Tony Leung (Szigorúan piszkos ügyek, Szerelemre hangolva, A nagymester) egy padon üldögél a Füvészkert egyik eldugott szegletében. Valószínűtlennek tűnik, hogy az ázsiai mozi szupersztárjával, Wong Kar-Wai állandó főszereplőjével onnan nem messze találkozunk össze, ahol egykor Nemecsek Ernőt fürdették meg a Vörösingesek, de mégis itt van most teljes testi valójában, és éppen a telefonján bonyolít le egy videohívást. A hongkongi világsztár ugyanakkor nem az orchideákat jött megcsodálni, egy egész stáb forgolódik körülötte.
Enyedi Ildikó / Fotó: Pozsonyi Janka
Leung nem kisebb személyiség, mint Enyedi Ildikó felkérésére érkezett ide, és a napszemüveg és baseball sapka mögé bújt rendező most tőle néhány lépésre, egy tableten keresztül figyeli a kameraképet. A beszélgetést kicsit távolabbról, a bokrok között Sylvester Groth (a német színészre Goebelsként emlékezhetünk a Becstelen Brigantykból) is érdeklődéssel kíséri.
Egy tőről fakad
Enyedi több idősíkon átívelő, a Csendes barát című filmjének középpontjában egy ginkgo biloba (sárguló páfrányfenyő) fa áll, amely messziről érkezett a Marburgi Egyetem botanikus kertjébe. A fa, természetéből adódóan csak áll, figyel és érzékel, miközben körülötte három különböző korszakban - az 1900-as, az 1970-es és a 2020-as években - folynak az események. Érdekesség, hogy mindegyik idősíkot más technikával forgatják, az adott korszaknak megfelelően 35 mm-es és 16 mm-es filmre, valamint digitálisan.
Az egyetem kutatói saját koruknak megfelelő technikai fejlettséggel vizsgálják a növényeket, mérik a különféle frekvenciákat, amiket kiadnak magukból a kommunikációjuk során, és azt, hogy ezzel milyen hatással vannak egymásra és az emberre. „Nagyon közel áll hozzám a gondolat, hogy minden összefügg mindennel, mi is egymással, és a minket körbevevő növény-és állatvilággal, még ha nem is akarunk róla tudomást venni” — osztja meg velünk Mécs Mónika producer, aki összefoglalja nekünk a történetet.
Mécs Mónika / Fotó: Pozsonyi Janka
Gingkóból ugyan két szép, megtermett példány is található a fővárosi botanikus kertben, de Enyediék nem miattuk vannak itt — a filmbéli ginkgót egy Alcsúton és egy Sellyén megtalálható példány alakítja —, hanem a marburgi botanikus kertben játszódó jelenetek kiegészítéseit veszik fel az üvegházban vagy a mellette lévő kis réten. Leung a film harmadik fejezetében egy Németországba látogató idegkutatót alakít, aki a COVID miatt a Marburgi Egyetemen ragad. Magányosan, az oktatási intézmény botanikus kertjében tölti az időt, ahol elkezd a fákkal foglalkozni. Nem véletlen, hogy felkeltik az érdeklődését, hiszen már több kutatás is bizonyítja, hogy a növények az emberi idegsejtekhez hasonlóan kommunikálnak egymással. Ennek érzékeltetéséhez a film nem kevés VFX-et vesz majd igénybe.
A bokorban ólálkodó Groth az egyetem gondnokát alakítja, aki gyanakodva méregeti a növényeket vizsgáló idegen jövevényt. Mivel a gondnok csak németül ért, az idegkutatóval Google-fordítón keresztül kommunikálnak, ami kölcsönös félreértésekhez és finom helyzetkomikumhoz vezet. A magányos idegtudós másik kapcsolata a világgal egyik tudóstársa, a Párizsban élő Alice lesz, akivel telefonon beszélgetnek– Léa Seydoux A feleségem történetéhez képest jóval kisebb, de dramaturgiai szempontból jelentős szerepe ez a filmben.
