Dávid András segédoperatőrként kezdett, majd operatőrként dolgozott a szakmában, Durst Györggyel a 70-es évek óta ismerik egymást. A 1975-ben disszidált Franciaországba, ahonnan 10 éve tért haza. Az elmúlt évek során producerként dolgozott hazai és külföldi produkciókban, majd az induló RTL-Klub számára készített mindennapi műsort egy angol cég megbízásából.
Az együttműködés Durst ötlete volt. „Dávid Andrással mindig is jó munkakapcsolatban voltunk, nagyon jó operatőrnek tartom. Koprodukciós ügyekben nagy tapasztalata van, ő tudná képviselni a filmjeinket külföld felé, mind a kész filmek eladása, mind a koprodukciós partnerekkel való megállapodás tekintetében. Ellensúlyozza az én engedékenységem, de közben mégiscsak szakmabeli, nem egy közgazdász hivatalnok.”
Ez a „kölcsönösen előnyös munkakapcsolat” azért jött létre, mert Durst úgy érzi, változtatnia kell. „Tudomásul kell venni azt a tényt, hogy egyre inkább csak anyagilag is kifizetődő filmeket érdemes csinálni. Én személy szerint utálom ezt, szerintem a kultúra nem feltétlenül ott van, ahol anyagilag megtérülő filmek készülnek. Két választásom van: vagy abbahagyom az egészet, vagy alkalmazkodom.”
Dávid András személyében egy külföldi profi szemléletet hozó producer került a Duna Műhelyhez. „Túl sokáig dumáltam már az alkotóknak, hogy mit kéne, meg hogy kéne. Ezt meg is szokták, ehhez képest András mást hoz. Nála kezdettől fogva szempont, hogy egy filmet el lehet-e adni, hogy tiszta dramaturgiája legyen. Ő már a forgatókönyv írása során elgondolkodik azon, hogy hogyan lehet majd a filmet promótálni. A döntéseket továbbra is én hozom, de együtt olvassuk a könyveket és hallgatok a tanácsaira”, mondta el Durst a filmhunak.
A cannes-i tapasztalatokról Dávid András számolt be. „Fontosnak tartottuk, hogy megjelenjünk Cannes-ban, bár filmmel nem voltunk jelen. Produceri szemszögből közelítettünk a fesztiválhoz. Úgy gondolom, hogy a Duna Műhely és a Kép-Árnyék eljutott egy olyan szintre, hogy az eddigieknél nagyobb szabású, nemzetközi koprodukcióban készülő nagyjátékfilmeket hozzon létre. Cannes-i látogatásunk célja a kapcsolatfelvétel és a már meglévő kapcsolatok megerősítése volt.”
Dávid elmondása szerint a Filmtörvény és az adókedvezmények iránt nagy volt az érdeklődés. A Duna Műhely azonban továbbra is tartja magát ahhoz, hogy csak olyan filmekbe fogjon bele, melyek valóban érdeklik a producereket, akár a téma, akár a rendező személye miatt. A sok pénz mindenáron való hajszolása, és a bérmunka továbbra is távol áll a műhely profiljától.
„Cannes-ban nem lehet csak úgy ismerkedni, előre meg kell beszélni, és komolyan elő kell készíteni minden találkozót. Szerveztünk két bemutatót, a régebbi filmekből összeállítottunk egy néhány perces anyagot, nagy sikere volt. Meg az Ice Wine-nak is, amit a Gyuri hozott. Konkrét kapcsolatot sikerült kialakítani ír, szlovák, cseh, litván, belga, francia és osztrák producerekkel.”
Dávid hangsúlyozta, hogy a fesztivál nélkül milyen nagy munka lenne, ennyi találkozó lebonyolítása. A producerek a Filmunió által bérelt pavilonban fogadhatták külföldi kollégáikat. „Több magyar producerrel azt tervezzük, hogy jövőre külön standot működtetünk a fesztivál ideje alatt. A produceri munka sajátos jellege ezt kívánja meg.”
A Duna Műhely filmtervei közül Mészáros Péter Cythére - ma non troppo című filmterve iránt egy görög cég érdeklődik, míg a már részben leforgatott Csoma legendárium egy indiai producer érdeklődését keltette fel. Ezen kívül szlovák magyar koprodukcióban készülhet el Lugosi Lugó László új dokumentumfilmje, melyet a Tátrában forgatnánk ez év őszén.”
Dávid András pozitívnak értékeli cannes-i útját. „Reméljük, hogy minél több film készül el és hogy minél jobbak lesznek. Nem az asztalfióknak készítjük őket és nem csak a magyar piacra. A külföldi forgalmazáshoz pedig elengedhetetlen egy külföldi producer. Az európai filmgyártás jövője az európai koprodukciókban rejlik, és ennek semmi köze a kultúrákhoz, vagy a kultúrák közti különbségek megszűnéséhez. Ez finanszírozási kérdés, együtt kel működni más cégekkel, együtt kell működni külföldi producerekkel, ahogy az európai országok is együttműködnek egymással. Ennek kapcsán érdeklődve várjuk az európai MEDIA Plus pályázat eredményét, ahová természetesen – idén először -, mi is pályázhattunk.”
Durst szerint „a tétlenség telét fel kell váltsa a tettek tavasza.”
