A november 29-ig látogatható kiállításon - amely a Magyar Állami Operaház támogatásával valósult meg - a díszlettervek rajzai mellett többek között a Rigoletto, a Figaro házassága és az Aida című operák egyes díszletelemeit tekinthetik meg az érdeklődők.
"Csikós Attila nevéhez nagyszabású rendezvények és mintegy száz prózai színházi bemutató is fűződik. Ezen a tárlaton az életműből sok minden látható, kivéve azt a hatalmas mennyiségű és végtelenül elkötelezett munkát, amely ezen díszletek megszületése mögött áll." - mutatott rá Káel Csaba.
Bánk bán (2002) rendezte: Káel Csaba
Fekete György köszöntő beszédében világzseninek és polihisztornak nevezte Csikós Attilát, aki építész, belsőépítész, díszlet- és jelmeztervező, világvándor, festő és grafikus is egyben. Mint mondta, "Csikós Attila a legnagyobb bátorsággal és kockázattal teszi elénk életművét".
Az 1942-es születésű Csikós Attila építőművészeti tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte. Az iskola elvégzése után a József Attila Színház díszítője, világosítója, díszlettervező-asszisztense volt, 1966-ig az Egyetemi Színpad díszlet- és jelmeztervezője, 1968 és 1979 között az Operaház műteremvezető szcenikusa, majd a Népszínház vezető díszlet- és jelmeztervezője, 1983-tól a Nemzeti Színház, 1990-től az Operaház vezető díszlettervezője. 1965-től tíz éven át a Bayreuthi Ünnepi Játékok díszlettervező-asszisztense volt, és külföldi operaházakban, színházakban is gyakran dolgozott.
Bánk bán (2002)
Művészetét 1990-ben Jászai Mari-díjjal, 2001-ben Gundel Művészeti díjjal ismerték el. 2001-ben Kossuth-díjat kapott az előadott művek szellemét mindig tiszteletben tartó, fantáziadús és elképzelésekben gazdag díszleteiért, a komplex művészi élmény elmélyítéséért végzett, a mesterség titkait tökéletesen ismerő tevékenysége, kimagasló értékű művészi munkássága elismeréseként. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.
(Forrás: MTI)