Sylvester Groth / Fotó: Pozsonyi Janka
A Csendes barát nemzetközi koprodukció, amelyet a német fél kezdeményezett, melléjük szálltak be a magyarok Mécs Mónika (Inforg-M&M Film) vezetésével, valamint francia és kínai partnerek. Mécsnek A testről és lélekről és A feleségem története után ez a harmadik együttműködése Enyedi Ildikóval, de megtudjuk, hogy a film ötlete eredetileg egy német producertől, Karl Baumgartnertől származik, aki figyelt rá, hogy Enyedi több korábbi filmjében is fontos szerepet kapnak a növények (a Simon mágusban például egy szobanövény oldja meg a gyilkosságot). Felkérte ezért a rendezőt, hogy írjon egy forgatókönyvet, ami kifejezetten a növényekről szól. Enyedi egy botanikus kertben játszódó történetet álmodott meg, de a filmterv megvalósítása többször is hátrébb sorolódott a rendező egyéb elfoglaltságai, például előző két nagyjátékfilmje miatt, Baumgartner pedig időközben elhunyt. A német producer cégtársa, Reinhard Brundig (Pandora Films) megörökölte a projektet, így végre elkezdődhetett a régóta dédelgetett filmterv megvalósítása.
Idegenek a kertben
„Imádtam Ildikó korábbi filmjeit. Megmutatta két másik munkáját, a Testről és a lélekrőlt és A feleségem történetét, és nagyon tetszettek, ezért akartam vele dolgozni” – indokolja Tony Leung a felvételt követő sajtótájékoztatón, hogy miért vállalta el a munkát élete első európai filmjében. Leung gyakran alakít magányos, melankolikus figurákat, de saját bevallása szerint nem keresi az ilyen szerepeket, hanem inkább ezek találják meg őt. „Nem a történet alapján választok, hanem a rendező személye számít, ha valamiért felkelti az érdeklődésem."
Tony Leung / Fotó: Pozsonyi Janka
Az idegkutató szerepére komolyan felkészült, tanulmányokat olvasott és tudósokat is felkeresett Hongkongban. A természetről a buddhista színész úgy vélekedik: „Szerintem az ember nem különül el, hanem függ tőle, ha a természetnek ártunk, akkor magunknak is ártunk." Úgy véli, könnyű együtt dolgozni a magyar rendezővel. „Nagy figyelemmel segít belehelyezkedni a karakterbe, magabiztosságot ad, kényelmes és stresszmentes környezetet teremt nekünk. Minden jelenet előtt sokat beszélgetünk, elmondja a tanácsait és az instrukcióit, de közben hagy nekünk teret a kisérletezéshez.”
Megtudjuk, hogy Enyedi kifejezetten Tony Leung számára írta ezt a szerepet, de miért pont egy ginkgo fát választott főszereplőnek? „A ginkgo idegen, messziről jött, ugyanúgy, ahogy egy botanikus kert összes lakója és a film mindhárom főszereplője. Azért is speciális, mert még ezek között a növények között is idegen. Azok között él, akiknek köszönhetően a többi fajtája kipusztult. A győztesek között áll magában, duplán idegen, duplán magányos. Ennek a magánynak a feloldása a film egyik témája" — válaszolja a rendező.
Pálos Gergely, Tony Leung, Enyedi Ildikó, Mécs Mónika / Fotó: Pozsonyi Janka
Pálos Gergely fényképezi a filmet, aki ugyan Enyedivel először dolgozik együtt, de a rendező és Máthé Tibor osztályában végzett, és a nevéhez fűződik többek között Roy Andersson Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről és a Történetek a végtelenségről című filmjének operatőri munkája is. A csendes baráttal kapcsolatban ezt mondja: „Egyrészt türelmet, másrészt rugalmasságot igényel ez a film, mert növényekról van szó, és ha mondjuk valamelyik délután kettőkor kinézel egy jó szöget, egyáltalán nem biztos, hogy másnap ugyanekkor is jó lesz ugyanaz a kép.” A terepszemlét már egy évvel korábban elkezdték, hogy minél jobban megérthesse Enyedi elképzeléseit a filmről.
