magánkézben levő orosz médiabirodalom alapítója. De ugyancsak komoly ellenérzéseket váltott ki Nyugaton ukrajnai és grúziai újságírók rejtélyes halála, valamint fehéroroszországi riporterek letartóztatása, mint ahogy az is, ahogy Jugoszláviában a pártpropaganda céljaira használták fel az állami médiát.

A Reuters elemzésében Anne-Marie Stottot, az Újságok Világszövetségének politikai tanácsadóját idézte, aki a térségben a "legfényesebb helyek" közé sorolta Csehországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezekben az országokban is történtek ügyetlen kísérletek a sajtó megrendszabályozására, és átpolitizált viták zajlottak az adási frekvenciák elosztása körül. A kommunizmus alatt nevelkedett politikusok - idézi a Reuters egy másik elemző véleményét - nehezen tudnak megszabadulni a cenzúrától és sajtó ellenőrzésétől.

- Az átmenet hosszabb ideig fog tartni, mint hittük. Új nemzedékre van szükség, amely mind az újságírás, mind a politika terén új szemlélettel fog rendelkezni - mondta Ronald Koven, aki a Sajtószabadság Világbizottságának európai küldötte.

Václav Havel cseh elnök - szóvivője útján - pénteken este határozottan tiltakozott Milos Zeman miniszterelnök azon parlamenti kijelentése ellen, hogy államfőként a tévébotrány kapcsán törvénysértésre szólított fel, s ezért "nincs mit keresnie a cseh politikában".

"A mai tanácskozáson az államfőt néhányan azzal vádolták, hogy a törvények megsértésére szólított fel. Az ilyen vádak teljességgel megalapozatlanok és az elnök határozottan elhatárolódik tőlük" - jelentette ki Martin Krafl, az államfő irodájának vezetője.

"Bárkinek közülünk, aki szimpatizál a törvénysértéssel, vagy támogatja azt - legyen az akár az államfő is - nincs mit keresnie a politikában" - jelentette ki Zeman a képviselőházban. A vitában néhány jobboldali képviselő is hasonló vádat fogalmazott meg az államfő címére.

Havel az elmúlt napokban nyíltan az új vezérigazgató kinevezése miatt fellázadt tévések pártjára állt.Krafl leszögezte, hogy az államfő határozottan tiltakozik a vádak ellen és bocsánatkérést fog követelni az illetőktől.

A cseh képviselőház reggel tíz órától kezdve rendkívüli ülésen foglalkozik a közszolgálati televízióban kialakult válságos helyzettel. A vita nagyon viharos volt, úgyhogy délután mintegy fél órára meg is kellett szakítani, mert az egyik jobboldali felszólaló tévéseket bíráló beszéde után a karzaton olyan tiltakozás robbant ki, hogy az ülésvezető eltávolíttatta a nézőket.

(MTI)