Mihályfy Sándor 1937. január 21-én Miskolcon született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után segédmunkás, majd könyvesbolti eladó volt. 1963-tól a Magyar Televízióban ügyelőként, asszisztensként, technikai rendezőként, később főrendezőként dolgozott.
Pályafutását a Balázs Béla Stúdióban dokumentumfilmek rendezésével kezdte, majd tévéjátékokat, játékfilmeket készített. Legnagyobb sikerét az Indul a bakterház című, 1980-ban bemutatott játékfilmmel érte el. Legemlékezetesebb alkotásai közé tartozik még a Kertész utcaiak, a Piac, a Gellérthegyi álmok, a Telefonpapa, a Vihar a lombikban, az Átok és szerelem, a Gyermekrablás a Palánk utcában, a Máz, a Margarétás dal, a De victus vincit és a Titkos háború című film.
Nevéhez fűződik az Ábel-trilógia is: Az Ábel a rengetegben (1993), az Ábel az országban (1994) és az Ábel Amerikában (1998).
Mihályfy Sándort 1985-ben Balázs Béla-díjjal, 1990-ben érdemes művész elismeréssel tüntették ki.
A Magyar Televízió m1 csatornája 2007. január 20-án, szombaton, a január elsején elhunyt Mihályfy Sándor rendező születésnapjának előestéjén vetíti néhai munkatársának legsikeresebb alkotását, az Indul a bakterház című filmet.
Az Indul a bakterház, a két világháború közti tanyavilágban élő Regős Bendegúzról szól, aki olyan különös figurákkal él egy fedél alatt a bakterházban, mint Patás, Banya és Csámpás Rozi. A vígjátékban a baktert Koltai Róbert, Patást Haumann Péter, a bakter anyósát, Banyát Horváth Teri, Csámpás Rozit pedig Pécsi Ildikó alakítja. A film 1980-ban készült, a rendező öt évvel később Balázs Béla-díjat, 1990-ben pedig érdemes művészi címet kapott.
A 69 éves korában elhunyt Mihályfy Sándor legutolsó játékfilmjét, a Csendeskút címűt már producerként gondozta. Az alkotás az 1956-ban mártírhalált halt költőnek, Gérecz Attilának állít emléket. A film írója és rendezője Pozsgai Zsolt volt. Mihályfyy Sándor arra a kérdésre, hogy oly sok sikeres irodalmi adaptáció rendezőjeként miért elégedett meg a produceri feladatkörrel, átengedve másnak a rendezés jogát, így nyilatkozott: „A Gábor Áron Tüzértiszti Iskola másodéves növendéke voltam 1956 októberében. (Utána segédmunkás.) Október végén kivezényelték a szakaszunkat a kőbányai Gyűjtőfogházhoz. Az volt a feladatunk, hogy mivel a börtönőrök eltűntek, tartsunk rendet, akadályozzuk meg a lövöldözést, úgy szabadítsuk ki a foglyokat. Eltelt jó pár esztendő, s hallom, hogy az a költő is a kiszabadított rabok között volt, akinek a költeményeit időközben én annyira megszerettem. Azóta mocorog bennem, hogy Gérecz Attila emlékére filmet kellene forgatni, amióta erre a különös egybeesésre rádöbbentem. De rendezzem újra az általam is megélt történelmet? Szerkesszem bele a költőről szóló filmbe a magam szerepét? Úgy éreztem, méltóbb is, hasznosabb is, ha egyik pályatársamnak ajánlom fel ezt a feladatot, az én küldetésem az legyen, hogy megpróbálom megteremteni a Gérecz Attila-filmhez a szükséges feltételeket.”
James McCargar ötletéből a forgatókönyvet írta: Gara János.
Rendező: Mihályfy Sándor
Go-Film - MTV Rt- TV 2 - ORTT produkció
James McCargart, alias Felix Christopher amerikai hírszerző tisztet, aki 1947-től 1948-ig a Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai missziójának tagjaként elsőnek fedezte fel az 1947-es kékcédulás választási csalásokat, és aki összesen hetvenöt embert, politikusokat, tudósokat, azok családját, asszonyokat, gyermekeket mentett ki a kommunista diktatúra és az ÁVO kínzásai elől.
Érdekfeszítő képek elevenítik fel a hírszerző tiszt budapesti tevékenységét, kapcsolatait, veszélyes, merész akcióit, amelyek során betekintést nyerünk a korabeli Budapest életének különleges világába.
Itt keverik a nagy politika kártyáit, itt igyekeznek megkaparintani és kiterjeszteni a befolyási zónákat, megszerezni a hatalmat és megakadályozni a demokrácia kialakulását.
A történetbe érdekesen beleszövődik a két főhős: Félix Christopher és Kalmár Lilla, a magyar szépasszony szerelme, akiről később kiderül, hogy "hazafias" feladatként rendszeres jelentést küldözget szerelméről az ÁVO felső vezetésének.
Amikor már nagyon forróvá válik a talaj a rendkívüli képességű hírszerző tiszt lába alatt, és a letartóztatás veszélye fenyegeti, hazarendelik Washingtonba, de utolsó akciójaként a szovjet határellenőrzést áttörve, egy katonai teherautóban bútorok között menekíti ki az üldözött jobboldali politikusokat és családtagjait, köztük szerelmét, Kalmár Lillát is. A sors kegyetlen játékaként éppen az amerikai hírszerző tiszt fizet nagy árat bátor mentési akciójáért – mivel összesen hetvenöt üldözött magyart ment ki Európába, Amerikába, - az orosz határőrség gépfegyversorozata a bútorok között rejtőzködő Lillát találja el, aki már nem éri meg élve, hogy a szabadság földjére léphessen.