A film látványáért ezúttal is Láng Imola látványtervező felel (eddigi közös filmjeik kapcsán korábbi podcastunkban beszélgettünk). Mivel a három rész mind különböző koncepció alapján készül, ehhez kellett hozzátervezni a díszleteket is. A sok külső, botanikus kertben játszódó jelenet ellenére különleges belső tereket is létrehoztak, mint például az idegtudós lakása. „A marburgi botanikus kert kellős közepén áll egy egyetemi épület, ami korábban laborként üzemelt, oda kellett beraknunk egy vendégházat, ami elég komoly kihívás volt. Egy középület arányaival dolgoztunk, ami túl hosszú, túl magas lakóépületnek, mindenféle fortéllyal próbáltuk lakályosabbá tenni.” Vannak olyan helyszínek is, amik mindhárom idősíkban feltűnnek, ezeknek a transzformációja is fontos feladatuk volt. Láng felkészülésként végignézte Tony Leung filmográfiáját is, hogy megfigyelje, melyik színek állnak neki jól. Előfordult, hogy emiatt egy konyha díszletet is teljesen átfestettek.
Enyedi Ildikó / Fotó: Pozsonyi Janka
A film német nyelven, neves nemzetközi szereplőgárdával forog. A magyar fél eredetileg kisebbségi koproducerként volt jelen a projektben, de Mécs szerint idővel a részvételük annyira megnőtt, hogy a film csaknem fele nálunk forog és a vezető munkatársak nagy része is magyar szakemberek közül került ki, ráadásul az utómunka jelentős hányada is itt zajlik majd. Az összköltségvetés nagyjából 10 és fél millió euró, tehát körülbelül megegyezik A feleségem története büdzséjével, magyar részről a Nemzeti Filmintézet 500 millió forint közvetlen gyártási támogatást tett hozzá a produkcióhoz.
Látogatásunk végeztével nem szívesen hagyjuk magunk mögött a Füvészkert idilli nyugalmát és tértünk vissza a város zajába, de legalább a különleges növények közelségében némi ízelítőt kaphattunk abból a hangulatból, amit az elmondottak alapján a Csendes baráttól is várhatunk. A filmet jövő tavasszal vagy nyáron tervezik bemutatni, és Enyedi Ildikó munkásságának ismeretében egyáltalán nem esélytelen, hogy egy A-kategóriás filmfesztiválon lesz majd a világpremier.
5 érdekesség a ginkgo fáról
Dr. Orlóci László, a Füvészkert igazgatója és Magyarország elsőszámú ginkgo biloba-szakértője egy telefonon keresztül rögtönzött előadáson vezetett be minket a Kínából származó növényfaj meglepő titkaiba.
Szinte örökéletű – A kortalán fának is nevezett növény képes saját magát “klónozni”, mivel utódai ivartalan módon fejlődnek ki és a sarjak genetikai felépítése megegyezik az eredetivel. A legöregebb ismert ginkgo, egy Kínában felfedezett példány már 12 ezer éve örökíti át így magát, de elképzelhető, hogy létezik még ennél idősebb egyed is.
A dínók is csókolommal köszöntek neki – Napjainkra csak a kínában őshonos ginkgo bilobák maradtak fenn, de a ginkgonak több fajtája létezett. A fossziliák tanulsága szerint mintegy 270 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön, és a bolygó minden részén elterjedtek voltak, nem csak a fenyőféléket, hanem még az őshüllőket is megelőzték. Utóbbiak minden bizonnyal már táplálkoztak a kezdeti állapotban kajszibarackra emlékeztető magjából, amit manapság a cibetmacskák is örömmel majszolnak. (Az ember számára viszont kevésbé vonzó, hogy a magok a bomlásukkor macskaürülékre emlékeztető szagot árasztanak.)
Váltogatja a nemét – A ginkgo kétlaki növény, de nem a biológia órán tanult értelemben. Ha nincs a közelben másik példány, akkor ivarváltás történik, egy ,,férfi” ginkgon megjelenhetnek a női ivarú virágok, és fordítva, így lényegében saját magával porozzák be a rovarok.
Tűzálló – A ginkgo rendíkvül magas hőmérsékleten sem gyullad meg, legfeljebb csak parázslik. Tűzifának teljesen alkalmatlan, cserébe szinte teljesen tűzálló. Kínában ősidők óta a tehetős emberek a házaikat ginkgozsindellyel fedték tűzvédelmi okokból.
Egy atomrobbanás sem hatja meg – Hiroshimában néhány kilométeren belül több mint 170 ginkgo fa élte túl az atomrobbanást és semmiféle genetikai elváltozást nem produkáltak a sugárzás következtében.
